Rust-hoz köthető dátum bug akadályozza az Ubuntu 25.10 telepítések automatikus frissítéseit

Címkék

Az Ubuntu projekt bejelentette, hogy az Ubuntu 25.10-zel szállított, Rust-alapú uutils-változatban lévő date parancs hibája eltörte az automatikus frissítéseket:

A date parancsban található, mára megoldott hiba miatt néhány Ubuntu 25.10 rendszer nem tudta automatikusan ellenőrizni az elérhető szoftverfrissítéseket. Az érintett gépek közé tartoznak a felhős telepítések, a konténerképek, valamint az Ubuntu Desktop és Ubuntu Server telepítések. 

A bejelentés tartalmaz javítási útmutatót az érintettek számára. A rust-coreutils csomag 0.2.2-0ubuntu2 vagy korábbi verziói tartalmazzák a hibát; a javítás a 0.2.2-0ubuntu2.1 vagy újabb verziókban található. Ez a probléma nem érinti az apt paranccsal vagy más segédprogramokkal végzett kézi frissítéseket.

Az Ubuntu projekt a 25.10-es kiadással arra vállalkozott, hogy Rust-alapú coreutils és sudo implementáció bevezetésével felmérje, hogy a Rust-alapú segédprogramok alkalmasak-e a jövő áprilisra tervezett hosszú távú kiadásra. 

Hozzászólások

Ebben akkor is igazat adtam, de szerintem itt a Canonical a nem LTS, tesztelős verzióhoz képest is túltolta most. Ez az uutils még egy nagyon kiforratlan, fiatal projekt, félkész, nem lett volna szabad ráerőltetni senkire, még a tesztelősekre sem. Köztudottan nem ment még át minden automatikus GNU-s teszten sem.

Értem egyébként a Canonicalt, ők is látták, hogy félkész, de azt hitték, hogy ha bevezetik, akkor az népszerűsíti a projektet, felgyorsul a debugging folyamat, gyorsabban befejeződnek a félkész részek, ha a fejlesztők nyomás alá kerülnek, lesz tétje a projektnek, és nem ül le, mint az utóbbi években.

Ezt csinálták a Red Hat fejlesztők a GIMP-pel is, ott is már a végtelenségig húzódott a 3.0-ás verzió kijövetele, ezért nyomást tettek a fejlesztőkre, hogy gyorsabban kijöjjön. Elég megkérdőjelezhető, bugos is lett a kiadás.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

(Nem célom folytatni a múltkori vitát) Mikor az Ubuntu Warty megjelent én is azért váltottam rá dektopon  21 évvel ezelőtt (kimondani is fáj, hát még leírni), mert egy fél éves ciklusokban megjelenő, STABIL rendszert ígértek friss alaprendszerrel és aktuális (vagy ahhoz közeli) alkalmazás verziókkal. Ezt be is tartották, és mivel akkor még híre-hamva sem volt az LTS-nek, ezért nem is lehetett cél egyfajta béta tesztelése a később megjelenő stabil kiadásnak. Ez persze leginkább a desktop felhasználóknak volt jó még akkor is, mikor jött a Unity aztán elment, majd jött az upstart és az is elment, de végeredményben stabil volt minden verziója és a bugokat viszonylag gyorsan javították (ha más nem, hát a következő releasezel). Aztán persze kiadták 2006-ban az első LTS-t , hogy ne csak az olyan Linux Pistikék örüljenek az Ubuntunak, mint én, hanem már a fizetős célközönség is. Ennek ellenére továbbra sem (és azóta sem) volt arról szó, hogy a köztes verziók egyfajta béták lennének. A két hónap csúszás persze (a 06.06 ugye júniusban került kiadásra) azért mutatja, hogy erre a verzióra kicsit jobban rágyúrtak a srácok. Szóval (elméletben) igaz az a megállapítás, hogy stabilitásban nem-, hanem csak támogatásban más az LTS és a non LTS verzió. Egyébként LTS-re sem azonnal vált senki éles környezetben néhány önsorsrontó és szabad szex hívő kivételével, hanem megvárja az U1-et (kb. +3 hónap), a rutinosabbak meg az U2-is akár. Tehát ha csak nincs különösebb oka a sietségnek, akkor kb. akkor váltasz új LTS-re, mikor az előző non LTS támogatása már lejár. Stabilitásról ennyit. (Tudom, hogy ezt mind tudod, csak elkapott az írás mert már vagy 10 éve nem kommenteltem ide a HUP-ra 🥹 ) Az egyértelmű, hogy valamilyen cutting edge fícsört nem a következő LTS-be fognak beleerőltetni, mert az orbitális szopás lehet, hanem valamelyik interim verzióba, szenvedjenek vele a béta teszter Pistikék. Ezeket azonban előbb-utóbb meg kell lépni (pl. systemd - arra is mekkora ellenérzés volt/van, Gnome3, Wayland, python3, stb).

