De ha már családja van az embernek, akkor már nem olyan nagy a különbség, és nem biztos, hogy megéri föláldozni a gyerekek gyermekkorát némi anyagi szabadságért.
Az miért a gyerekkor föláldozása, hogy megtanulnak egy idegen nyelvet anyanyelvi szinten, megismernek egy másik kultúrát testközelből. Sőt, ami még ennél is fontosabb, a magyar kultúrából is csak azt öröklik át, ami szép és jó. Például a népdalokat, meséket, könyveket. De a pesszimizmust, az örökös széthúzást, a románozást, cigányozást nem. Szerintem pont gyerekkor szempontjából a gyerekek jól járnak.
(Ráadásul saját magukat is megszopatják a fiatalok, főleg az anyukák, mert elveszítik a nagyszülők segítségét.)
Ezzel nagy vonalakban egyetértek, ámbátor sokaknak otthon sem adnak érdemi segítséget a nagyszülők, nálunk meg így 2000 km-ről is sokat segítenek, pl. kijönnek hosszabb időkre vigyázni a gyerekekre, amíg mi elutazhatunk valahová. Nekünk pont az jött le, hogy jelen formában sokkal intenzívebb és mélyebb a kapcsolatunk a szüleinkkel, mint a testvéreinknek és családjaiknak, akik otthon élnek.
Az én konklúzióm a saját használatomra az az, hogy éppen a gyerekek miatt nem szabad a hazaköltözést választanom még akkor sem, hogy ha a nagyszülők közelsége és segítsége miatt könnyebb lenne a hétköznapokat megszervezni.