Mennék, ha esélyes, hogy a landolást túlélem. Onnantól már nem különösebben fontos az 1 év.
Pedig van családom, kicsi gyermekeim, nagy áldozat lenne tőlük. Lehet idővel büszkék lennének rám. Ejtőernyőzni például nem mennék, mert csak kalandfaktora van, aránytalan rizikóval, de elsőnek lenni a Marson - akkor már azért megemlítik az ember nevét a törikönyvekben.
Azért is mernék még menni, mert saját megítélésem szerint jól bírom a magányt, elszigeteltséget és monotonitást, nem valószínű például, hogy pár hónap után bediliznék már az út során.