Persze. Kicsit zanzásítva:
Földelés:
Fogod az ideális méretű egy vagy több földelőszondát, leütöd a földbe, ha több van belőle akkor összekötöd őket, és csatlakozol az épületen belül kialakított földelőhálózat gerincvezetékéhez, és innen viheted el az EPH-t is. Ebben az esetben a hálózati nullavezető, és a földelés (illetve az EPH) között gyakori esetben mérhető pontenciál léphet fel.
Nullázás:
Jön a hálózati nullavezető, (ami a 20/0.4KV transzformátor földelt csillagpontja) és az első pont szerint kialakított földelés első az épületben megjelenő kötésponjára át van hidalva, a nullavezetővel megegyező keresztmetszetű vezetékkel. Így záros távolságon belül nem mérhető jelentős potenciálkülönbség, illetve (megfelelő földelési érték esetén) erősítjük az áramszolgáltató nullavezetékét.
NEFH:
Jött a szaki, és azt mondta: Minek üssek le földelést, ha a nulla a távolban már földelve van? Azaz bejön a hálózati nullavezető, és nem csak az épület üzemi nullavezetője van rákötve, hanem az épületben kialakított földelőhálózat gerincvezetéke is, a kiépített földelőszondák (klasszikus földelés) nélkül. Egyes esetekben ez akár gyengítheti is az áramszolgáltató nullavezetékét...
A helyi áramszolgáltató területgazdája mondja meg, hogy a körzetében milyen érintésvédelmi módot alkalmazhatsz, mivel ezek méretlen oldalon történő dolgok.
De új mérőhely kialakításánál már nullázunk, és jelentősebb átalakításoknál is erre állítjuk át a rendszert.
A nullával egyesített földhálózat kifejezést ma már sok esetben a nullázásra használják egyes helyeken.
A földelés minél jobb értéke annyit számít, hogy hibaáram esetén a kisebb ellenállású földelővezetéken nagyobb áram tud folyni, így a védelmi eszközök hamarabb reagálnak.
Nagyjából ilyesmi. De ha valamit kihagytam/elírtam javítsatok ki.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -