Pont a linkelt honlap cáfol meg:
Az iskolában ma is azt oktatják, hogy a vegyes hangrendű szavaink helyes toldalékolása bizonytalan és bonyolult, illetve mély hangrendű toldalékot javasolnak különösebb indoklás nélkül (amolyan „ez a szabály” alapon). Miért éppen mélyet kéne használni? Ha a magánhangzó-harmóniát vesszük alapul, akkor magas szótaghoz magas, mélyhez mély toldalék járulna, nem? Mi ez a magánhangzó harmónia pontosan?
Az az érzésem, az iskolában is jól összekutyulják a dolgokat.
Én speciel úgy tanultam (legalábbis úgy rémlik), hogy a vegyes hangrendűekhez járó toldalékok általában olyan hangrendűek, amilyen a szóban az utolsó szótag, tehát pl. állatkertben, sofőrrel, februárban, Pecsában, számítógéppel, telefonnal, betonnal, stb.