No, azért csak elő kéne húzogatni azt a számológépet! Itt egy kép, amin látszik miről is beszélgetünk: http://gizmologia.hu/img/blog/2013/07/ea-550/hatasfok_2.gif
A görbe első szakasza - a kevés pont miatt - egy állandó meredekségű egyenes. Ez annyit jelent, hogy van egy közel állandó veszteség. Emiatt a kisebb teljesítményhez rosszabb hatásfok tartozik. Ez főként a PFC alap vesztesége, meghajtó teljesítmény és a vezérlés fogyasztásából adódik. Látszik, hogy a görbék között van olyan, ami a teljesítmény átvitele szempontjából jó, de hiába, mert az alapveszteségek eleve magasak.
A görbe púpján a munkaponthoz tartozó árammal arányos veszteségek nőnek. (I2R <- az ott négyzet)
A végén a leszálló ágban már nagyon megnő a magasabb áram okozta kapcsolási veszteség is. (Az a búzavirágkék talán még tranzisztoros?)
A görbék között a távolság minden teljesítményen közel azonos. Mégegyszer: a kis teljesítményen főként a vezérlő áramkör veszteségei, nagy teljesítményen a teljesítményt átvivő elemek határozzák meg. Ezek a következők:
- gyorsabb és kisebb RDSon értékű FET
- kisebb soros ellenállású kondenzátor
Az ilyen paraméterektől drágábbak az alkatrészek.
A 20% jól hangzik, de a hatásfok nem a tápegység maximális teljesítményéből számítódik, hanem a pillanatnyiból! Tehát 65W és 10% hatásfok különbség esetén 6,5W, 35W esetén már csak 3,5W a többletfogyasztás. Vagyis a durva többletfogyasztás is mérséklődik. Bár ezzel nem mondtam semmit. :)
Kondenzátor élettartam görbét itt mellékelek: http://www.techbriefs.com/images/stories/LT/2013/FEATURES/45607-300_fig…
Ebből is látszik, hogy akár a 75, akár a 80 fokos tápodat is néhány hónap múlva kidobhatod. Az is forint, nem csak a villany!
A katalógust meg nem is értem. Komolyan gondolod, hogy holnap az Intel 27 bites processzort fog szállítani a 64 bites helyett? Vagy megrendelek egy kondenzátort és mást fognak helyette szállítani? Ez nem így működik. Az viszont előfordul, hogy occsót tesznek bele. (Nem beszélve a 10000uF-os kondenzátor házába rejtett 220uF-osról. Ezek a ravasz kínaiak! :)))
Lássuk a ravasz PFC-t, amit legnagyobb bánatodra nem az EU tojt. Már a 80-as években voltak cosinusfi konferenciák. Ugyan nem a sok számítógép miatt, hanem a fázishasítós (tirisztoros) teljesítményszabályzók miatt, mivel azok meg a színusz végét szerették használni. És ez sem jó a meddőáramnak, meg talán a generátoroknak sem.
Íme egy PFC referenciadizájn: http://www.ti.com/lit/an/sluu138a/sluu138a.pdf
Ez egy "előtét táp" -> magyarul preregulator.
Ugye az aktív PFC-ben az a ravaszság, hogy miközben a konnektort úgy szívja le, mintha ellenállás lenne, közben a kimenetén konstans feszültséget állít elő. Ez látszik az 1. táblázatban, hogy a 110V alsó margin és a 230V felső margin között közel 400V egyenfeszültséget ad ki, méghozzá a 0-névleges terhelés között. Funkcióját tekintve ez egy diódahíd+kondenzátor, de biztosítja amit korábban írtam: az utána következő fő tápegységget mentesíti a bemenet változásaitól. Ezért optimális munkapont alakítható ki, miközben a stabilizált 400V miatt kisebb lehet az áram -> olcsóbb FET-eket lehet alkalmazni, vagy jobb hatásfokot elérni.
Hát ezért van, hogy az aktív PFC többletfogyasztása ellenére lehet jobb hatásfokú tápegységet építeni. (Nézd el, hogy egy régi modell volt az első találat, és nem 1KW-os!)
Durrannak az olcsó pctápok. Ez szomorú. A gyártástechnológia statisztikus, vannak kihulló darabok.
Ennek ellenére IBM szerverekben (sokban) 20 év alatt 1db elromlott tápot láttam, az is 380-at kapott. ;)
Bookpc tápot meg úgy nem javította a szevíz szakember, hogy ránézésre kicserélte az összes kondenzátort. Mérni sem kellett! - Ezen nem volt matrica! :)))