A lebomlás tervezhető, jelenleg pár hónaptól több évig terjed a stabil termék életciklusa, a gyártáshoz víz, széndioxid és energia kell - természetesen jelenleg olcsóbb kőolajból vagy földgázból előállítani.
Undorítónak tartom, amikor szándékosan rövidre tervezik, hogy aztán megvedd az újabbat. Az újabb pedig lehet, hogy nem nyújt már olyan szolgáltatásokat, mint ami speciel nekem kéne, mert a termelő-fogyasztó birkákra optimalizálták. Erre a normális megoldás az lenne, hogy - akár csökkentett mennyiségben - gyártanak a régiből is vagy pedig cseregaranciát vállalnak a "lebomló" termékeikre. Ja, hogy ez túl drága, meg elavult? Akkor tessék nem lustának lenni és bennehagyni/felfejleszteni a régi feature-öket is.
A Földön kétmilliárd embernek nem jut naponta egészséges ivóvíz. Hogy van ezek után tiszta lelkiismereted naponta fürdeni egészséges ivóvízben? Miért ott akarod meghúzni a technológiai határt, ami neked még kényelmes és elfogadható életvitelt jelent?
Van lelkiismeretem, mert én nem gátoltam meg, hogy ezeknek az embereknek jusson ivóvíz, ha meg felemelem a szavam a rendszer ellen, akkor jönnek az olyan örömteli rendszerhívők, mint Te, és kioktatnak, hogy én vagyok a hibás, meg rosszul gondolom, és minden oké így, ahogy van. Le merném fogadni, hogy fele annyi fürdővizet használok mosakodásra, mint a magyar átlag (és mégis tiszta vagyok), a titok csak annyi: nem pazarlom el. Ugyanez igaz a mosogatásra is. Ezutóbbi kettő elég off, úgyhogy ne menjünk bele. Van lelkiismeretem, mert nem járok multinacionális cégekhez nagybevásárolni és nem veszek olyan terméket, amit - bár olcsóbb, de - Kínából hoznak ide olajpöfékeléssel, és olyat sem veszek, amire nincs szükségem, csak mert akciós. Van lelkiismeretem, mert én nem mentem katonának NATO háborúba, hogy azokat szolgáljam, akik inkább elháborúzzák a pénzüket, minthogy segítsenek a rászorulókon normális gazdaságot építeni (hiszen "jó az", ha lehet őket rabszolgaként dolgoztatni: nézd meg pl. Nigériát és rajta a Shell rablógazdálkodását). Van lelkiismeretem, mert nem támogatom (sem elméletben, sem gyakorlatban) azt a megvenni->kidobni érát, melyben a termékek gyártásához "víz, széndioxid és energia kell - természetesen jelenleg olcsóbb kőolajból vagy földgázból előállítani".
Tegyük fel, hogy 0 környezetszennyezéssel lehetne előállítani ilyen termékeket, és a felhasznált energia díjából se Jockey Ewing szakítana extraprofitot. Ekkor még mindig ott lenne az a probléma, hogy a szoftverek nem kompatíbilisek visszafelé, így meg kell venned az új szoftvert - holott lehet, hogy Neked a régi is jó lenne. Ez elég tisztességtelen a fogyasztókkal szemben, hiszen ha már a hardver lebomlik, a szoftvernek illene megmaradnia. Változatlanul azt gondolom amúgy, hogy környezetkímélő technológiával is lehetne úgy tervezni termékeket, hogy azok néhány évtizedig jók legyenek és utána bomoljanak le szén-dioxiddá és vízzé. Ha még nem áll rendelkezésre ilyen gyártástechnológia, akkor ki lehet fejleszteni. Ez viszont nem szándéka/érdeke a vadkapitalista gyártóknak, hiszen nem vetethetnék meg 3-4 évente az újat. Az olajlobbinak sem érdeke, hogy engedjen elterjedni olyan reális alternatívát, ami nem irreálisan magas pluszköltséggel telepíthető, működtethető, mint ahogy az elektromos autó koncepciója sem volt az, hiszen ha az emberek otthon feltölthetik, nincs mögötte monopólium, ami lehúzhatja őket általa meghatározott (kispekulált) árfolyamokon (és kérlek, ne gyere az akkumulátorok környezetszennyezésével).
remélem, hogy a mi civilizációknak nem lesz nyoma száz év múlva, de ehhez lebomló és újrafelhasználható anyagok kellenek.
Hát ha az általad (is) istenített önromboló tendencia uralkodik az elkövetkezendő száz évben, biztos lehetsz benne, hogy nyoma se lesz civilizációnak száz év múlva :)
Egyébként ennyi erővel vegyünk műanyag-evőeszközt meg papírtányért, mert a klasszikus fém/porcelán úgyse bomlik le természetesen, amíg élünk. A helyzet az, hogy igen, nem bomlik le, de a gyermekeink változatlanul tovább használhatják, így nem is baj.