Nem olvastál eléggé figyelmesen. Nem mindent töröltek, mert közben valaki nyomott egy Ctrl-C-t. Ettől lett kissé félkész a rendszer (pl. le van írva, hogy az userek vackait tartalmazó - /home? - pl. megmaradt, és pont az volt a lényeg, hogy ne vesszen az is el).
Tehát valószínűleg az volt, hogy (mint pl. nálam most is, FreeBSD alatt), az ls az /bin/ls, míg a grep az /usr/bin/grep.
Az, hogy az echo a shell beépített parancsa, az a korai időszakban (itt valami 4.3BSD-t emlegettek, az nem tegnap volt) - nem volt természetes dolog, szerepel is a történetben, hogy David Korn "nagy" találmánya volt (a Korn-shellben) - ezzel mondjuk nem értek egyet, szerintem már korábban is volt, de annyira már nem ismerem azokat a rendszereket. Ellenben ahogy feltételezed, hogy a grep is része a binárisnak, az már a busybox-os "modernebb" rendszerek sajátja.
A root user HOME-ja nagyon sokáig / volt, tehát a root-ként kiadott "cd" pont oda vitt. És megnyugtatlak, ma is van (friss) UNIX, amelyiknél ez az alap (meg az, hogy elmeséljük, hogy javasolt/szokták a usermod-dal ezt módosítani /root-ra).
Nem tudom mikor voltál kis p*csa az otthoni boot floppyddal, de azért volt jópár rendszer, amiben nem volt floppymeghajtó - így onnan nem is lehetett bootolni. Amúgy pedig az is szerepel, hogy féltek a nemtommilyen szalagos telepítőt elindítani - mert féltek, hogy az letakarítja a diszk maradékát is :-) Azért a 4.3BSD idején egy átlag felhasználó nem túl sűrűn telepítgetett abban az időben. (Én életem első munkahelyén 2 és fél év alatt nemcsak hogy nem telepítettem UNIX-ot, de nem is láttam azt telepíteni, pedig elég szép nagy számítógépparkunk volt, kb 99%-ban UNIX-ot futtató gépekkel - ja és fejlesztő voltam, kb 1 hónap után root jelszóval.)
Maradjunk annyiban, szép történet, egyszerű, ötletes megoldásokkal, és ha gáz van, jó ha az ember gondolkodik.