Nem kétlem hogy igaz amit írtál. De épp ez az, hogy az Arch használata egy életforma. Az tényleg akkor jó, ha mint te is írtad, szinte naponta frissítgeted. Na most ez nekem olyasmi hogy „ó anyám nem ilyen lovat akartam”, azaz púp a hátamra. A gépemet használni akarom, s nem frissítgetni állandóan.
Amikor az az ominózus eset történt velem, hogy frissítés után nem volt grafikus felület, akkor kb 2 hónapot hagytam ki a frissítésekkel, mert minek, ment remekül anélkül is. Aztán fel akartam tenni valami új progit ami addig még nem volt, akkor rinyált hogy neki új valami kell mert a függősége. (Nem emlékszem már, mi volt az a progi). Oké, mondom, akkor most úgyis ráérek, frissüljön a rendszer mindenből a legújabbra! Látszatra minden oké is lett, lement, stb, reboot... Erre nem indul az X. Na mondom oké, kösz, akkor erről ennyit...
Ezzel nem azt akarom mondani hogy az Arch szar. NEKEM nem való. Aki „verzióbuzi”, annak viszont ideális. Ez egyfajta életstílus. Nekem fura hogy valaki abban élvezkedik, hogy naponta frissítget, de tudom már hogy mások meg azt nem tudják megérteni, hogyan vállalhatom be hogy kb egy évente elcseszek majd mondjuk kb 1 hetet amíg teljesen az alapjaiból felépítem magamnak az LFS alapján a nekem kellő rendszert. Amiben rém ritka lesz hogy bármit is frissítsek a következő alkalomig, amikor azonban mindent lecserélek cakumpakk. AZ IS EGY ÉLETSTÍLUS. Mindenkinek más való.
Szóval fentebb nem szapulni akartam az Archot, elismerem nekem is tök pöpecre ment és jó volt amíg naponta babusgattam. Csak figyelmeztettem az új rajongót hogy az oké hogy most az elején tetszik neki, de ez mivel jár. Azaz vagy frissítgesse tényleg naponta mint te, vagy egyáltalán nem, hanem amikor nagyon elavult már, telepítse újra az egészet frissen nulláról.