( hajnim | 2012. 11. 10., szo – 16:36 )

"A jó kedvéhez az is kell, hogy folyamatosan le legyen kötve. A mesék csak ideig-óráig felelnek meg, a hagyományos gyerekjátékok egyáltalán nem. Azt szereti, ami szerkezeti, logikai kihívás elé állítja (van egy-két "fizikai" játéka is, ami ennek a követelménynek megfelel). Ugyanakkor folyamatosan igényli a külső ingert; ami nem mozog magától, arra hamar ráun."

Ez egyrészt életkori sajátosság, egy öt éves gyerek 10-15 percenként váltogatja a tevékenységeket, másrészt fáradtság kérdése is: az elfáradt gyerek ennél is gyakrabban váltogat. Ebben a korban elsősorban memóriafejlesztő játékokat javaslok a kicsiknek, mindjárt mondom, miért.

Összefüggés van a tevékenységváltás ideje és a munkamemória között olyan értelemben, hogy a nagyobb munkamemória elősegíti a gyakori gondolati csapongás elkerülését. A hiperaktivitás kezelésére például olyan gyógyszert javasolnak, amely a aktivizálja az agy memória területeit. Ugyanezt a memóriaserkentő gyógyszert használják egyetemisták például vizsgaidőszakban a koncentráció fejlesztésére.

Az a gyermek, aki _túl gyakran_ vált tevékenységet, és folyamatosan igényli a külső ingereket, az vagy fáradt, vagy a kisebb munkamemóriája miatt nehezen koncentrál. Esetleg mindkettő. Ennek mértékét elég nehéz belőni, mert a pörgés természetes életkori sajátossága az ötéveseknek. A nehezen leköthető gyerekeket tehát vagy pihentetni vagy mozgatni kell.

Eddig tartanak a közhelyszerűen ismételgetett "káros a gyereknek a számítógép" jellegű gondolatok.

Azonban abszolút nem értek egyet a számítógép ortodox megközelítésével, és látom, itt is előjött ez. Hat évig tanítottam az ELTE óvodapedagógus hallgatóinak azt, hogy az óvodás korú gyermeknek nincs szüksége számítógépes játékokra, mitöbb káros is lehet. Hozzátéve, hogy vannak területek, amikor kifejezetten hasznos, de ez egy másik szakma, és nem az óvodapedagógus feladata eldönteni, hogy konkrétan egy-egy gyereknek mi hasznos, mi káros. Az óvónéni tehát alapvetően úgy jár el helyesen, ha lebeszéli a szülőt a számítógépes játékokról, mert ezzel bajt biztosan nem követ el. Ez nem minősíti az óvónénit, sem a gyerek lelkét féltő pszichológust. Egyszerűen csak a "nem játszunk a késsel felelőtlenül" gondolat természetes megjelenése. Attól még igenis játszhatunk a késsel, sőt, ez kifejezetten izgalmas is.

Szumma szummárum, nem mindegy, hogy milyen célra keresel játékot. Ha csak átmeneti bébiszitter kell, gyakorlatilag minden korosztálynak szánt izgő-mozgó dolog megfelelhet, ami leköti a gyerkőc figyelmét. Azonban ennek hatása az lesz, hogy még jobban telítődik ingerekkel, és még tovább fárad a gyereked: egyre több és több inger kell a számára ahhoz, hogy nyugton maradjon. Az égvilágon semmit nem nyersz vele.

Ha viszont azt szeretnéd, hogy értelmesen töltse az idejét a gép előtt (mondjuk gyakran beteg, te dolgoznál, őt meg nyugton kell tartani), akkor elsősorban, mint már említettem, memória fejlesztő játékot javaslok. A munkamemória ugyanis remekül fejleszthető, sőt, számítógéppel különösen remekül fejleszthető, hosszútávú használata pedig bármily meglepő, nyugtani is képes a gyereket. Egyszerű a képlet: nagyobb lesz a munkamemóriája, kevesebbet csapong, jobban képes koncentrálni.

Nézd meg ezeket például.

Mondjuk ebből is olyat érdemes választani, amelynek nem akkor lesz vége, amikor legbénább a gyerek. Ez ugyanis külön képes felpörgetni őket. Sajnos ez tipikus hiba a gyerekeknek szánt számítógépes játékokban.

---
Csak hogy teljesen körbejárjuk a témát: felnőttek munkamemóriája is fejleszhető, itt egy kulcsszó: Dual n-back

Bocs a késői válaszért, most volt egyben ennyi időm a témát érthetően körbejárni.