"Hogy utálom ezt az álszent "idős emberek nyomorognak" nyargalvást..."
Kedves (hozzám képest) ifjú Barátom!
Ezzel a mondattal kicsit ingoványos területre tévedtél.
Sajnos sok olyan térség - falu, kisváros, egész megye - van országunkban, ahol rentegeteg ember nyomorog, és még csak nem is "nyavalyognak", csak megpróbálják túlélni a mai meg a holnapi napot. Kíváncsi lennék rá, hogy Te rokkantnyugdíjasként vagy munkanélküliként - ezeken a helyeken ez a jellemző állapot - hogyan támogatnád idős rokonaid. Hogy ne haljanak éhen, az még talán(?) könnyen megoldható, de pl. a tüzelő, ruha, orvos, gyógyszer és egyéb hívságok már pénzbe kerül(né)nek.
A mai vezető elit jó részének, élén Tarlós úrral, némely virgonc kerületi polgármesterekkel, a Parlament aranyszájú szónokaival egyik fő törekvése az elesettek, hajléktalanok, betegek, öregek, szegények megutáltatása - sőt kriminalizálása. Ennek - számomra - legundorítóbb refrénje a "csak azt kapja, amit megérdemel" szentencia.
Lehet utálni a szegénységet, vagy azt, aki beszél róla, de ezt nem tartom sem etikusnak, sem praktikusnak...
Akkor már legyünk következetesek:
minél több hajléktalan fagy meg a télen, annál jobban fogjuk utálni őket!