Fórumok
A napelemek tábláit 4 vagy 6 mm2-es kábellel szokták összekötni. (Van, aki szerint inkább a 6mm2 ajánlott.) Általában ezen a kábelen 10A áram folyik. A 1.5-es réz vezeték terhelhetősége is több, mint 10A.
Miért használnak a napelemekhez ennyivel vastagabb kábeleket?
Hozzászólások
Georg Simon Ohm tehet mindenről! :)
Ő találta ki, hogy R=U/I
Ha vastagabb a kábel kevesebb az R. És egy energia hatékony rendszernél ez fontos.
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox
Ilyenek ezek az unatkozó tudósok... kitalálnak minden f@xság0t. ;)
"speciel a blockchain igenis hogy jó megoldás, ezért nagy erőkkel keressük hozzá a problémát"
"A picsat, az internet a porno es a macskas kepek tarolorandszere! : HJ"
Azért, mert ez ~230 VAC, a napelem tábla meg ~30 VDC. Öt méteren így 10A esetén esik ~0,5 V, ami 230 VAC esetén 0,2% feszültségesés, 30 VDC esetén meg 1,6% feszültségesés.
https://iotguru.cloud
A mi napelemes rendszerünk el sem indul 150V alatt. Egyébként 210V és 350V a két MPPT. Persze ez inverterfüggő. Nem csak soros kötésű rendszer van, hanem párhuzamos is. Ekkor a 12/24/36/48V reális lehet.
Itt a táblák összekötéséről van szó. Egy tábla nálad is ~30 V, annyit kell sorba kötni, hogy elérje a szükséges feszültséget olyan munkapontban, ahol optimális áram folyik.
https://iotguru.cloud
Épületvillamosságban a kábeleket, vezetékeket inkább melegedésre szokták méretezni. Ennek egyik összetevője az ellenállás, de másik nagyon fontos dolog a telepítés helye. Nem mindegy, hogy egy kábelt húzol ki a kábeltálcában, ahol a környezeti hőmérséklet mondjuk konstans 25 fok, vagy 20 van összefogva egy helyre. Ilyen szempontból a napelemkábel extrém környezeti hatásoknak van kitéve, mert a tető felmelegedhet akár 100 fokra, alatta pedig 50 is lehet. Plusz ott van még a fránya feszültségesés is, amit 1-2% alatt kell tartani.
A solar cable jelentősen más (dupla) köpenyezéssel készül, rugalmas, hőálló, pont ezért:
https://iotguru.cloud
... és nem utolsó sorban UV-álló, illetve savas és lúgos kémhatásnak is ellenáll a kábelköpeny. Konyhanyelven fogalmazva: időjárásálló.
Csak jo lett volna odafigyelni fizika orakon egy picit.
Én szívem szerint a lehető legvastagabbat tenném mindenhová, mert nagyon megutáltatta velem Szandi papa a villamos hálózatok vezeték keresztmetszeteinek számítást :D
Olvasom a hozzászólásokat és nem értem a cinizmust és a leereszkedő stílust.
Az ember kérdezett egy teljesen egyszerű és átlagos érdeklődő kérdést abszolút normális stílusban ezt kapja cserébe. Szégyellje magát, aki erre bunkó módon reagál? Miért nem marad inkább csöndben (költői kérdés).
Szerintem még igazán bele se jöttek itt a kollégák :D
Biztos nem itták még meg a reggeli kávét.
Én lekezelőnek mondanám. Az R1 hupper mindenhez is ért, legalább annyira hogy flameljen.
Megjegyzés: Ma valamiért a 10 millió fociszakértő néma maradt.
Miert, mi van a focival?
Ha orvosi vagy pszichologusi segitsegre van szuksege a csapatnak, akkor szivesen allunk rendelkezesre.
Kedvencem amikor férfi kollégák, nőgyógyászati témában szekértenek. :D
Kell is az manapság, ha már az egészségügy színvonala alulról szemléli a béka seggét.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_European_countries_by_life_expect…
DIY nőgyógyászat
Nőgyógyász. Nem a békáét :-D
Végül is, általában több p*nával volt már dolgunk, mint egy átlag nőnek :D
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"
Namost, ha valaki bekérdez egy ilyet, amiből azonnal kiderül hog a középiskolai(?) fizika elméleteti ismeretei is erősen hiányosak.
mégis mire számított? valaki korrepetálást ad neki fizikából? vagy mi?
De egyébként meg... konrét választ is kapott - a többit vérmérséklete szerint ignorálhatja is akár ;)
(modjuk egy google keresés is adott volna, vagy a kár a ChatGPT is. Gondolom elolvasta az ide vonatkozó tankönvyveket is)
szerintem.
zrubi.hu
Ha már vérmérséklet: a beszólók miért nem hűtik kicsit magukat? Azt is meg lehet(ne) állni. Vagy a beszólás rendben van? A kérdező meg "minekmentoda"? Meg miért kellene neki mindent is lenyelni? Kérdezett mert nem tudja, kíváncsi, stb. Szerintem ez értékelendő. Legfeljebb nem kap választ, ha mindenki egyöntetűen úgy gondolja, hogy gúglizhatott volna.
Feltételezés, ami szerintem legtöbbünkben megjelenik a kérdésre:
Spórolás okán érdeklődik, hogy miért nem jó az 1.5-ös kábel, miért kell a 6-os. Kapott egy ajánlatot egy telepítő cégtől, és felületes műszaki ismerettel csak azt látja, hogy jé, ez a kábel sokkal drágább mint ami "szerintem" ide jó lenne. De nem mer írni az ajánlat adónak valamiért ezzel kapcsolatban. Így kérdez itt.
A morális oldala meg: bárki bármit kérdezhet, és a többiek eldöntik, hogyan reagálnak. Ugyan ezen elven bárki mármit válaszolhat, és a kérdező eldönti, hogyan kezeli. Elvileg felnött emberek vagyunk, és tudjuk kezelni a ránk leselkedő helyzeteket, nem várunk senkitől automatikus megmentést vagy együttérzést.
Köszönöm, hogy elmagyaráztad.
Vagy. Szerintem már mindenki látott olyan kivitelezéseket, amikor a valós józaneszű komponens összeválogatásból valami nagyon kilógott. Mert nagyot akart mondani aki készítette.
Mikor 5 kilós teherbírás igényre 5tonnát elbíró eszközt terveznek be. Vagy az i3-as gépbe integrált GPU mellé 1,5 kilowattos táp kerül.
Más.