A mostani eset annyiban más, hogy a fejlesztői szerint is egy bevallottan félkész (vagy inkább nem teljesen kész), nem kitesztelt cuccot akarnak benyomni pont egy LTS előtti kiadásba. A problémák garantáltak, de valóban érthető az a hozzáállás, hogy ha bekerül egy kiadásba, akkor sokkal nagyobb a nyomás a fejlesztőkön, hogy záros időn belül a kijelölt célokat teljesítsék. Ezért aztán viszont nekem sérül az az vállalt kijelentés, hogy minden kiadás stabil, legalábbis szándékosan bugos/félkész komponensek nincsenek benne. Igazából csak nem értem ezt a sietséget. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy pont olyan alap komponensről van szó, amelyik könnyen cserélhető, vagy lehet opcionális telepítéskor, vagy valamilyen hibrid megoldás, félig ez félig az, hogy a korábbi működés megmaradjon.

Akkor az ubuntu stabil kiadás  is olyan mint a Tesla  autopilot, azaz nem stabil ?

Ugyanis tudtommal a köztes változatok is stabil kiadások, csak rövid támogatási idővel. Van külön testing repo, ahol beleférnek az ilyen bakik, és van az LTS ami a hosszú támogatási időt ad.

Fedora 42, Thinkpad x280

Könnyen belátható józan paraszti ésszel, hogy egy 10+ évig támogatott LTS kiadás, amiben a hibákat folyamatosan javítják a .1, .2, .3, .4 stb. point release-ekben, az stabilabb tud lenni, mint egy fél évig támogatott kiadás, amiben kimondottan az új dolgokat próbálják és tesztelik ki. Az Ubuntu 16.04-nek pl. 7 point release-e volt ... Egyébként pedig:

  • “Interim releases give users a chance to preview new features and updates ahead of the next LTS release.” Ubuntu

  • “As an interim release, this is the perfect time to test new features in your application or get the benefits of the latest open source software versions, with support for 9 months…” Ubuntu Community Hub

  • “Ubuntu 25.04 is an interim release… serves as a platform for testing new developments ahead of the next Long-Term Support (LTS) release.”“ Ubuntu Community Hub

Egyértelműen le van írva, hogy tesztelés folyik bennük. A "test", "preview" szavak nem a stable ismérvei. 

De, aki széllel szemben kíván hugyozni, én nem akarom megakadályozni benne.  🤷‍♂️

trey @ gépház

Jó hát idézni én is tudok:

There are 2 types of Ubuntu releases: Interim and LTS. Each Ubuntu LTS is maintained for 10 years total: 5 years of standard support + 5 years of ESM. Interim releases are maintained for 9 months.There are 2 types of Ubuntu releases: Interim and LTS. Each Ubuntu LTS is maintained for 10 years total: 5 years of standard support + 5 years of ESM. Interim releases are maintained for 9 months.

Sehol nem írja, hogy az interim relase az igaából egy testing ...

Mert attól hogy valami preview, vagy new feature nem jelenti azt hogy annak ennyire fosnak is kell lennie, de ubuntuéknál igen.

Fedora 42, Thinkpad x280

Két cowboy bemegy a kocsmába. Az egyik odasúgja a másiknak:

- Látod ott azt a faszit a pultnál?

- Melyiket?

- Hát ott azt bajszosat!

- De melyiket?

- Hát azt a széles kalaposat

- De hát melyiket?

Erre az első cowboy előkapja a coltjait, és puff-puff-puff. Szépen lelődöz majd' mindenkit a pultnál ülők közül. Majd ezt mondja:

- No látod végre? Azt, aki ülve maradt. No, hogy azt én hogy utálom.

===

(Valamiért ez jutott eszembe. Mondhatták volna azt is, hogy az Ubuntu core nem érintett, minden más meg igen. De nem, e helyett felsorolták a minden mást.)

