A magyar jogban vagyonmegosztási szerződést akkor lehet felek között kötni, ha van olyan közösvagyon, amely valamilyen közös jogállásban keletkezett. Ilyen lehet lakásszövetkezet, gazdasági társulás, vízitársulat,szövetkezet, lakásszövetkezet, szakmai kamara, ügyvédi iroda, önkormányzati társulás, hegyközség.
Ezekben az esetekben a törvény rögzíti, hogy szétválás esetén kötelező vagyonmegosztást tenniük, azaz a közös jogállásban keletkezett közös vagyont megosztaniuk, ez előírás.
Vagyonmegosztási szerződésnek csak akkor van értelme, ha van olyan jogállás, amiben közösvagyon tud keletkezni. A házasság egy ilyen jogállás. De csak úgy nem tudsz bármely két fél között vagyonmegosztási szerződést kötni. Olyan szerződést természetesen bármely két fél közös akarata szerint lehet tenni, hogy vagyonukat ezentúl közösvagyonként kezelik, majd a későbbiekben, ha ezen szerződés érvényét veszti, akkor vagyonukat megosztják.
Olyan ez, mint a duck typing: ha egy jogi szerződés teljesen ugyanazokat a lehetőségeket biztosítja, mint egy házasság, akkor az házasság, még ha nem is úgy hívják, hiszen minden kötelesség és jog megilleti. Akkor miért ne hívjuk házasságnak?