1) én arra volnék kíváncsi, h. egy tipikusan 1,5-2M forintos napelem kivitelezés során ha a 15 méter 4 v. 6mm2-es napelemkábel helyett 1,5mm2-es MT kábelt használnak, azon mennyit fogott a kivitelező? Ahol ezen a kábelen spórolnak, ott az inverteren, meg a DC túlfeszvédő biztosítékokon is spórolni fognak.
2) "Ónozott réz sodrott napelem vezeték" 4 vagy 6mm2, ez gagyi kategóriának számít, vagy pontosan ez az elvárt minőség/típus?
1) A kivitelező nem fog MT kábelt használni kültérre, mert kizárólag beltérre alkalmas. A keresztmetszeten sem fog spórolni, mert egy épülettűz esetén az anyagok kiválasztását nézik meg először. Után nézik a kivitelezés megfelelőségét. Egy villamos szakember nem kockáztatja a börtönt. Persze tudatlanok és kóklerek mindig vannak, de egy napelemes cég nem kockáztat. A beépített berendezésekre termékkövetelmények vonatkoznak, másképpen forgalomba sem hozhatók. Különbségek (minőségi, képességbeli) lehetnek a termékek között, de veszélyesek nem lehetnek.
2) Nem "elvárt minőség/típus" kérdésről beszélünk, hanem műszaki rendeletekről és szabványokról. A tervezés ezek alapján történik. A tervező felelősséget vállal, a kivitelező szintén, kvázi arra, hogy nem ölnek meg, sőt még nem is veszélyeztetnek.
<troll>Jelen szövegkörnyezetben *ugyanezen elven. Csak jó lett volna odafigyelni nyelvtanórákon egy picit. Namost, ha valaki bekérdez egy ilyet, abból azonnal kiderül, hogy az általános iskolai(?) nyelvtani és helyesírási ismeretei is erősen hiányosak. (Gondolom, elolvasta az ide vonatkozó tankönvyveket is.) Mégis mire számított? Valaki korrepetálást ad neki magyarból? Vagy mi?</troll>
(Avagy miért csak a "nyelvtannácikat" nácizzuk, a matek-, fizika- stb. nácikat miért nem? Költhőy kérdés.)
https://xkcd.com/1735/
Ezért.
Akárhogy olvasom, nem válaszolja meg a kérdésemet. (Helyenként meg még hibás is.)
mert ez azért alapdolog... s még csak nem is középiskolás anyag
a hőveszteség az I^2 * R * t, tehát az áramerősség négyzetével arányos. S ebből minél kevesebbet akarunk, ugye.
Welcome to hup.. :)
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség
a CSOK miatt!
Bocs de ez így önmagában egy orbitális nagy marhaság. A vezetéknek hossza is van, a hosszúsággal egyenesen arányosan növekszik a vezeték ellenállása, amivel egyenesen arányosan növekszik a vezetéken a feszültség esés. 100 méteren 1.5-es réz kábelen 10A terheléssel 29V a feszültség esés, ami 12% veszteség. És ez a kalkuláció AC-re van, DC esetén jóval nagyobb a veszteség ha jól emlékszem, erre nem csináltam most külön kalkulációt.
vps4you.hu kupon VPS szolgáltatásra: HUP2023
Tobb lesz az, mint 12%, felteve, hogy 230V-os halozatrol beszelunk. Egyreszt ket irany (vagy mar benne volt a szamokban?), masreszt a veszteseget inkabb teljesitmeny vagy energia alapon szamolnam.
Masreszt, miert is nagyobb a veszteseg DC eseten?
Netes kalkulátort használok évek óta, általam megkérdezett villanyszerelő is azt mondta hogy pontosak szoktak lenni.
Logikusan belegondolva, tényleg nem nagyob a veszteség DC-n, hülyeséget írtam. Nem tudom honnan jött, de évek óta bennem van.
vps4you.hu kupon VPS szolgáltatásra: HUP2023
Igen. Ha jol emlekszem, meg altalanos iskolaban fizika/technika oran hadovaltak arrol, hogy miert is hasznalunk valtoaramot tavvezetekek eseteben. Odaig mar nem jutottak/tunk el, hogy az e2e veszteseg milyen reszekbol tevodik ossze. Mondjuk nem is varnam el azon a szinten. Foleg azert, mert ez elsosorban egy bonyolultabb gazdasagi kerdes, ha tenyleg a forrastol a felhasznaloig nezzuk.
Vissza a 230V -30V (kerekitsunk) veszteseghez... Feszultsegben az valoban 12-13%. De te nem feszultseget veszel ki a vezetek vegen, hacsak nem valami nagyon specialis rendszered van.
Teljesitmeny, energiaa stb. ugye negyzetes... A hatasfokod igy (230-30)^2 / 230^2 ~= 75%
Fizikaórán inkább azt mondhatták el h. miért szállítunk magasfeszültségen (többszáz ezer volt), a háztartási 230V helyett. A szállìtási veszteség minimalizálása miatt. A váltóáram vs egyenáram különbözőségére azt kellett volna mondani, hogy a villamosáram előállítása könnyebb váltakozóáram esetén, mert forgógépek segítségével törtènik.
Azért szállítunk magas felszültségen, hogy kicsi legyen az áram ugyanakkora teljesítmény esetén, mert az áram okozza a veszteséget, függetlenül attól, hogy mekkora a feszültség.
Ez már a múlt, igen gyorsan terjed a HVDC... :)
https://iotguru.cloud
Még egy szempont: a távvezetékek (is) azért váltóáramúak, mert a magasfeszültséget váltóáram esetén egy trafóval vissza lehet alakítani a kívánt 230/400V-ra.
HVDC megvan? :)
https://iotguru.cloud
Igen, de ezek még nem terjedtek el olyan mértékben, mint az AC távvezetékek.
Ahhoz azert jonni kellett egy darabon.
Ja. Kellett volna. Technika-testneveles-igazgatono fia entitasrol beszelunk :)
Mondjuk a dinamó is forgógép. :D
Hát ja. Az egyenáramú generátorban is váltakozó feszültség indukálódik. A forgó kommutátor végzi az egyenirányítást.
Nem nagyobb, az elektron nem tudja, hogy mekkora a potenciál különbség és azt se, hogy éppen amerre kell mozogni, az DC vagy AC a nagyvilágban. Távolról nézve az AC effektív és a DC áram ugyanakkora feszültségesést okoz.
