Az az állítás, hogy a kütyük miatt nem szocializálódnak megfelelően, téves. Az idő régen bizonyította.
A 60-as években is voltak rosszul szocializálódott fiatalok, akkor magnózni jártak klubokba, meg rádióból felvett számokat cserélgettek szalagon és farmer beszerzési lehetőségeken vitatkoztak.
A 80-as években is voltak rosszul szocializálódott fiatalok, akiknek a fenekéből is vhs kazetták lógtak ki, meg állandóan dizsikbe jártak és bagóztak meg néha ittak. A másik irányvonal meg mindig a rigáját szerelte és lenézte a verhovinásokat, de rögtön helyre kerültek, mihelyst előkerült egy simsonos. Meg Bétótot hallgatták vasárnap délutánonként...
A 90-es években is voltak rosszul szocializálódott fiatalok, akik kazettán meg lemezen spectrum meg c64-es programokat csereberéltek az Almási téri szabadidő központban és néhányuk már xt-vel vagizott...
Mindig voltak rosszul szocializálódott fiatalok és teljesen mindegy, hogy mi volt az aktuális kütyü, mindig arra kenték. Holott ezeknek a fiataloknak hajlamuk volt a rossz szocializációra, ezt az adott kütyü legfeljebb segítette, de ha nem volt neki olyan, talált mást, pl. ragasztót.
Most pl. azért szocializálódik rosszul a gyerek, mert nem csak az osztálytársaival beszél, hanem külföldi ismerősei is vannak? Látni kellene végre, hogy a kütyü az egy eszköz. Rajtad múlik, hogy használod.