Alapvetően ezt a hitelezési módszert az teszi lehetővé, h a banki tartalékráta Magyarországon (ez az a pénz amit a hitelintézetnek az MNB -ben kötelezően el kell helyezni a hitelei után) ha jól csalódom most 5%. Volt már 2% -is korábban, sokkal régebben 8%, 10% is.
2009 decemberig 5 százalék volt, most 2 százalék körül van (2-5% között lehet, amit a pénzintézet választ), de messze nem használták ki az öt százalékot se, nemhogy a kettőt, ugyanis kb. 900 milliárd volt MNB tartalékszámlán, ami ugye 5 százalékos tartalékráta esetén 18.000 milliárdos számlapénzt jelentene, de az összes pénzmennyiség van e körül, jelenleg pedig 300 milliárd körül van a tartalék, ráadásul csökkent a pénzmennyiség is.
Vannak országok, ahol nincs tartalékráta... észre kellene venni, hogy a tartalékrátával és a monetáris bázissal a nemzeti bank tud irányítani, a kereskedelmi bankoknak nincs mozgásterük, ők úgy játszanak, ahogy az MNB fütyül, illetve azt is észre kellene venni, hogy a monetáris bázis is pont annyira "fedezett" pénz, mint a számlapénz. Továbbá a tartalékráta csak a monetáris bázis és a számlapénz arányát határozza meg, a pénz összmennyiségét nem, azt továbbra is az igények és az MNB határozza meg.
Drábiknak volt olyan javaslata, h ezt kéne felemelni, ezzel egyidejűleg az állam bocsásson ki pénzt. Ennek az lenne az előnye h gazdaságra zúduló pénz nem okozna inflációt.
Miért is nem okozna ez inflációt? Nem a kamat okoz inflációt, hanem a kereslet és kínálat változása. A kamat csak követi az inflációt. Nem a kamattól van az infláció, hanem az inflációtól a kamat. Legalábbis nyitott határok esetén. Tegyük fel az állam adna sok pénzt a közalkalmazottaknak, azok azt elköltenék a versenyszférában, ahol ettől több lenne a fogyasztás, amely okán az export csökkenne, az import növekedne. De a több import igény felhajtja az import termékek árát, az export csökkenése pedig szintén felhajtja az árakat: már itt is az infláció. Ha a termelést és a termelékenységet nem húzod a pénzmennyiség után, akkor az inflációt okoz, mert az emberek egymásra fognak licitálni és van miből fizetni. Szóval miért is nem okozna inflációt?
Aztán van „Fehér pénz” program. Ennek valami olyasmi a lényege, hogy az állam emelje fel a közalkalmazottak fizetését 20% -kal. Erre célra kamatmentes un. helyi pénzt bocsásson ki – ennek jogi keretei adottak az EU -ban és hazánkban is – ez lenne a „fehér pénz”. Ezt pénzt csak magyar termékek vásárlására ill. adó megfizetésére lehetne fordítani záros határidőn belül, utána értéktelenné válna. A szükséges felvásárló és elosztó hálózatot az állam szervezze meg.
Nem tudom, hogy sikerült-e észrevenni, de van ilyen, ráadásul elég régóta. Úgy hívják, hogy üdülési csekk, hideg és meleg étkezési csekk, egészségpénztár, internet támogatás, stb. Már ameddig lesz ilyen. Egyébként nem segít igazán, csak a belterjességet és a visszaéléseket növeli, a külföldi káposzta 100 forint lenne, a honi 120 és ebből az állam dotálna 20 százalékot. És ott vagyunk, mint most a mezőgazdasági támogatásoknál, amelyek feneketlen kútnak bizonyultak, de attól még rendületlenül döntik bele a pénzt.
Igazából nagyon sok felvetése van. Sajnálom, h kevésbé van érdemi vita a közéletben ezekről.
A sok felvetés nagyon jó. Az a baj, hogy erőteljesen fogynak a libáink a sok ötlettől.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home