Ha viszont idehozzuk a skin-effektust, akkor a DC nagyobb keresztmetszetét használja a vezetőnek, mint az AC, tehát az AC esetén nagyobb lesz a feszültségesés. :)
https://iotguru.cloud
Ez mar minimum kozepiskola :)
A DC-résznél: napelem sztring, sorbafűzött panelek, a DC feszültség kb. 38-40V a munkapontban, és ehhez jön a kb. 10 A (per panel). Ha egy 4kW rendszerről beszélünk, ebből lesz kb 10x40V = 400V, és 10A. Ez megy be a vastag kábelen az inverterbe, és lesz belőle az AC 230V 10-20A nagyságrend.
Hint: Ez egy fővezeték, amelynek az előírt kerteszmetszete 6mm2. A fővezeték itt olyan, mint pl. a villanyórától az elosztóig. Pedig a 4mm2 is ebír 40A-t, mégis ez az előírás. Gondolom, itt a mechanikai szilárdság + mi van, ha a 10A bővítés miatt 30A lesz? + hőterhelés.
Ugyanúgy, mint ahogy lakásban a WC-be berakott 2W-os "minden egyben" műanyag dobozos LED fényforráshoz is oda kell(ene) vinni a 3*1.5-öt... Végülis rézből bőségesek a készletek, és a hulladék réz visszaforgatása is közel 100%-os.... Oh, wait...
Mindezek azért vannak, hogy a maximumokra is elégségesek legyenek a keresztmetszetek... Mondjuk világításhoz nem tudom, ki használ lakásban 2-3kW-ot "egyben"...
Ettől az még fővezeték marad, bármilyen okos is legyél.
A "Jó lesz az úgy!" technológiát tanulmányozhattad vón egy olyan házban, amit volt szerencsém rendberakni. A vezetékek egy része dupla (!!) telefonvezetékel készült, ami tán nem is tűzálló törpefeszültségű megoldás, összesen 0.4mm2. Ez is úgy készült vagy 50 éve, hogy nagypapi az állítólag villanyszerelő haverjával poharazgatás közben szerelt. Ugyanitt nagypapi szerzett egy bazinagy 3 fázisú villanymotort, amiből szerkesztett egy fűnyírót, ami rázott. Volt biztonsági előírás is: Gumicsizmában kell füvet nyírni. ;)
Senki sem fog megakadályozni abban, hogy a budiban fotó műtermet renezzél be és ugyanabba a foglalatba be fogod tekerni az 1,5kW-os reflektort. Az ilyen hülyék ellen készül a szabvány.
Ennek ellenére, ha védőföld nélküli LED világítótestet szerelek fel, akkor én is 2x0,75mm2 vezetéket használok, de csak abban az esetben, ha az adott helyen gyorsan ás könnyen cserélhető az utolsó vezetékszakasz.
Ha szerényebb lennél, sokkal több respectet kapnál! Nem hülye gyereket oltogatsz, ő is egy műszaki ember és kommentjeit olvasva, nem is rossz!
Látod hogy te is kóklányolsz! A szabvány betartása nem kötelező, abban az esetben, ha megfelelően dokumentálva alátámasztod, hogy az általad alkalmazott megoldás legaláb a szabvánnyal egyenértékű. Nyilván ezt sem teszed meg, és teljesen szabálytalanu munkát végzel!
Lásd be, hogy ez sokkal jobb, mint huptársaink hímes hölgytagja által előadott hozzászólás: Meg vagy te baszódva? :-D
Nem tudom mire legyek szerény, amikor én fél életemet villamos fejlesztőmérnökként dolgoztam le, bár locsemege kolléga szerint csak kineveztem magam. ;)
No, zeller meg nem, bár mindketten öllég jól tudunk olvasni. Történetesen volt olyan időszak, amikor egy helyen dolgoztunk, vagyis ismerem a fickót. De ha nem, akkor is a hasonló témában elkövetett kommentjei alapján kiismerhettem.
Mi is ez a téma? Az agy nélküli szabvány alkalmazás. Ilyenre láttam már korábban is példát.
A szabványok felépítése logikus és/vagy a valós körülmények vetülete. Értelmezésük - hasonlóan a jogszabályokhoz - némi gondolkodást kíván.
Lássuk a kókányolásommal kapcsolatos tudnivalókat! Ökölszabály (?): Keresztmetszet váltáskor (értelmezem: csökkenéskor) mindig kismegszakítót kell beiktatni. Ezt a nevezett LED világítótestnél NEM teszik meg, hiába térnek át 0,75, sőt akár 0,5mm2 keresztmetszetre. Valamiért mégis megtehetik. Vagy szerinted a szabványnek nem megfelelő szerkezetre ütik rá a megfelelt pecsétet? Szóval itt a hasonó körülmények között beépített 0,75-075 toldás esete áll fenn. Ha a vezeték beépítése és melegedése a névleges áramon megfelel a biztosításnak akkor miért ne? Olyan helyen szoktam vékonyabb vezetéket alkalmazi, ahol a világítótest cseréjével együtt könnyedén ki lehet cserélni az utolsó szakaszt. Ide jöhet még a következő szabály is. Ha ésszel szerelték a hálózatot, akkor az elosztóban hiába találsz a kismegszakítóhoz képest vastagabb vezetéket - nyilvánvalóan a kisebb terhelhetőségű a kismegszakítót okkal rakták be. Ennek nagyobbra cserélése esetén a cserélő kezét kell eltörni.
Találkoztam olyan EPH szakemberrel, aki a 6A B kismegszakítót kicseréltette 4A - de inkább 2A-esre, de C-s is jó volt neki. Pedig az elosztónál a vezetéket kell biztosítani és nem a végberendezést. Az agyam szétolvastam, hogy kiderítsem honnan jött ez az ötlet! Aztán megtaláltam. A kondenzációs kazán 85W teljesítményű elektronikáját kell max 2A (üvegcsöves - az elektronikán elhelyezve) biztosítékkel biztosítani. Emberünk ezt olvasta és aszitte. :-D
Az EPH egy nagyon jó példája a hányaveti szabályok értelmetlen halmozásának. Ugyanaz általában három különböző módon van leírva. Itt egy a műszaki lényeg: Aki a jegyzőkönyvet aláírja az bólintson! :-DDD
Én valóban nem villanyosmérnökként éltem/dolgoztam - viszont vegyipari automatizáláson nevelkedve megtanultam, hogy ésszel és megfelelő biztonsági tartalékkal csinálni a dolgokat, mert ha el...rontod, akkor nem az a kérdés, hogy lesz-e sérült, hanem hogy hányan halnak bele... Tudom, kisarkított a dolog, de nagyon megtanultuk a leckét, az egyszer biztos.
