Mások is említették milyen ravasz módon szerzed be az információkat. :)
Szóval szeretnél egy alapszintű system administrator-i képzést itt a fórumon?
Közben elszündikéltem mint Fássy Zsülike. Szerencse, mert látom, ezen a fórumon is választ lehet kapni mindenre.
Vénasszonyok kiültek a padra.
- Mariskám, mit gondósz zazext4jaó leszen?
- Jahóháta zén Jaózsim is aztat csinyáta mendég!
- Azén Kárcsim meg vette a zesesdétet, azis jaó.
- Az én Gejzáám megmáásik disztribucijót forgát a fejibe.
Persze nem lenne baj tudni mit is használsz. Legjobb az a hibabejelentés, hogy valami szar.
Azt alaposan ki lehet vesézni. Ugyan én is másik disztribúciót forgatok a fejemben, de ezt azért, mert az opensuse-t használtam szerverként 2002 óta több helyen, és pontosan tudom milyen problémáim vannak vele.
Egy kérdés úgy kezdődik, hogy
- gép (cpu,memória,diszk - esetleg extrák)
-- grafikus üzemmód esetén video (gpu, órajel, ram, felbontás)
- rendszer (disztribúció, verzió, üzemmód = runlevel)
-- egyéb (apache, sql, stb)
- probléma (jelen esetben: windows8as kollégák kicsúfolnak a 60 sec rendszertöltési idő miatt)
Mert a boot az más. Akkor a kernel, initrd betöltődik, majd megszerzi a rootfs-t.
Szóval az egyszerű javaslataimra feltett kérdéseid (azmiaz?) alapján nem javaslok másik disztribúciót, mert félő, hogy bármilyen más disztribúció esetén a kérdések megválaszolatlanok maradnának.
Az ext4 az jól hangolható sok-sok paraméterrel. Ennek célszerű utánaolvasni, megérteni, elhatározni és a végén megcsinálni. A beállítások egy része a sebesség <-> hibatűrés viszonylatot változtatja meg. A másik csoport a kifinomult kezelést támogatja, ha szükséged van rá. De vannak olyan paraméterek, amelyek a tükrözés, (itt RAID, de nem csak RAID besorolású tükrözés létezik a világon) vagy az lvm alá raknak dolgokat.
A diszk mechanikus szerkezet. Seek-el a track-ek között. Minél messzebb kell mennie, annál több idő alatt ér oda. Ha a rendszert tartalmazó területeket kis méretűre választod és a diszk elején helyezed el, akkor kevesebbet kell gyalogolni. Pl. a diszk 20000 track, és az első 100 a rendszer, akkor nem fordulhat elő a felesleges +19900 hosszúságú ugrás. Bár az ugrások ideje nem arányos a megtett távval, sokat lehet nyerni.
A profi diszkeknél garantálják a média sebességet, menedzsment szempontjából 3..5+1 zónára osztják. A sata/ide diszkeknél semmi ilyesmi nincs. Ezt még a linux akadémián is tanítják, de nem így van, csak a kommersz diszkeknél kevesebbet tudunk a diszk belső működéséről. Tehát érdemes a sebesség szempontjából okoskodni, és az egyes területeket az igénybevételnek megfelelően kialakítani.
Magánvélemény: Több rendszeren jfs-t használtam, nagyon gyors volt. Debian-on belefagyott a kernelbe. Más rendszeren nem sikerült reprodukálni.
Szóval meg kellene próbálni kérdezni!