Kissé meghasonlott vagyok. Egyrészt igen, vicces, másrészt, ahogy a python zen mondja, explicit is better than implicit. Ilyen esetben nem baj ezt így kiírni (de ja, elfért volna egy "vessző a a core nem érintett", de gondolom, aki írta, abban fel sem merül, hogy az elég niece. 

Kb ennek is annyi ertelme volt mint a whitelist/blacklist atnevezgeteseknek, csak joval nagyobb bug behozatali valoszinuseggel

I hate myself, because I'm not open-source.

Ha április 1-i kiadás, akkor arra megfelelő :).

Rustra szállt dust? :)

Nem véletlenül megy szinte mindenki LTS irányba.
Ami most a normál verzió, azt régen bétának hívták.
Ami most az LTS verzió, azt régen normál verziónak hívták.

Nem tudom hogy az Ubuntu publikálja-e a telepítési számokat, de szerintem a nem LTS verziók számai meredeken esnek, közben ezt akarják tesztkörnyezetnek használni, de egyre kevesebben akarnak tesztalanyok lenni, mivel már az előző LTS is "elég jó" volt. Emiatt ráadásul fragmentálódik a felhasználói bázis, sok helyen kivárják a 3 éves desktop support lejártát, és akkor váltanak az akkor már 1+ éves új LTS-re. Emiatt a friss LTS is kevesebb tesztelést kap...

Szerintem a hagyományos, rengeteg programot és libraryt tartalmazó, - app store-okat kiváltó - distrók ideje lassan lejár, csak az utód még nincs kész. Amikor megjelent az APT 26+ éve, egy csoda volt, hogy úgy tudtunk programokat felrakni, ami minden függőségét vitte magával. Ebben az időben Windowson az volt a megszokott, hogy az app belehányt egy csomó DLL-t a Windows könyvtárba, uninstall persze nem volt.

Ma már a legtöbb nagyobb alkalmazás (beleértve az Ubuntuban találhatóakat is, mint egy Chrome vagy egy LibreOffice) főleg saját maga szállítja a függőségeit, pont azért, hogy minél kevesebb külső függése legyen, és könnyebben lehessen úgy frissíteni, hogy közben az OS-t nem frissítjük. Hasonló célból jelent meg a Flatpak és az AppImage is, még hozzáadva a distrófüggetlen terjesztést.

A következő evolúciós lépés szerintem az immutable base distro + köré épített alkalmazás ecosystem / app store-ok, konténer registryk. Szerver oldalon már egyértelműen erre fele halad mindenki (Ubuntu Core, OpenSUSE Leap Micro és MicroOS, ... stb.). De már kliens oldalon is megjelentek az első fecskék, akár az Omarchy, akár a OpenSUSE Aeon.

Ugyanez látszik már a MacOS-ben is, az alaprendszer gyakorlatilag read-only, a factory reset egyszerűen törli a többi APFS volume-ot.

Lényegében erről van szó. Ezt még frissességmániásként is elismerem, hogy a fejlesztőkkel elszaladt a ló az utóbbi években, a windows-osokkal is, hogy rohannak az új verzióval, túl gyorsan pörgetik, adják ki szűk határidőkre a félkész hülyeségeket, közben meg a fejlesztőket senki nem hajlandó megbecsülni, megfizetni, erre rájön még az AI-val fejlesztés hanyagsága, ez pedig szépen meg is hozza az eredményét. Inkább fejlesszenek lassabban, legyen csak fele olyan időközönként új verzió, ha nincs kész valami, addig ne adják ki, meg ne erőltessék bele jelentős másik projektbe vagy disztróba. Nincs értelme ennek a kapkodásnak.

Példának tudom hozni a legutóbbi problémás Win11 frissítést, aminél SSD-k tünedeztek el, most így 2 hónap múltán megszűnt a probléma, egy újabb update-tel, de a MS tagadja, hogy bármilyen bug lett volna, a felhasználói SSD-inek firmware-jére és hűtési hibájára mutogatnak. Sose tudjuk meg, hogy mi okozta, zárt kód hátránya.

Ez a 25.10 + uutils fiaskó azért annyival jobb, hogy itt legalább a hibák kitudódnak, és javításra is kerülnek, nincs rejtegetés, titkolózás, másikra mutogatás. A Rust-ot én se szeretem, de itt most nem az volt a ludas mégse, egyszerűen a uutils még nincs kész teljesen, nem áll kész éles bevetésre. Ez akkor is fennállna, ha C-ben vagy C++-ban írnák.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

*Rusthoz

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.