Te magad mondtad, hogy gépészmérnök vagy.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Komolyan mondom: Ha ilyet mondtam az csak nyelvbotlás volt. ;) Tény az, hogy a diplomám szerint Okleveles Általános Gépész üzemmérnök vagyok, de soha nem dolgoztam a szakmámban. De 83-tól villamos fejlesztőmérnök poziban (ma így mondják) dolgoztam a Videoton Fejlesztési Intézetben. Sőt, nyugodtan állíthatom, hogy a szakma nagy öregjei szakmailag egyenrangúnak tartottak - ami nekem elég sok tanulásomba került. Minden kezdet nehéz, eleinte így vélekedtek rólam: Bucko sokat pofázik, majd később buckonak mindig igaza van (de akkor is sokat pofázik!). :-D
Technikailag a fenti pozíció is csúsztatás. Valójában a beosztásom mindvégig "gyártmánytervező" (==gépész fejlesztőmérnök) volt, mert szakirányú végzettség híján alacsonyabb fizetési kategóriába kellett volna sorolni, ha "kineveznek" villamos fejlesztőmérnökké.
Én is így emlékeztem. ;)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
"Bucko sokat pofázik, majd később buckonak mindig igaza van (de akkor is sokat pofázik!). :-D"
De legalább beismeri (mármint hogy sokat...) :-D :-D :-D Néha tényleg sok volt, de utólag azt mondom, sokat tanultam belőle, úgyhogy innen is köszönöm a sok szöveget :-)
"Nem hülye gyereket oltogatsz, ő is egy műszaki ember és kommentjeit olvasva, nem is rossz!"
Köszi. Egyébként bucko kolléga volt, igaz, van már vagy huszonsok éve :-)
Tudom, hogy a szabvány az idióták miatt olyan, amilyen, csak valahogy azt látom, hogy a világítástechnika messze elszaladt a szabványosításkori állapottól - és nem a nagyobb/azonos teljesítményigény felé... Mondjuk ott, ahol a villanyász is elsősorban ökölszabályok alapján, és nem ésszel/számolva épít ki hálózatot, ott jobb is nem adni a kezébe olyasmit, ami nem minden esetben alkalmas arra, amire használni szeretnék... Bár ilyen alapon minden konnektorhoz 3*2.5 menjen, ahol meg többes aljzat kerül felrakásra, ott akár vastagabbat is yool... (mert ugye ha több konnektor van egyben, akkor mindbe bele lehet dugni az dugaljra megengedett maximum áramfelvételt produkáló motyót (16A)...) Ja, hogy 2.5-nél vastagabbat nem lehet bekötni bele... Záksőn... :-P
Nálam, a kérésemre így van behúzva (2.5mm2-el) az egész ház. A vastagabb nem indokolt. 16A-re kell biztosítani így is úgy is, a szerelvény miatt. Ha több kell egymás mellett akkor nem sorolva kell kötni, hanem több vezetéket húzni, külön megszakítókkal.
"Ha több kell egymás mellett akkor nem sorolva kell kötni, hanem több vezetéket húzni, külön megszakítókkal."
Láttál már te 2-4 "lukas" konnektort...? Nem sorolva 2-4 darab, hanem egyben. Ha ilyen is kapható, akkor oda bizony (ha minden hülyére fel kell készülni...) nem elég a kettőfeles - igaz, az átlagos konnektorba maximum az köthető be, lett légyen szimpla vagy többes...
ha adott szobára van 1x16A kismegszakító és 2.5mm (réz)vezetékátmérő (ami elvileg 21A-ig jó) akkor nem mindegy, hogy a falban kötöd "sorba" az aljzatokat, vagy az elosztóponttól (vagy a biztosítéktól) húzol másik kábelt?
Értem én, hogy ideális esetben a szobába - ahová felszereltem 4db dupla aljzatot - megy egy olyan kábel ami 4x16A-t bír el - de minek? :-)
Ha nem konyháról vagy műhelyről beszélünk - ahol "nagygépek" vannak - mivel lehet előidézni 3.5kW teljesítményfelvételt? Még a hősugárzó+hajszárító kombó sincs ennyi...
Fotó/videóstúdió kW-os lámpákkal, és máris összejön az... :-P
Szerencsére már ott is terjednek a tizedakkora fogyasztású led-es fényforrások
Tudom, de attól még a kilowattos terhelésre kell lőni... (3*1.5Cu a minimum, ami akár 13A-re is biztosítható - gyors szorzás után ez nagyjából 3kW - igen, ennyi kell a budiba is, a veszteséggel együtt 3W-ot zabáló LED-es motyóhoz...)
Lentebb már írtam, hogy a napelemes rendszernek villámvédelmi feladata is van. Utánaolvastam, a 6mm2 villámvédelmi szempontból az épphogy elmegy kategória.
A földelést is újraköttetik veled, ha nem megfelelő a telepítésnél.
Ha mezei villámhárítót raksz a házra, az vastagabb lesz. Épphogy jó a 6mm2, de a vastagabb jobb lenne.
Ezt kifejthetnéd, mert a villámvédelem nem így müködik.
Aktív vezetőt nem használunk védővezetőnek. Valamit keversz szerintem.
B*sszus vegyétek már magatokat észre.
Egyszer már szóvá tettem: itt a HUP-on mindenki azt tolja, hogy:
1) ne gányoljál PC-ből szervert,
2) OS, service, stb. nem létezik (fizetős) support nélkül,
3) a működő enterprise megoldásokat ne próbáld kiváltani ingyenes (gagyi) alternatívákkal.
4) aki a szomszéd Pistikére bízta a hálózatát, megérdemelte ha behalt az egész.
5) Cisco alatt nincs élet.
és hasonlók.
De amikor egy másik terület jön szembe, akkor ugyanúgy beüt a "jólvanazúgy" mentalitás. Persze, minek a LED "izzónak" 1.5-es vezeték? Az nem számít, hogy ez pedig egy másik szakma? Ami egyébként hosszabb múltra tekint vissza, mint az IT, és minden előírásnak megvan az oka? Ezek nem légbőlkapott dolgok.
Azért kell minimum másfeles vezetéket használni erősáramú alkalmazásokban, mert ezt a keresztmetszetet találták kellően robosztusnak, hogy ha b*lf*szul is szerelik, akkor sem fogsz tőle meghalni. Vannak ám olyan hibák, amik nagyon szemetek tudnak lenni: nulla szakadás, védőföld szakadás... Nulla szakadás különösen háromfázisú rendszerek esetén szép dolog.
