Ennyi butaságot összeírva már régen láttam.
- A Java-ban (és java származékokban) készült kód egy köztes nyelvre fordul, amit aztán nem egy interpreter hajt végre, hanem a JIT compiler valós időben fordít
át gépi kódra. Sőt, manapság már a Javascript (aminek nagyjából semmi köze a java-hoz) is JIT-tel hajtódik végre, IONMonkey néven.
- Nem a GUI-t akarják átírni más nyelvre (bár ráférne), hanem az adott GUI-ra történő fejlesztéshez akarnak EGY programozási nyelvet használni. Gondolj arra, hogy
a notepad-et nem C-ben írják meg, hanem javascript-ben. Hát őszintén, nem teljesen mindegy? Az idő nagy részét azzal tölti, hogy arra vár, hogy az ember beüssön egy
karaktert.
- Ha már átírásnál tartunk: felejtsük már el ezeket a jó kis assembly-ben megkódoljuk dolgokat. Itt egy általános desktop-ról beszélünk, amit több különböző processzorra is le kell forgatni. Ha megirod x86 assembly-ben (és mégis melyik processzorcsalád melyik utasításkészletét használod, sse2 mehet??) az arm-on nem fog futni. A desktopon az tud normálisan gyorsítani, ha szépen fogjuk, és a videókártyával rendereltetünk le mindent, amit csak lehet, lévén az azért van. Nem terheljük a processzort, cserébe jó gyors lesz.
Érdemes elolvasni a windows 8-nál milyen komoly sebességnövekedést értek el ezzel a technológiával. A másik: a Gnome alapvetően a mai gépekhez készül. Baromira nem cél az, hogy egy 10 évvel ezelőtti gépen jól menjen. Ha valakinek az kell, használjon XFCE-t, vagy bármi hasonlót.
- A programozóknak igenis fontos az, hogy gyorsan tudjanak fejleszteni, hogy tényleg a problémával küzdjenek, és ne a környezettel. Egy átlag desktop alkalmazásánál
ne arra kelljen figyelni, hogy túlcímzek-e egy memóriatartományt, vagy hogy mikor szabadítottam fel egy pointert, vagy hogy hogyan kell összehegeszteni az idióta fejlesztők
idióta GUI engine-jében egy dialógust, hanem azzal, hogy a program logikája, amiért az egész program van, jól működjön. Érdemes megnézni, hogy mondjuk a QT-s QML-ben
(http://doc.qt.digia.com/stable/qdeclarativeintroduction.html) vagy egy JavaFX 2.0-ban FXML-ben (http://docs.oracle.com/javafx/2/api/javafx/fxml/doc-files/introduction_…) mennyire egyszerű és természetes egy GUI-t összerakni, aztán pedig style-olni. Ezután már tényleg csak a program logikájával
kell törődni.