Az a baj velem, hogy iszonyatos bele tudom élni magam dolgokba, helyzetekbe. Engem már a tavaszi áradások is szó szerint kiborítottak, kis túlzással olyan szinten magamévá tettem a problémát, mint ha minket is elöntött volna a víz. De tényleg. Ez az egész katasztrófa viszont még annál is elképesztőbb számomra. Egyszerűen nem találok szavakat. Csak nézem a képeket, közbe olvasom ennek a degenerált f.sz igazgatónak a nyilatkozatát, és olyan szinten felhúzom magam, hogy ha itt lenne most a szobában, az isten sem szedné ki élve a kezeim közül.
--------------------------
Csak a viták elkerülése végett. Ha nem használok ékezetet, mobiltelefonról írok.