+1, nagyon effektparádé.
Ahogy írtad, "jjééééé mennyi van", tipikusan kezdő betegség. Mindenki átmegy rajta, aztán mindenki rá is jön, hogy a sima úszással mekkorát lehet dobni, ha a ritmust jól veszed fel.
Retus: nem vagyok híve, de néha ténylegesen kell, vagy ha nem vagy benne jártas, akkor hagyd ki azokat a képeket, amiken látszanak az problémás területek.
Vakuhasználat: tanuld meg programozni a vakudat (már ha külső vakud van)! Ha a gép beépítettjét használtad, akkor vegyél egy normális vakut. A beépítettek kb. nem sok mindenre jók (sokszor nem szabályozható az erejük, nem irányítható). Ha van külsőd, azzal meg tudod tenni, hogy nem telibe villantod az alanyt, hanem felfelé irányítod, mögé teszel egy terelőt, s máris lágyabb, természetesebb hatást érsz el (de ez csak egy praktika a sok közül). A helyes vakuhasználat egy igen szép és tágas témakör, érdemes elmélyedni benne.
Úgy az egészről: a fotó az fotó, a videó meg videó. Ezek a zenés diavetítések nem igazán hasznosak. Gondolj csak bele, leülsz a családdal képeket nézni. Nem biztos, hogy mindet ugyanaddig nézed, mert eszedbe jut róla egy sztori, s már meséled is, ergo addig meg lepörög a "prezentáció" fele.