A soft-raid-ről nem sokat tudok nyilatkozni, azon túlmenően, hogy az atacontrol nevű parancs is alkalmas ilyesmire, és rémlik, h olvastam valahol, hogy hogyan kell ezt egy (asszem) kétlépcsős installlal megtenni.
Az AC_-lel jobb a helyzet. Van a freebsd.org-on egy oldal: http://www.freebsd.org/cgi/man.cgi
ott pl ha kiválasztod a listából a megfelelő verziót, majd becsépeled az acl betűket, kapsz némi alapot (
http://www.freebsd.org/cgi/man.cgi?query=acl&apropos=0&sektion=0&manpath=FreeBSD+5.2-RELEASE&format=html
) mondjuk.
Java. Erre nem tudok mit mondani, amire nekem kell, megy, amire másoknak kell, arra is megy. Majd okos ember kijavít.
FS: ext2 v etx3? (Cak érdeklődésképpen) Mert nagyon nem mindegy, mert ugye ext2 nem logol. Amúgy a válasz viszonylag egyszerű: az összeomlás utáni helyreállítás az egyetlen, amiben egy naplózó _lehet_ jobb, mint egy nem naplózó, lévén elég neki csak a naplón végigrohanni. Kivéve azon kínos helyzeteket, amikor a napló sérül, mert akkor ugyanolyan full-fsck-t kell csinálni, mintha journal-ról nem is lenne szó. No erre FreeBSD-ben azt találták ki, hogy backgroud fsck van akkor, ha valami nem úgy néz ki, ahogy kellene (ez természetesen I/O terhelés, de a rendszer ilyenkor már használható - az FS-ek is. (Az 5-ös fbsd-ben alapból boot után 60 sec-cel indul a bg fsck, ha kell. És a helyzet az, hogy:
a) vagy van UPS, ekkor vagy hardver hiba, vagy kernel pánik miatt hal el a rendszer - ez ugyanúgy lehet SoftUpfdate-es FBSD, mint akármilyen naplózó FS Linux alatt - és nem _hiszem_ hogy lényegesen nagyobb valószínűséggel történne meg BSD-n ez, mint Linuxon
b) vagy nincs UPS, ekkor nem szerverről beszélünk. Az otthoni gépen pedig nincsenek visszaszerezhetetlen, aranyárban mért dolgok, amikről nincs mentés, azaz _annyira_ kritikus lenne hogy van napló, vagy nincs napló (vagy a neki megfelelő - adatbiztonság, érjük el akármivel is)
Windows-t desktop-ként használok, és azzal sincsenek stabilitási problémáim, bár szerintem felesleges volt idekeverni. No erről van szó. Az előző funkciókat meg szerverekre szokták rakni - erre próbáltam utalni. Azt azért megkérdezem - egyszerűen mert erről még nem hallottam korrekt infót, hogy milyen gyártó szintű támogatást kapsz Linux alatt? Ugyanis sztem egy Oracle esetén az se hátrány, ha ezt a támogatást az oprendszerre is nyújtja valaki _komoly_, megbízható_ cég. Hogy világos legyen a kérdés: ha (tegyük fel) az Oracle szerint az X.Y verziójú nagy vételárú szoftvere A.B verziójú Linuxot igényel, akkor ha te A.B-t használsz, akkor ki vagy segítve, ha A.B-ben van valami gáz, nem pedig az O-ben?