( VaZso | 2014. 01. 18., szo – 02:05 )

Nézzük meg a dolgot kicsit más oldalról is. :)

Én elég korán találkoztam számítógépekkel, lévén édesapám munkája kapcsán dolgozott rajta.
Talán általános iskola második-harmadik osztályába jártam, amikor egy HDD-hiba, ill. Stacker összeomlás kapcsán valamiféle szövegszerkesztő-szerű program elveszett, amivel akkortájt "szórakoztam"... ekkor mutatta meg a QBasic-et, hogy ezzel is lehet "játszani" / varázsolni - és elkezdtem játszani vele, valamint érdeklődni, mit, hogyan lehetne megvalósítani - és kódoltam néhány dolgot.
Külön élmény volt, amikor később Quick Basic alatt futtatható .exe file is készülhetett - igaz, hogy ez az interpretert szépen mellépakolta az .exe-ben, így viszonylag nagy helyet elfoglalt, de azért mégis... A Turbo Basic jobb volt ebből a szempontból, kisebb állomány is készült vele.

Később kérdezte, miért nem próbálom ki a Turbo Pascal-t is - és elkezdtem ugyanazokat a dolgaimat megvalósítani mint Basic alatt, amolyan tanulási céllal (ez talán egy-két évvel később volt maximum)... szerettem volna legalább ugyanannyit tudni ezen a nyelven is - persze készültek még egyéb programok, ezek már mind Pascalban.
Jobban tetszett a dolog, az elkészült programok kisebbek és fürgébbek is voltak. Érdekes volt akár printer porton LED-et villogtatni is, és tetszett, hogy azt csinálja a gép, amit "mondok neki".

C-vel a felsőoktatásban ismerkedtem meg, és ugyan hallottam, hogy néhány ember kódjára amolyan Pascalos jelző került, saját kódomra ilyen észrevételt sohasem kaptam... és a kód a sajátom volt persze. Ellenben ami másnak "kínai" és gyors volt, nekem nagyon lassú tempónak tűnt. Tehát nem érzem úgy, hogy rossz irányba befolyásolt volna bármelyik programnyelv is, amivel kapcsolatba kerültem - inkább segített, mert lényegében a gondolkodás megvolt, csak a nyelvismeret hiányzott, ezt viszont hamar felszedi az ember. A sokat emlegetett pointer dolog is amolyan "ja, csak ennyi" érzést váltott ki, holott sokaknak tényleg nem volt egyértelmű (pedig Assembly kapcsán ez azért előkerült más tárgyból is). Valószínűleg ezen a téren nagy segítség volt a korábban megszerzett tudás...
Emellett a mikrokontrolleres és ehhez kapcsolódó dolgokkal (ez lehet akár egy ARM-os szerkezet is) kicsit visszatért az a bizonyos érzés, ami a printer port + LED villogtatása, ill. a "számítógép" kontrollálása kapcsán korábban is megfogott.

Ergo nem egészen biztos az, hogy ez a bizonyos "saját" világod nem ragadhat át valamiféleképpen.
Igaz, én még a DOS-t ismertem, majd leginkább az NT vonalat, és a Linux irányába fordultam - ez utóbbi alatt azért kicsit jobban elkülöníthető a grafika és a "motorháztető", ill. ami alatta van - talán nincs veszve minden. :)
Ráadásul kisgépek terén ez azért még hasznos dolog tud lenni.

Lehet azért még bőven izgalmat találni - az is tűnhet izgalmasnak, ha a csemete olyasvalamit is tud, amit te nem feltétlen. :)