A betegség mint olyan, egy rossz dolog. Olyasmi ami megnehezíti, vagy ellehetetleníti a benne szenvedő életét, de ettől még nem tesz különlegessé vagy kivételezetté. A betegség mindig egy stigma legyen szó egy megfázásról vagy lábtörésről, mert elvesz részeket az emberből és az egészségeseknél kevesebbé teszi. Aki beteg az küzd azért, hogy meggyógyuljon vagy legalább stabilizálódjon az állapota.
Azok akik egy adott betegségben szenvednek, előfordul, hogy törődést, ápolást igényelnek, de nem mentesíti őket a cselekedeteik alól, különösen nem ha tisztába vannak a betegségükkel.
Ismertem olyan skizofrént aki csak hétvégente engedtek ki és csak akkor, ha rendszeresen szedte a gyógyszereit. Tisztában volt a betegsége súlyosságával, és mindent megtett azért, hogy ne legyen teher a környezete számára. Nem keresett kifogást, csak annyit kért, hogy segítsenek neki ha baj van.De találkoztam olyan epilepsziással, aki mellettem esett össze a villamoson, és amikor a fickó magához tért, ő kért elnézést amiért
problémát okozott.
A legtöbb Asperger-szindrómás öndiagnosztizált, és mivel egy "határeset" betegségről van szó, igen könnyű félreértelmezni azt még szakembereknek is. Árnyalja a képet, hogy kimondottan geek divatbetegség, ehhez elég annyit észrevenni, hogy míg 0,023 és 4,8 ezrelék közé teszik az előfordulási gyakorisága, még itt a HUP-on is szép számmal vannak.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "