( uid_2716 | 2011. 10. 25., k – 01:15 )

semmi konkrétumot nem említettél

Kérlek.

És bizony itt most azt látta,

Ez a legalja köznyelv. "És bizony itt most"?! Ilyet igényesebb beszélgetés során már nem ejtek ki a számon.

hogy az a tetem meglehetősen aktív tetem.

"X valamilyen X". Ez a szándékos szóismétlés modoros köznyelvi fordulat. A "meglehetősen" szintén vállalhatatlan nyomtatásban.

A fej ráragadt a nyakcsonkra

Ráragadni a légy tud a légypapírra. Köznyelv, köznyelv, köznyelv.

épp most alakulnak át

majd

ért földet épp Lidzsmilla közelében

"épp"? Borzalmas. Ha kihagytad volna mindkettőt, erősebb lett volna a hatás, és nem ordítana a köznyelv, a trolibuszos társalgás.

Az első bekezdésben háromszor használtad a "most" szót: a bekezdés mindegyik mondatában egyszer. Még az olvasószerkesztőt is kirúgnám (ha volt ilyen egyáltalán).

Összevissza kevered az igék jelen idejű alakját a múlt idejűvel. Ezért már általános nyolcadikban is tököt adtak az otthoni fogalmazásra. (Azt inkább ne mondd, hogy az igazi írók ezeken a gyermekded kötöttségeken felülemelkedhetnek. Ne mondd, mert egyrészt nyilvánvaló, másrészt téged nem ment fel.)

lendülete ereje

Ordenáré képzavar.

nagy csattanással

Ennek az eredetisége irodalmi forradalmat fog kirobbantani.

Lidzsmilla

Miért nem "Éva" vagy "Jane"? Ez a kitalált név a modorosság, az üres hatásvadászat kvintesszenciája. (Hogy én is fájdalmat okozzak neked a szóhasználatommal.)

Több sem kellett erre a nőnek

Böfögős-fingós vicclapok színvonala.

Hopp, most veszem észre a besorolást a borító felett:

novumverlag.hu » Backlist » Szépirodalom » Lidércgyermekek

Szépirodalom? :)

Írni nem azt jelenti, hogy leírod, ami az eszedbe jut, úgy, ahogyan a haverodnak elröffentenéd egy sör mellett. Írni minimum azt jelenti, hogy tudatosan bánsz a nyelvi eszközökkel, azaz tudod, hogy melyik milyen hatást fog kiváltani az olvasóból. Ez a nulladik szint, a szókincs, a mondatszerkesztés. (Bár ez egy borzasztó metrika, mégis: esetleg számold meg, hány pontosvesszőt alkalmaztál az egész firkálmányban.)

Komolyan ne feszegessük; maradjunk annyiban, hogy irigy vagyok.

(Jézusom, minek kezdtem ebbe bele egyáltalán. Nem bírtam megállni; az a fülszöveg annyira vad volt, hogy nem kaptam levegőt a hitetlenkedéstől.)