A vegere mar csak azt az aprosagot jegyzem meg, hogy a Linux sikerebol nem kis mertekben profital a BSD is. Az eredetilegLinuxra irt portolhato programok teszik eletkepesse ezeket, mert csak BSD-re a kutya sem fejlesztene OpenOffice-t, Mozilla-t, stb. stb.
A többi amit írtál szóra se érdemes, de ez nagyon tetszik. Néhány apróság:
- Linus mondta egy interjúban, hogy ha korábban tudja meg, hogy _van_ 386BSD, akkor ma nincs Linux.
- Az eredetileg Linuxra írt portolható programok: szóval eredetileg van a kernel, amihez úgy tudom - de ha rossz, javíts ki - a különböző disztribuciókészítők hozzápakolják a felhasználói progikat. Ez hosszú éveken keresztül úgy volt, sőt a mai napig is igaz, hogy olyan programokból áll, amelyek egy nagy részét a Linux kitalálása előtt már használták UNIX környezetben - elsősorban BSD-n (mert az volt az egyik legelterjedtebb). Itt amúgy nem a GNOME/KDE/xyz csilivili-re gondolok, mert mondjuk azok a mai napig nem tudnának meglenni egy .va X nélkül, valamint egy shell nélkül (vagy gondolj bele a boot folyamatba, az még Linuxon is nagyrészr shell-scriptekkel megy :-), hanem a hááttérben működő apróságokra - mail/ftp/ssh/dns/dhcp/print/stb - azaz a szerverfunkciókat ellátó felejthető apróságokra. sendmail ugya akkor is volt, amikor Linus eldobható pelenkában rohangált, és még nem ment neki a kódolás - de a qmail/postfix párost se Linuxhoz találták ki. A bind se mai csirke, sőt az azt kiváltó (?) djbdns se, meg az nsd se. Valamint tudtommal nem portábilis Linux kódnak készültek. Portábilis kód pl. az ipfilter (*BSD, Solaris, IRIX, HPUX), és nem portábilis a netfilter/ipchains - vagy mi is a pontos elnevezés -, no azok egy kicsit közelebb vannak már a kernelhez. Portábilis a BSD-s lpd, és az annak kiváltására írt LPRng, stb. Vagy egy deszktop applikáció: cdrecord (de a hozzá fejlesztett grafikus frontendek már alig-alig), pedig jóval messzebb vannak a hardvertől. És érdekes módon a cdrecord a régebbi, és később lett Linuxra, mint másra.
- portolható programok 2. Egyszer nézd meg, hogy egy _átlagos_ hordozható linuxos progi mennyi oprendszer specifikus vackot használ (aztán mennyi olyat, ami erőteljesen PC-specifikus). Mondjuk ilyenekre gondolok, hogy include (linux/sound.h) pl. Amiben az a vicc, hogy az OSS mint kváziszabvány hány másik UNIX-like oprendszerben létezik. Vajh mi a szarért van az, h pl. HPUX-hoz van külön linux porting kit? Biztos azért, mert olyan .va kompatibilisek az átlagos linuxos progik. Nem én szoktam szívni a glibc verzióváltásaival :-)
(Volt idő, mikor mellékállásban unixos programokat portolgattam DOS/Windows-ra. Nagyságrenddel könnyebb volt, mint manapság a GNU-s autoconf/automake/libtool -lal megírt, rohadt hordozható grafikus csili-vilik portolása, amiknek szerencsétlen linuxos fejlesztő a használatát elsajátítja, csak épp rosszul, így aztán az csak az ő saját (esetleg) szedett-vedett környezetében működik.
Ja a vége: Szoval kevesebb "elvakultsag", tobb realitaserzek, az jot tenne az ilyen onjelolt predikatoroknak. Meg a BSD-nek is.
1) Mutass nem önjelölt prédikátort.
2) Nem értem, a realitásérzék hiánya miből jött elő azok közül, amit írtam.
3) (De csak úgy súgva: remélem Te legalább annyit foglalkoztál BSD-vel, mint én Linux-szal, így megalapozott lehet a véleményed arról a rendszerről. Remélem legalább annyi elvakult BSD-s szájtépőt olvasol nap, mint nap, mint én Linuxost, tehát meg tudod állapítani, hogy ki az önjelölt BSD-prédikátor. Amúgy én, de nekem okom, és alapom van rá.)
Ja még valami: egy másik thread-ben (Linux vs BSD) valaki hibaként rótta fel, hogy egy cikk BSD vs RedHat volt inkább, mint BSD vx Linux. Könyörgöm, lehet egy oprendszert egy kernellel összevetni? Nem Tehát akkor adjatok már végre nekünk egy rendszert (nevezzük akár disztribnek), amivel össze lehet hasonlítani egy BSD-t. És mielőtt valaki azt mondaná, hogy
de... vagy ...hu vagy gen... vagy ..., akkor csak annyit: eccer valaki, akinek a linuxos közösségből én sokat adok a véleményére (más meg nem, ez egyéni szocprob) azt mondta: az a baj, hogy mindenki esküszik a ...-ra, hogy szerverre az kell, de alig valaki van olyan, aki azt (és azt a verziót) használja a sajtát gépén deszktop-nak (még akkor se, ha egyébként nincs szüksége csak Win alatt futó vackokra). Akkor meg? Ezel szemben pl. egy 4.9-es FreeBSD atomstabil szerver és korrekten használható deszktop gép egyben. És az én (egyáltalán nem szerény) véleményen szerint most már majdnem ugyanott állunk a fejlesztői 5-ös ággal is.
No ennyi.
Tartalmas hozzászólásokra majd még válaszolok.