Ezen kívül nem nagyon kapsz kisebb keresztmetszetű vezetéket, aminek a szigetelése is kibírja pl. a vonali feszültséget. Ne felejtsük el, hogy semmi nem tiltja a három fázis egy csőben vitelét. Nem arról van szó, hogy ha két vezetéket egymás mellé teszel, akkor majd "átfolyik" az áram, de a történet nem ennyire egyszerű. A hálózaton túlfeszültségek is vannak. Persze minél nagyobb túlfeszültség, annál ritkábban fordul elő, de azt hiszem senki nem szeretné, ha egyszer csak ettől égne le a ház, mert a 4/6 kV-os túlfeszültség impulzust már nem bírta a szigetelés.
Amit lentebb feszegettek, a 2.5-esnél vastagabb aljzatok kérdése: tipikus aljzatot nem is lehet 2.5-esnél vastagabbal kötni. Van gyártó, aki árul olyat, amibe a 4-es vagy talán 6-os is beköthető, de ma már nem szoktak ilyet csinálni. Régen volt ez inkább jellemző, amikor egy megszakítón volt egy egész ház.
Ettől függetlenül a vastagabb vezetéknek igenis van értelme, mert bár tűz nem lesz abból, ha a 2.5-es vezetéket valaki megterheli 16 A-el, de egy rendes tervező a feszültségesésre is méretez (mert kötelező). El lehet játszani ezzel a kalkulátorral: https://www.partnercable.hu/hu/szolgaltatasok/kisokos/meretezes
Már közepes távolságok esetén sem lesz elég a 2.5-es (pl. 30 m), ami simán előfordul egy épületen belül.
Úgyhogy egy picit több szakmai alázatot plz!
Mert szerinted a “profik” nem azt csinálják? Megkeresnek “ablakosból” avanzsált “napelemesek” hogy mérnökúr csak az aláírás kell, aztán amikor megcsinálom nekik a villamos tervet, látom rajtuk, hogy olvasni sem képesek. Amikor meg kimegyek EV mérést csinálni, látom hogy ahogy sikerül faktor befigyelt…
Én most nem az élőerő szakmai színvonalról beszéltem elsősorban, hanem inkább a mögöttes előírásokról. Azokat nem hülyék készítik, és részben épp azért olyanok, mert tudják hogy nem mindig 100% lesz a kivitelezés színvonala.
Ettől függetlenül vélhetően az ablakosból lett napelemes jobb munkát fog végezni, mint ha a pék maga állna neki napelemet szerelni. Valószínűleg nem fogja elérni azt a színvonalat, amikor a mérnök csinálta volna, aki ugye viszont nem csinálhatja :)
Az egész rendszer elkorrumpálódott. Vannak még területek, melyeken szakemberek készítik az előírásokat, de a gazdasági/politikai lobbi lassan minden észérvet felülír.
Aztán fokozatosan előáll a helyzet, hogy a DIY ökörködés minden tekintetben veri a hivatalos utat.
Nem mondom hogy nincs nyomás, de azért a CENELEC-et többnyire elismert szakemberek adják. Nyilván van egy kis szél az ipar felől, mert ami ma valahol best practice egy cégnél, az már holnap lehet hogy európai szabvány lesz.
De ez a fejlődés iránya, nem pedig az, hogy mindenki azt gányol össze, amit akar (pl. telefonvezetékből, amit alább írtak).
Ezzel kapcsolatban van egy nem vicces sztorim is: Sütőipari technikus eredeti végzettségű, aztán OKJ-s képzésen villanyszerelőnek minősített pék, győzködött arról, hogy a 1,5-es sodrott vezeték azért nem egyenértékű a tömör 1,5-el, mert ő úgy tanulta, hogy az áram csak a vezető felületén folyik, a közepében meg nem. Nyilván látott valami YT videót a skin hatásról, aztán simán örökérvényűnek tekinti azóta is. Na szóval úgy folytatta az érvelést, hogy a sodrott vezeték "külső felülete" annyira kicsi, hogy ott már nem is tud folyni az áram. Ha meg sok picit összetesz, akkor azoknak még mindig kicsi a külső felületeük, ezért a sodrott vezetéknél a tömör sokkal több áramot tud vezetni, mert annak nagy a felülete. :D :D :D Próbáltam elmagyarázni neki hogy a skin hatás nagyfrekvencián marginális, 50Hz-en elhanyagolható, de nagyon nem akarta megérteni.
Nem mellékesen egy elosztószekrény tervben beterveztem 3 vezérelt védelmi készüléket. Kinéztem a katalógusból a termikus paramétereit, ahol azt írta a gyártó, hogy a készülékeket 30cm-re helyezve egymástól nem kell kényszer hűtést beépíteni a szekrénybe, azaz nem kell egy szekrény légkondit beszerelni. Beraktam a 3 készüléket a bal felső, a jobb alsó és középre szétszórva a szekrényben. Természetesen a pékvillanyszerelő, beépítette a 3 készülékeket szorosan egymás mellé. Mondom neki ezt most miért nem terv szerint csinálta? Hát főnök mert szar volt a terv, a készülékeket egymás mellé szoktuk rakni...
Ezt árnyalnám egy picit. Geometriától és keresztmetszettől függ. Akár 50 Hz-en is jelentős a skin hatás, olyannyira, hogy szándékosan ennek megfelelő keresztmetszettel terveznek. Kalickás aszinkron villamosgépnek 1-es slip esetén, azaz álló helyzetben alig lenne indítónyomatéka, ha a forgórészében, a kalickában 50 Hz-en épp a skin hatás miatt nem nőtt volna meg az ellenállás. Persze ott akár 100 A, esetleg kA nagyságú áramok is folyhatnak az egyetlen menetű „tekercsben” így elég csinos mélysége van sugárirányban a horonynak. A horony van kiöntve alumíniummal, ez adja a kalickát, illetve alján-tetején egy ventilátor bordázatú öntött rövidrezáró gyűrű a tekercsfej.
Később, amikor forog a gép, névleges nyomatékon például 0.04-es slip mellett 2 Hz-en már ebben a keresztmetszetben sem érvényesül a skin hatás, így nem lesz nagy a gép vesztesége.
Úgy általában meg gondolom azt akartad mondani, hogy nagyfrekvencián jelentős - Litze-huzal például ferrit magon -, kisfrekvencián pedig elhanyagolható.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Itt még csak indukciós motorról sem volt szó, csak sima “drótról”. A skinhatás miatt meg pont, hogy a sodrott vezeték optimálisabb.
