Egy pszichológiai reakcióról beszéltem. Ha ki vagy éhezve, akkor nem befektetésen, jövőn gondolkodsz, hanem kielégíted fiziológiai szükségleteid. Ez így természetes, így normális. Erről írtam.
Lehet, nem a pia jut eszébe, hanem a ruha, cipő, de az ebből a szempontból közel ugyanaz. A pillanatnyi szükség enyhítése.
Éppen ezért értek azzal egyet, hogy a cafeteria természetbeni juttatás, teszem azt, szállásra, kajára, regenerálódásra, színházra költhető csak, másra nem. Mert másként sohasem mennének ezekre a helyekre.
A sors fintora, hogy ilyenkor a szegény ezt egyből pénzzé akarja tenni, s azon bosszankodik, miért nem költheti el szabadon bármire.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE