Apróhirdetéses kártyakalandok

A napokban rendeltem magánszemélytől egy nagyobb adag Magic The Gathering kártyát egy magyar apróhirdetési oldalról, már előre felkészülve arra, hogy tartalmazni fog néhány hamis lapot, mert ez benne van a "pakliban". Azonban a kézhez kapott csomag arcátlanságára nem voltam felkészülve, szisztematikusan több, mint 200 promóciós kártya teljesen más játékokból, kódkártyák, főleg német kereskedők névjegykártyái, és ezen felül 100 darab utángyártott, hamis kártya fogadott a doboz kinyitásakor. A maradék néhány száz valódi lap csak igazolja azt, hogy itt nincs szó tudatlanságról vagy véletlenről, kizárólag 2 centes lapokkal töltötték fel a dobozt, ami megerősíti azt amit a névjegykártyák is - itt tudatos csalásról volt szó.

Eleinte segítőkésznek mutatkozott mind a futárszolgálat, mind az apróhirdetés oldal ügyfélszolgálata, azonban az utánvétel összege 2-3 munkanapig van zárolva, így a több mint fél napba kerülő válaszaik, amelyek az első e-mail után már kekeckedésbe fordultak, sajnos egyre inkább megelelőegezte, hogy az összeget valószínűleg nem látom egy darabig a hatóság közbenjárása nélkül. Átvételkor a hirdetés rögtön lekerül oldalukról, így az eladót én nem tudom elérni a segítségük nélkül, amit ctrl-c ctrl-v szintű válaszukból úgy érzem nem is realizáltak. Sajnos kifejezetten kétlem, hogy leveleimet valóban ember olvasta el.

Addig is... Ha képekről, és sokszor még élőben sem tudjuk biztosan megállapítani egy kártyáról valódi-e, mégis hogyan köthető egy kartonlap adott céghez? Mivel nekik is érdekük a valódiság ellenőrizhetősége, az anyag és a nyomtatás metódusa nem, vagy csak nagyon ritka esetekben változott az elmúlt 30 év során. Három teszt együttes vizsgálatával lehet ítéletet mondani, melyek közül csak egy végezhető el személyes átvételkor teljes biztonsággal, azonban ehhez is eszközökre lesz szükség.

Az első teszthez, melyet valószínűleg személyesen is probléma nélkül elvégezhetünk, a használt nyomtatási eljárást kell megállapítanunk kb. 50x nagyítás mellett, melyhez én egy olcsóbb USB-s mikroszkópot használtam, de ékszerész nagyító is elég lehet. Az ipari nyomtatók melyeket az eredeti cég használ a kártyákhoz, minden színt külön rétegként nyomtatnak, amely rétegeknek a forgatási szögét is ismerjük, így kellő nagyítás mellett akármilyen más módszerrel nyomtatott képek közötti különbségek tökéletesen láthatóak. Érdemes a kártya hátlapján lévő "The" szócska "T" betűjének talapzata körül figyelmesen pásztázni. A valódi, ipari nyomtatási technika mellett a talapzat fogazattal rendelkezik amely tisztán kivehető, ugyanígy a külön színek rétegei is pontosak, nem kevert masszának tűnnek. A fekete réteg kerül legfelülre, így az minden esetben tiszta vonalvezetéssel rendelkezik.

A második teszthez egy erős fényforrásra és egy sötét szobára lesz szükség. Maga a kártya alapanyaga is nagyon ritkán változott az évtizedek alatt, így a használt papír fényáteresztéséből még egy pontot gyűjthetünk a "hamis vagy valódi" játékban. A kártya elülső oldala egyértelműen, szinte olvashatóan átszűrődik a valódi lapoknál ha azt átvilágítjuk, ezzel az áteresztett fénymennyiséggel vethetjük össze azt az anyagot amire az utángyártott nyomtatása került. A használt anyag sokszor tapintásra is elárulja magát, de nem minden esetben egyértelműen.

A harmadik teszt a legbiztosabb, azonban ehhez az ötvenszeresnél is magasabb nagyításra van szükségünk. Az évtizedek alatt minden egyes hivatalosan legyártott lapon ugyanazokat az ipari táblákat használták, mert így a hátlapon látható zöld gömb fényes részébe belekerül egy L-szerű alakzat, ez 3 vagy 4 látható piros pontból áll. Az idők során ez ugyan megfakulhat az UV sugárzás következtében, de ha összevetjük azzal, hogy hamis lapokon vagy nulla, vagy számtalan mennyiségű ilyen piros pontot találunk, akkor megfakultan is egyértelműen eldönthető az eredetiség. Ennek a hamisítása sokkal drágább volna, mint amennyit az utángyártással nyerhetnek, így talán ez a legbiztosabb módszer.

A holografikus effektek és különböző kártyára ragasztott bélyegek ma már semmit sem jelentenek, Kínában legyártanak bármit ami ésszerű értékben, nyereségesen legyártható. Sajnos emiatt szabad szemmel egyre nehezebb, sok esetben lehetetlen megállapítani az eredetiséget. Más esetek is léteznek, például az elülső és hátsó oldalak újbóli összeragasztása, ezek azonban nagyban károsítják a kártya súlyát és állapotát, így általában túllépik az 1.8 grammos értéket normál, és 2.0 grammos értékes holografikus kártyák esetén. A szélek vizsgálata kellő nagyítás alatt szintén azonnal árulkodó az összeragasztott oldalak közötti térköz egyértelműen látható. Minden képet a posztban én készítettem, kivéve az elsőt a rosetta alakzatról és forgatásról, ennek forrása ez a cikk.

Jelenleg az a tapasztalatom, hogy a csalók könnyedén bújnak el a különböző köztes cégek mögött egy internetes adásvétel során, akik automatizált válaszaikkal és az adatvédelemre hivatkozással értékes időt nyernek nekik. Nem fogom megnevezni az adásvétel során érintett cégeket, csak gondoltam hátha érdekes lehet másnak is.