Hat hogy?
Ebben neked igazad van. Nem is úgy fogalmaztam, hogy zöldséget írtál, hanem azt írtam, árnyalnám a képet, mert nagy általánosságban nem jelenthetjük ki, hogy 50 Hz-en elhanyagolható a skin hatás. Ráadásul, ahogy írod is, a többszálas vezeték felülete nagyobb, bár akkor a több szálat el kellene szigetelni egymástól. Azért megnézném az eladó fejét, amikor valaki 2.5 mm^2-es Litze kábelt kér. :) Megkergetnék fahusánggal a vevőt, az az érzésem. :) Valójában nem értenék a kérést.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Magamnak válaszolok, nem szerkesztem a hozzászólást, mert ha valaki reagál rá, már nem tudom beküldeni.
Az alacsony indítónyomaték onnan jön, hogy álló forgórésznél 50 Hz frekvenciájú feszültség indukálódik a forgórészben. Viszont a forgórész induktív reaktanciája viszonylag nagy lesz, hiszen az a frekvenciával arányos. Ha az induktív reaktancia (jóval) nagyobb az ellenállásnál, akkor ebben az LR körben nagy fázistolással fog folyni az áram, lényegében egy nagyrészt meddő áram fog folyni, amelynek az átlagos, egy periódusra integrált nyomatéka kicsi lesz. Csúszógyűrűs gépeknél indításkor vagy ellenállásokat tesznek a forgórészre, ezzel előidézve, hogy az ellenállás nagyobb legyen az induktív reaktanciánál, a fázistolás kicsi legyen, ezzel a nyomaték elég nagy, de nagyon nagy gépnél megoldás, hogy a csúszógyűrűkről levett villamos teljesítményt egy AC/AC kapcsolóüzemű táppal visszatáplálják az egyébként állórészt tápláló hálózatba. Azért ezt nem 1-2 kW-nál csinálják.
Üzemi fordulatszámon nagyjából 2 Hz-en már kicsi az induktív reaktancia, elegendő a kalicka vagy forgórész tekercselés belső ellenállása is a kis fázistoláshoz, nagy nyomatékhoz. Csúszógyűrűs forgórészt ilyenkor egyszerűen rövidre zárják.
Ez a skin hatás egyébként a mágneses tér és a vezetőben mozgó töltéshordozók, azaz elektronok kölcsönhatása. A keresztmetszet mentén nem állandó az áramsűrűség, így a keresztmetszet nem azonos mértékben veszi ki részét az áram vezetéséből. Nyilván kisebb ténylegesen vezető keresztmetszet esetén nagyobb lesz az ellenállás. Helyesebben szólva vezet az mindenhol, csak nem egyformán.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Azt még azért tedd bele, hogy a váltakozó mágneses tér, örvényáramhoz hasonló jelenséget okoz a vezetőben, tehát a “kevésbé vezető rész” sem statikus a vezetőben. Csak, hogy fizikusi szemlélet is meglenjen…
Végső soron a Maxwell-egyenletekből kellene mindenféle tér és idő szerinti integrálokat csinálni. De igen, a vezető saját mágneses tere csinálja a felfordulást, ha meg tekercs, akkor a szomszédos vezetők is, hogy ne legyen egyszerű az élet. :)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Látszik, hogy a mágneses térerő fogalma, a Faraday-hatás és a skin hatás - ami nagy frekvenciákon értelmezett- kissé összemosódik. Talán azért, mert a villany ilyen, hogy egyszerre léphet fel az összes hatás. Nos, ez nem ejtette zavarba a tápegységes kollégát (aki szabad idejében néha Antall József tanácsadója is volt). A 100kHz-es világszínvonalú (Watt/liter) tápegység fejlesztgetése közben új mágneses jelenséget fedezzett fel! A projekt leállt egészen addig, amíg a Műszaki Egyetemmel le nem levelezte a dolgot. :-D A poén: Tényleg egy új jelenséget fedezett fel, legalábbis a professzorok szerint!
Az volt a munkamódszere, hogy miután összerekte a tápot szuper amerikai alkatrészekből, utána lecserélt mindent olcsó NDK alkatrészekre. Kicsit igazított és már mehetett a gyártásba. Egyszer megkerestem egy olyan problémával, hogy arra a feszültségre csak 0,5 μs sebességű diódát találtam. Mire bekapcsolt a hatásfok pocsékba ment. Az öreg levette a polcról a kis füzetkéjét: - No, nézzük hogyan oldottam meg, amikor csak 10 μs-os diódám volt!
Ilyen nincs a fizikában. Mihez képest? Van, amikor olyan a geometriád, hogy az 50 Hz nagyfrekvencia. Van, amikor meg a 2 MHz is kisfrekvencia. Miközben abszolút értelemben a 2 MHz nagyobb az 50 Hz-nél.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Volgyi szerint 1GHz alatt egyenaramrol beszelunk
:)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
A mérnöki gyakorlatban csak előfordul olyan, amikor még Te sem differenciálegyenlettel nyitsz, hanem az adott helyzetben épphogy elhanyagolsz valamilyen hatást. Hiába tudná kiszámolni egy fizikus.
Pl. egy 230V-os elektromos hálózat induktivitása a kutyát nem érdekli, pedig van neki. Hacsak nem vagy kíváncsi egy zárlatnál előforduló tranziensre, akkor nem érdekel.
Ha egy suzuki motorkerékpár akkuját 0,5 méterrel távolabb helyezed el, akkor indítási gondok léphetnek fel a megnövekedett induktivitás miatt. Nem tud elég gyorsan kialakulni a 750A-es áramcsúcs és mindössze 1m kábelről beszélünk! Ha úgy tetszik ez egy speciális geometria, ami 100A-ig elhanyagolható.
Hálózatszámításoknál szinte főleg reaktanciával kell számolni.
Kérdés: A hálózat alatt a budi világítása értendő vagy egyéb?
Mondjuk 50kVA felett.
Haver! Nagyon vigyázz, mert kicsúszol a rezsicsökk kvótából! :-D
Nemrég újították fel a 30 lakásos társasházunk belső hálózatát. Az 50kVA kb. 7 lakásnak járó áram manapság. Ennek ellenére az elég pöcs alakúnak tűnő redzsdzsisztrált legfeljebb táblázatból választott keresztmetszetet és nem rohangált reaktanciamérővel. Bár alkalmaztak Mérnök Urat is, akinek nem túl sok dolga akadt: Vetett egy pillantást a fekete táblára, hogy ott csücsül-e az a kis kétcsavaros porcelán vezetékösszekötő, majd hümmögött: Itt gond lesz! Az az ojjektum köti össze a régi szabvány szerint minden lakásban a védőföld+nulla vezetéket.
