( XMI | 2012. 01. 29., v – 14:45 )

Azt kellene észrevenni, hogy a teremtés és big bang (vagy másik vonalon a törzsfejlődés) nem feltétlen zárja ki egymást. A tudomány azt vizsgálja, hogy hogyan lett teremtve a világ, sőt pontosabban azt, hogy a teremtés után hogyan folytatta fejlődését. Nem mondja azt, hogy Isten teremetette a világot, és nem is cáfolja. Sok vallásos tudós ember fogja fel ezt a kérdést úgy, hogy valójában Isten munkájának részleteit tanulmányozza.

Ellentmondásba akkor ütközünk, ha a bibliai genezist puritán módon szó szerint értelmezve akarjuk szembeállítani a tudományos elméletekkel. Viszont ha úgy gondoljuk, hogy a Biblia Isten szava, de emberek írták le (márpedig ez általánosan elfogadott nézet), akkor figyelembe kell venni azt is, hogy ezek az emberek a saját fogalmaik, saját korszakuk gondolkodásmódja szerinti hasonlatokkal fogalmazhatták csak meg. 2000-3000 évvel ezelőtt pedig nem nagyon lehetett volna mit leírni 10^30 K hőmérsékletről, elemi részecskékről és köztük ható furcsa erőkről, 10^-20 másodpercekről vagy milliárd évekről. Nincs az embernek semmi olyan közvetlen tapasztalata, amihez ezeket kapcsolni tudná. A tudmány is csak a matematika segítségével tudja emberi elme számára kezelhetővé tenni.

De tulajdonképpen hasonló kérdés, hogy Istent a legtöbb vallás borzasztóan antropomorf, emberszerű lénynek képzeli el ("saját képmására teremtett minket"). Pedig elképzelhető, hogy ez a hasonlóság csupán arra utal, hogy a világ összefüggéseit felfogni képes intelligenciával rendelkezünk. A korabeli emberek nyilván nem tudtak (és most sem tudunk) felfogni egy olyan transzcendens lényt, ami az egész körülöttük lévő és még azon túli hatalmas ismeretlen világot teremtette. Egyszerűen úgy képzelték, hogy olyan, mint egy ember, mert ezt tudták elképzelni. Ember, annak minden tulajdonságával. És ez igen sokminden megmagyaráz, hogy miért úgy van a Bibliában, ahogy. Az erőszakos, bűntető istenkép is könnyen lehet, hogy egyszerűen ebből fakad.
---
Internet Memetikai Tanszék