Az, hogy nem szeretem, nem azt jelenti, hogy utálom, csak azt, hogy nem találtam benne olyasmit, amit nagyon szeretni lehetne.
Londonban élek. Ami leginkább zavar, az az, hogy nem figyelnek egymásra az emberek. Belep a metroba, megáll, kinyitja az újságját, mögötte meg a peronon ott van még egy csomó ember, aki szintén beszállna. Megy az utcán, és fellöki azt, aki szembe jön. Reggeli csúcsban átszálláskor mindenki rohanna, de ő és pár barátja kényelmesen sétál, a teljes alagutat elfoglalva.
Emellett nem tetszik a bagózás, nem tetszik, hogy isznak mint az állat, és késő este a rókákat kell kerülgetni.
Nem tetszik, hogy szemetelnek, és ezért koszos a város (persze más városok is koszosak, de azokon a helyeken se tetszett ez).
Nem tetszik, hogy a jó környéktől is két utcára már rossz környék van.
Nem tetszik, hogy baromi fantáziátlanok a halételekben annak ellenére, hogy szigetország. Brightonban a mólón a halspecialista étteremben volt fish and chips 4 féle halból és fish pie.
Nem tetszik, hogy teljesen alapvető dolgok hiányoznak, mint pl. sms értesítés banki tranzakciókról, keverő csaptelep.
Nem tetszik, hogy nem barátságosak, kerülik a szemkontaktust.
A hivatalnokoknak fogalmuk sincs a saját szabályaikról, esetleges minden elintézése.
Ilyesmik.
De ahogy írtam, nem ez a legrosszabb hely, ahol eddig éltem. Csak éppen voltak helyek, amik jobban tetszettek.