Arra a fajta művészi hozzáállásra, amiről a kolléga fent beszél, nem igazán van se igény, se
szükség, sem pedig lehetőség.
Munkaadóként többre megyek egy olyan fejlesztővel, aki kevésbé zseniális, de normális, mások által követhető munkát ad ki a kezei közül, mint a művész/zseni/stb.-vel, aki bár nagyon gyorsan dolgozik, de ha bármi történik vele (otthagyja a céget, elüti a villamost, stb.), akkor ember nincs, aki megértse, hogy mit miért csinált (ugyanis a dokumentálás nem az erősségük, hiszen ott van minden fejben), és ezért az egész projekt bármikor veszélybe kerülhet.
Ez nem azt jelenti, hogy gépelő droidokra van szükség, kreativitásra igen, viszont korlátok között. A korlátok nélkül szárnyalunk kutatási témákban tökéletes, ipari termelésben nem igazán.