Az ideális a kettő egészséges aránya lenne. A bolognai rendszerre áttérésnél volt egy nagy esély, amit elaszalasztottak. Szimplán csak ketté vágták, rosszabb esetben lecsupaszították és 3 évbe zsúfolták a korábbi tanterveket, ahelyett, hogy a bsc gyakorlati képzés részét felturbózták volna, hogy elméleti alapozással, és sok-sok gyakorlattal felkészítsen a "tömegmunkára". Utóbbi alatt arra kell gondolni, hogy pl egy gyártást felügyelő mérnöknek nem kell annyira képzettnek lennie, mint aki a terméket tervezi. Vagy egy általános iskolai matektanárnak is teljesen felesleges öt évig analízist meg differenciálegyenleteket tanulnia, hogy a nevelési képzésére ne maradjon idő. MSC két évében ki lehet térni a felsőbb dolgokra, ami extra, és ezért nem is kellene minden bsc-snek tovább lépnie. A leg-legnek meg ott van a doktori.