A reaktancia helyett inkább az 50 éves földkábelek okozhatnak gondot: google: felrobbant a jelzőllámpa - nem is a jelzőlámpa. ;) Most is éppen ott vásároltunk. Elég csúnya látvány a kiemelt 3x100mm2 elrohadt néhai acélpáncél szigetelésű alu vezeték.
AZért elég nehéz lenne egy zárlati áramot számolni reaktancia nélkül. Ha meg egy transzformátor is van hálózatban, az már szinte lehetlen... Nyilván az 50kVA egy hasalt érték, és azért azt írtam ide mert jóközelítéssel az alatt számít háztartási méretűnek egy fogyasztó. A reaktancia megmérése meg nem ördögtől való dolog.
Nem világos mit szeretnél bizonyítani.
Semilyen mérés sem az ördögtől való. Csak annyit állítottam, hogy a vezetékek induktivitása (hozzá kellett volna tennem, hogy háztartási körülmények között) kutyát nem érdekli. Bemész a boltba kismegszakítóért és kapsz 4,5kA-est, az ipari meg 6kA-t tud. Valószínűleg tudják minden mérés és számítás nélkül, hogy a gyakorlatban - értsd párszor 10 méter vezeték után - a vezeték ellenállása és induktivitása miatt a fentieknél csak kisebb értékek fordulhatnak elő. Megkockáztatom, ha csak a kapualjtól a lakásig veszem figyelembe a vezetékhosszt, akkor az 1200A@250kHz műszeremmel meg tudnám mérni a zárlati áramot, mert a névleges leoldási időn belül nem emelkedne feljebb az áramerősség.
A villamosmérnök nem csak háztartási hálózatokat tervez, sőt azokat csak a legritkább esetekben. Megjegyzendő, volt már olyan, hogy a villanyász és a user sem értette, hogy ad-hoc miért vágta le az ÁVK-t egy mikro+mosógép sütő. A gépeket visszaküldték a szervízbe, ott kiderült hogy semmi bajuk. Aztán némi átalakítással megoldódott a dolog.
Szvsz a PV+EV töltő+légkondi terjedésével a 300nm alatti ingatlanra is kötelezővé kéne tenni a tervezést.
A tervezői szakma nyilván ezt szeretné. Sőt én minden épületre kötelezővé tenném, pedig nem is vagyok tervezőmérnök.
De az építőipari lobbi "picit" erősebb. Most már ugye egyszerű bejelentéssel lehet családi házat építeni... szabad rablás, dől a pénz, ez a lényeg.
Villany szempontból külön gyöngyszem az 1x32 A-es betápok, de ha a dolgok mélyére néznénk, biztosan az összes többi területen is megtalálható a gyányolás (lásd az általam említett áthidalók esete).
Az 1*32A "jár" nem gondolom, hogy probléma, ha az egyidejűséget figyelembe véve elegendő a teljesítmény. Tervezés, szerelés kapcsán a mért oldal (is) egyszerűbb, a "színre színt" szerelőknek is átlátható :-)
Oké, ahol elektromos tűzhely+sütő+autó töltő meg netán napelem is van, ott meg nyúljon a tulaj a zsebébe, ha ez kevés... (A 16+10+6 és hasonló 3F betápok szerintem perverzebbek, mint az 1*32A...)
Tessék elolvasni:
https://www.villanylap.hu/lapszamok/2013/marcius/2244-akinek-nem-inge-n…
És nem, nem arról van szó, hogy gáztűzhelyet tennének be. Attól még jobban fázik a kivitelező a kötelező gázterv miatt.
A gázterv, a gázhálózat kiépítése, nyomáspróba, miegymás az drágítja és lassítja az építkezést - és ahol minden fél tenyérnyi területet is eladva (decemberben még csak tervrajz, de a következő karácsonykor már benne lakik a vevő) készülő "lakópark" épül (beépíthetőséget kimaxolva, a többit meg lebetonozva-térkövezve), ott valóban számít a beruházónak minden fillér...
Ha tűzhely, akkor én is azt mondom, hogy tessék zsebbe nyúlni, és 3F, legalább a tűzhely-sütő kombinációhoz, mert 1*32A-rel csak a copás lesz... Az meg, hogy a lakáselosztó - tűzhely kiállás közé 3F-ra tervezett bekötést rak, miközben a lakásba csak 1F jön be, nos az a "színre színt" szerelő szintje alatt van valahol jó mélyen, és nulla villanytan tudásról tanúskodik, ahogy a cikk is írja.
Nekem "szerencsém" van, panelben van gáz, és nem is tervezem lecserélni, bár az átalány azért mostanra jóval több, mintha indukciós villanytűzhely + sütő lenne, de az a párszázezres kiadás, amit a csere jelentene (tűzhely, sütő, beépítés, villamos rész) elég lassan térülne meg -. ha egyáltalán megtérülne...
Ez nem zsebbe nyúlás-nem nyúlás kérdése. Ismételten: ez az előírás (lásd a mellékelt cikket).
Nem adhat(na) el villanytűzhelyes épületet 1F betáppal.
Igen, látom, viszont valakinek zsebbe kell nyúlnia a 3F "rendes" megvalósításáért, vagy a beruházónak, vagy pedig annak, aki megveszi az ingatlant. (Az látszik, hogy lakást/házat csak úgy szabad venni, ha megfelelő tudással rendelkező műszaki ellenőrt visz magával az ember...)
És ha az új építéssel is ilyen gondok vannak, akkor képzeld el, mi van ott, ahol régi lakásba/házba raknak elektromos főzőlapot+sütőt... Na ott lehet igazán Gány Géza szintű dolgokat elsütni...
Határeset, tipikusan azért nincs használva egy érként 95 mm2 feletti keresztmetszet és párhuzamos szigetelt erekkel va megoldva a nagyobb keresztmetszet, mert 50Hz esetén ~10 milliméter az effektív behatolási mélység, másrészt vannak olyan esetek, amikor külön tervezési szempont a skin hatás a villamos gép üzemében... :)
https://iotguru.cloud
Igen, épp ez utóbbiról beszéltem fentebb. :)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Mintha a vezeték keresztmetszetnél ez is figyelembe lenne véve, de erre nem esküszöm meg.
