Akkor sorban:
- a régi megoldásról akkoriban azt hitték, hogy jó, azóta belátták, hogy nem annyira jó sok esetben (páran még nem látták be, de ők nem is azok, akik a szabványokat írják),
- azóta más anyagot használnak a forrasztáshoz az újonnan kereskedelmi forgalom céljára előállított termékekben,
- a kereskedelemben továbbra is kapható ólmos ón,
- amit újonnan kereskedelmi forgalom céljára előállított termékekben nem is szabad használni.
Hogy miért árulják akkor mégis? Egyrészt meglévő, ólmos ónnal forrasztott termékeket technológiailag nem korrekt ólommentes ónnal forrasztani, így azok karbantartásához mindenképpen szükség van rá. Másrészt nem kereskedelmi forgalomba kerülő termékek esetén (Hobbista Pista erősítőt épít) nem is tiltja semmilyen szabály az ólmos ón használatát - nem mintha érvényt lehetne szerezni, ha tiltanák, de továbbra is kapható. A kormányok megelégszenek azzal, ha a nagy tömegben előállított termékekben nincs ólom, hiszen amúgy is ezek lesznek azok, amik nagyobb mennyiségben a zúzdában végzik (főleg a sok kis rövid élettartamú gadget), nem pedig Hobbista Pista házi készítésű erősítője, amit talán még a gyerekei is megörökölnek.