Végigolvastam a hozzászólásaidat, és a rá adott válaszokat... és nem bírom megállni, hogy néhány dologra ne reagáljak:
1.. Az demokráciának hívják, amikor 4 évente egyszer letehetsz egy x-et a papírra? Aki erre igennel felel, annak javaslom, hogy nézze meg a történelemkönyvekben, hogy mit hívtak valamikor demokráciának.
2.: Ekkora erővel, (hogy igazságosak legyünk) a középiskolát végzettek is visszafizethetnék a a képzésük költségeit, ha elmennek. Ugyanis azt is az adófizetők állták.
3.: Kíváncsi vagyok hányan hagyják tényelegesen el az országot, és szereznek máshol állampolgárságot. Szerintem nagyon kevesen. Tehát a többség vissza fognak jönni, és akkor itt fogják elkölteni a vagyonuk egy részét, itt fognak a továbbiakban adózni, vásárolni. (Az adók pedig elég magasak.)
4.: Az osztrákoknál nemrég törölték el a tandíjat, pedig jóval kevesebbet fizetett ott egy tanuló, mint jelenleg itthon egy az azonos szakon levő költségtérítéses hallgató. (Pedig ők nem magyar fizetésből élnek) Ehelyett mi inkább diákhitellel adósítjuk el a a gyerekeinket.
5.: „A felsőoktatás anyagi befektetés ...“ Ezt a mondatott a volt közgáz tanáromtól sokat halottam, azóta nem röhögtem ilyen jót:D Sajnos pont ez a probléma, hogy a XXI. században ezt befektetésként kezelik.
6. Nagyon hangzatos dolog, az ország "versenyképessége", csak elfelejtik megemlíteni, hogy mivel is jár: kínai bérek, munkamorál, életvitel, környezetszennyezés stb.
Nagyon felkapott téma lett a mostanában a médiában a tandíj mint megoldás, holott egy szó sem esik a felsőoktatás tényeges problémáiról. Azzal hogy bevetik, hosszabb távon a társadalom fogja kárát látni.
Továbbá kiváló ürügy, hogy az emberek figyelmét eltereljék, más gazdaságilag meghatározóbb problémákról.