( poliverzum | 2014. 01. 17., p – 00:04 )

Nem emlékszem rá, hogy propagáltam volna valaha is a debiant. Olyan volt, hogy egy időben tervbe vettem hogy átállok rá, ha jól emlékszem mintha talán kértem is volna doksikra linket e témakörben. De propagálásról szó se volt, ahhoz előbb meg kellett volna tanulnom.

Na most ez nem jött össze. Több ok miatt. Egyrészt, nem tetszett hogy egy csomagot szétrobbantanak milliónyi apró részre. Ennek akkor lenne csak értelme a szememben, ha ezek gobo-féle stílusban külön könyvtárakba lennének telepítve, így könnyen átlátható lenne mi van fenn és mi nem, stb. De ha úgyis mind egy helyre megy (majdnem minden a /usr alá ugye) akkor ez csak szivatás hogy azt hiszem fenn van az X program ami a függősége az Y-nak aztán kiderül hogy ja mégse, mert kell még abból az X-dev, X-libs, X-nonfree meg a tökömtudja még mi minden apró vicikvacak.

Ennek ellenére felraktam egyszer egy debiant, aztán rögvest akartam is telepíteni valamit hozzá. De volt valami gond, már nem tudom mi, aminek utána akartam nézni az interneten. Na most grafikus felületem már volt, de normál userem még nem, csak root. S ekkor kiderült hogy ez a barom rendszer NEM ENGEDI hogy én mint root elindítsam a grafikus felületet!

Hát azt se hittem hogy jól látok-e. Ez meg már hogy?! Hát nekem ne csináljon ilyen Windows-módit! Az én gépemen én akarok az úr lenni, majd én elbírálom, adott esetben vállalok-e efféle „szörnyű” kockázatot!

Hozzáteszem, nem is az internet elindításáról volt szó még csak az Xorgról.

Na ekkor azt mondtam hogy kösz de nekem ez nem kell. Nyilván bele lehetett volna túrni úgy, hogy mégis megengedje, de nem azzal akarok kezdeni egy rendszertelepítést, hogy előbb lebontom a mesterségesen elém emelt gátakat.