( sz | 2012. 11. 06., k – 21:26 )

Ez szerintem is így van, de ezek pont az angol tanítása melletti érvek.

Egy másik, szintén gyerekekkel foglalkozó blog kommentjeiben (#127) találóan megfogalmazták:

"Szeretném, ha nem állnánk meg itt, merjünk nagyot álmodni.

Irodalomból kezdjük James Joyce-szal, harmadikban. Majd megtanulja a gyerek szeretni a Kincskereső kisködmönt.

Fizikából a kvantummechanikát javaslom elsőnek, nehogy elbízza magát az autópályán, amikor út-idő összefüggésből megválasztja a sebességét.

Biológiából szerintem gyakorlati génsebészettel kellene kezdeni, hogy örül majd mindenki később, amikor már csak babot kell csíráztatni.

Matekból első végére a regularitási lemmát kell tudni, szorzótábla utána tényleg gyerekjáték lesz.

Ének-zenéből elvárás (kuss legyen, fel is mérjük kétévente) a Ring teljes partitúrája (na jó, negyedik év végére), aztán a Zeneakadémián már elég lesz a Hová mész te kisnyulacska, s lehet menni utána berúgni.

Tesiből a maratont tudom elképzelni elsőben, másodikban jöhet mellé a súlyemelés, mert ha a gyerek szaladgál meg labdázik, a végén azt hiszi, hogy ez jó."