Saját tapasztalatból írod, hogy végérvényesen eltűntek az adatok? Vagy honnan ez az információ?
Te minden bizonnyal komoly szakember vagy ha téged rúgnak seggbe a folyosón, ha összeomlik a hazai villamos hálózat (igaz, ilyet nem mondtál, csak azt, hogy nálatok rúgnak seggbe embereket, de gondolom nem portás vagy). Ettől függetlenül, vagy talán pont ezért nem biztos, hogy van akár elméleti, akár gyakorlati tapasztalatod e-mail rendszerek működésével.
De kérlek bizonyíts. Ha mondjuk egy storage hiba történik, teljes adatvesztéssel, milyen módszer biztosítja, hogy minden felhasználó minden adata meglesz? Egy milliós felhasználói bázisú e-mail rendszerben másodpercenként 10-100 ezres (vagy efölötti) nagyságrendben történnek tranzakciók. Ha óránként képes is vagy ezt lementeni, akkor is buktál adatot. Ha percenként csinálsz snapshotot, akkor is.
Természetesen erre is van megoldás, pld. valami kétfázisú commitot használó rendszerrel, de ismersz te olyan ISP-t, amelyik milliós nagyságrendű tömegpiaci usereknek ad ilyen rendszeren e-mailt? Nevezd is meg kérlek.
Egyszerűen nem életszerű. (ezek ismét elméleti példák)
"Folyamatosan azt szajkózod, hogy a felhasználó csak párezer forintot fizet a szolgáltatásért, és mit vár el ezért."
Szerintem semmit sem szajkózok, de ha valamire rá akarod fogni, legalább olvasd el, amiket írok, és próbáld megérteni. Lehet, hogy nem fog menni...
A dolog nem így működik. A felhasználónak azt kell kapnia, amit a szolgáltató feléje vállalt. Én két dologról írtam:
1. ezek a szolgáltatások jellemzően nem a legjövedelmezőbbek,
2. ez pedig általában tükröződik is a vállalásokban
Ez nem azt jelenti amit írsz, hanem azt, hogy ne *feltételezd*, hogy valamit megkapsz, hanem *nézz utána, hogy mit fogadtál el*. Az írásaidból nekem az jön le, hogy te vagy az ügyfél, a szolgáltató teljesítse, amit elvársz, akármit, amit elvárhatónak gondolsz. Mint leírtad te is szolgáltató szektorban dolgozol. Szerinted ez így működik?
A szolgáltató és a felhasználó köt egy szerződést, amelybe belefoglalják, hogy kölcsönösen milyen elvárásaik vannak egymással szemben. Ezt kell teljesíteniük, és elvárniuk.
A nulla forintos dolgokról:
"[...] a Szolgáltatás - ideértve a Szolgáltatás üzemeltetése során használt szoftvert is - pontosságáért, megbízhatóságáért, hibamentes működéséért, adott célra való alkalmasságáért és az ezek hiányából eredő közvetlen vagy közvetett károkért vagy egyéb jogkövetkezményekért a Szolgáltató semmilyen felelősséget nem vállal. A Szolgáltató nem felel továbbá a rajta kívül álló okkal összefüggésben keletkezett hibákért és ezek következményeiért, ilyen lehet például az Internetes hálózatban keletkezett technikai meghibásodás vagy kimaradás, bármilyen eredetű technikai leállás, szünet, információ- és/vagy adatvesztés"
Ez egy nyilvánosan elérhető -ingyenes- levelezőszolgáltatás felhasználói feltételeiből származik. YGWYPF. Visszatérve a konkrét témára: itt fizetsz a szolgáltatásért, így ennél nyilván többet is kapsz. De a szolgáltatás ára (akárhogy is fizeted, pld. a gmailnél reklámok nézegetése formájában) valamilyen viszonyban szokott lenni annak tartalmával, költségével.
Ha a Citibank (így hívják) ugyanilyet beleír a szerződésbe, otthagyom, vagy ha mindegyik bank ezt teszi, otthon tartom a pénzem.
Egyébként nagyon jó példa a Citibank. Nulla forintért az egyik legbénább netbankot kapod, nulla forintért talán a legkevesebb bankfiókkal rendelkező bank az országban, és nulla forintért ha bemész a bankfiókba, telefonon kell felhívnod onnan az ügyfélszolgálatot, ha új (al)számlát akarsz nyitni. Nem mellesleg annyi leállást, amit meghirdettek (az mondjuk korrekt, hogy előre közlik, hogy egész hétvégén nem tudom használni semmilyen szolgáltatásukat, a pénzemhez nem tudok hozzájutni) egyik másik banknál sem láttam, pedig ha tervezett leállás van, azok is közlik.
(mindenféle történeti okokból 6 különböző banknál van bankszámlám, mielőtt kérdeznéd...)
"Amúgy nincs konstans frusztráció, mert van mindíg miből visszaállítani, sőt van tartalék rendszer is amire át lehet terhelni azonnal."
Nagyon meglepődnél, ha itt is ez történt volna?
"Pedig a fogyasztói áramszámlának tényleg csak kicsi része a rendszerhasználati díjrész"
Ezen már meg sem lepődöm, hiszen sokadszorra bizonyítod, hogy érzésekre alapozod a véleményed tények helyett.
De segítek most is, előveszem neked a legutóbbi áramszámlámat, mert látszik, hogy te ilyet még sosem tettél.
42%-a a rendszerhasználati díj a végösszegnek. Csak hogy érezd a különbséget, ez a gáznál 12%, én még erre sem mondanám, hogy "csak kicsi része". 1-2%-ra esetleg. 42%-ra semmiképp.
Egyébként ha elolvasod a mavir éves jelentését, láthatod, hogy 2010-ről 2011-re 36%-kal nőttek a rendszerirányítási díjból származó bevételei. Ha az áramszámlámat nézem, ez a trend gondolom 2012-ben is folytatódik majd.
--
zsebHUP-ot használok!