( locsemege | 2011. 11. 04., p – 21:38 )

És ki mondta, hogy csak az a készlet, amit már kipróbáltunk? Ha így állnánk a dolgokhoz, nem fejlődne a világ. Amíg a riksát meg a lovaskocsit próbálták csak ki, addig nem volt autó, de ebből egy pillanatra sem következett az, hogy soha nem is lesz. S lőn, lett. Ugyanígy történhet ez a társadalmi berendezkedésekkel is.

Hogyjönnek ide a betegségek, járványok? Ha kialakítanánk egy olyan társadalmi berendezkedést, amelyben nem sport lenne egymás átverése, megkopasztása, szorult helyzetének kihasználása, még nem kellene eldobnunk azt az egyetemes tudást, amellyel rendelkezünk, így vélelmezem, az egészségügyet fenntartanánk.

"A törvényes működés és a profitabilitás önmagában nagyjából ekvivalens az aljasság fogalmával."

Ez a mondat pedig nagyjából ekvivalens a faszság fogalmával. Az előbb az volt a bajod, hogy a törvény nem tökéletes, most pedig aljas az, aki betartja a törvényt? Mintha hiányozna a koherencia a mondanivalódból...

Koncentrálj az önmagában szóra. Írom bővebben. Mivel a jog tökéletlen, a profitabilitás pedig mindenek felett álló szentség jelenlegi társadalmi berendezkedésünkben, ez azt jelenti, hogy a partner, ügyfél átverése, megkopasztása minden eszközzel megengedett. Ennek a folyamatnak nincsen hatékony gátja, így a profitabilitás mindent elsöprő igénye egy lyukas jogrenddel erkölcs nélkül bizony nem egyéb, mint aljasság. Mert bizony, ami manapság hiányzik, hogy netán némi profitról lemondva jelentősen meg lehetne könnyíteni olyanok életét, akik kényszerpályára kerültek.

Különben a megfogalmazásod stílusát is meglehetősen arrogánsnak érzem, ami alapján olyan valakinek gondollak, akinek kedvenc mondása lehet a "cél szentesíti az eszközt", s igen ritkán használhatod a szolidaritás, együttérzés, önzetlen segítség kifejezéseket, pláne úgy, hogy ez személyesen is megérintsen. Teszem hozzá, ez szigorúan a hozzászólásaidból kialakult kép bennem, valójában fogalmam sincs, milyen vagy, hiszen nem ismerlek.

"Ehhez nem túl nagy baj, ha társul jóhiszeműség, az önzésen való túllépés, az a képesség, hogy nem hozok másokat kellemetlen helyzetbe csak azért, mert megtehetem, s az jogszerű."

Jól értem, hogy szerinted nem túl nagy baj, ha az aljassághoz jóhiszeműség társul, vagy miről beszélsz itt?

Nem jól érted. A törvényes működés és a profitabilitás szükséges, de nem elégséges feltétele az egészséges történéseknek. Arról írtam, hogy önmagában ez a kettő pontosan elegendő ahhoz, hogy tönkretegyünk másokat. Normális a dolog csak úgy lehet, ha csak azért, mert képesek vagyunk valakinek a szorult helyzetét profittá konvertálni, ezt nem tesszük meg. Az nekünk egy kis veszteség az optimumhoz képest, neki pedig az élet.

Ha akarod, érted, ha nem, akkor elég, ha annyiban maradunk, nem értünk egyet.

tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemege
LOCSEMEGE