Mindenesetre NAF hálózaton ez akár már korlát is lehet, nem lehet akármeddig növelni a keresztmetszetet, hiába sodrat. Akkor jön a HVDC.
"mert ezt a keresztmetszetet találták kellően robosztusnak, hogy ha b*lf*szul is szerelik, akkor sem fogsz tőle meghalni."
Anno mikor is? Amikor a legkisebb izzó valami 25W-os volt, és a csillárba rakott 3-6-sok darab 100W-os sem volt ritka?
Ha szigorúan nézem, akkor vajon a bedugós lámpáknál miért elég a 2*0.75, ami a konnektorig akár 2*2.5 is lehet...? Oké, az bontható... Nomostan ha az összes világítási kört (mind külön áramkör nálam) úgy csinálom meg, hogy csatornában vezetve, és a "vége" egy dugó+aljzat, akkor jó a 2*0.75? (Azaz elosztó - 6A-es kismegszakítóról egy soklukas fali konnektor, és abba bedugva az összes világítási kör végén lévő dugó)?
Esetleg el lehetne olvasni a teljes hsz-t?
Nem a terhelhetőség miatt kell a 1.5, hanem mert azt lehet úgy kötni, hogy a kötés stabil, megbízható legyen. De használj 0.75-öt vagy 0.5-öt nyugodtan, biztosítsad 2 vagy 4 A-re.
Aztán amikor majd a csoki kilazul vagy a WAGO-ból kitörik az elemi szál aztán leég a házad (meg a szomszédé), akkor fizess. Mert a megszakító a zárlat ellen ugyan véd, de a túlterhelés, rossz kötés ellen, amikor nem többszörös áram folyik, az ellen viszont NEM véd.
Bedugós lámpa irreleváns ilyen szempontból, falon kívül megy, jellemzően előre gyártott kábellel. De ott legalább észleled a problémát. Amúgy az angoloknál a dugóban is van bizti...
A másik, hogy egy ház villanyszerelésében mekkorát spórolsz ezzel? Pláne az egész házhoz képest? Nyilván nálam is a kivitelező kispórolta az előre gyártott áthidalókat... az egész házon "keresett" így talán ~50 rugót. Én meg "marhára" örültem neki.
De ha bármikor feltette volna nekem a kérdést, hogy az általuk odagányolt 1 cm (!) vasbeton, vagy 50 ropi, kérdés nélkül az utóbbit választottam volna.
Tehát szerinted a 2*1.5 alatti keresztmetszeteket nem lehet biztonságosan, megbízható módon kötni, ha az lakóhában van, illetve ha az a kötés fixen rögzítve, soha nem mozgatva van elhelyezve... Éééértem... Ja, nem. (Láttam már szétégett 1.5-ös "kötést", meg 1234 éve jól működő 0.75-öst, érvéghüvely+csavaros kötés felállásban...)
"a WAGO-ból kitörik az elemi szál"
Érvéghüvely nélkül sodrott vezetéket szerel valaki...? Igen, tudom, hogy van olyan kötőelem, amibe bele _lehet_ kötni a sodrott vezetéket is...
"A másik, hogy egy ház villanyszerelésében mekkorát spórolsz ezzel"
Tényszerűen a világítási hálózatba betolt réz felét... Igen, tudom, qrva jól áll a világ rézzel, és a rézérc bányászata, a réz kohászati előállítása extra módon környezetbarát dolog, nagyon zöld... Ja, nem... :-P
Szóval ha a falon kívül, csatornában vezetett 2*0.75-ös vezetékkel bedugósan kap tápot minden világítótest, akkor az megfelel az előírások betűjének vagy sem? Erre a kérdésre eddig nem nagyon volt érdemi válasz (A "nem felel meg" esetében kéretik a pontos indoklást is, hogy melyik pont melyik betűjének nem felel meg, és miért...) Bónusz kérdés, hogyha mondjuk a világítás szeparáltan, nem 230V-ról megy (mondjuk 12 vagy 24V), és feszültségesésre méretezve megfelelő a 2*0.75, akkor az megfelel-e a szabványnak vagy sem?
Nem az van, hogy szerintem mit lehet, hanem hogy ez az előírás. Ahogy nem is az a kérdés, hogy láttál-e már egyikből szétégettett a másikból meg jót. Mindenre van példa és ellenpélda is. A kérdés hogy mennyit.
A többire: mittomén. Nem vagyok villanyszerelő.
Alapvetően az a baj, hogy teljesen összefolyt a gyengeáram és az erősáram az utóbbi időben, ami mindenkit is megzavar. Technikailag a világítás például erősáram, mert nem információt adunk át a világítással, tehát 1,5-es keresztmetszettel kell vinni, akkor is, ha a spájzban van egy 4 wattos LED; a kapucsengő vezetéke viszont gyengeáram, mert információ átadására szolgál, azt lehet vinni akár 0,35-ös keresztmetszettel is, pedig az is 4 watt. :)
https://iotguru.cloud
Adott a kérdés: ha a szobába kábelcsatornában viszem a konnektorba dugós csillár vezetékét, az lehet-e 2*0.75 vagy sem?
Az "elején" egy lapos dugó van, konnektorba dugva, a végén meg egy távvezérelt fényforrás (kapcsoló helyett egy RF-es nyomógomb, a fényforrásban meg egy RF/wifi vezérelhető kapcsolóelem) És ha a szobában lévő konnektorba dugom be (a plafonon csatornában vezetve), az jó úgy?
Én a pazarláson vagyok fennakadva - 2*0.75 az harmada(!) a 3*1.5-nek, ha jól számolom... Azaz jól szerelve, megfelelő terheléssel/világítótesttel a réz 2/3-át(!) meg lehetne takarítani úgy, hogy semmilyen érdemi gondot nem okozna. Oké, a színre színt szerelőknek ez nem lenne való... És a másik, hogy ahol kátrányos szigszalaggal körbetekert, összesodrott kötéses aluvezeték van (és a védőföldet hírből sem ismeri a hálózat) az a megbízhatóbb/biztonságosabb, vagy a megfelelően szerelt 2*0.75 egy olyan néhány wattos fényforrással a végén, aminek minden megérinthető pontja műanyag, és védőföldre köthető pontja nincs? Ez picit olyan, mint amikor az auditor a tcp-wrapper-t kérte számon ott, ahol lokális tűzfal be volt kapcsolva, és az elérhető szolgáltatások önmagukban is tudtak host based access kontrollt... Kell, mert "csak úgy felel meg", miközben mindenki tudja, hogy baromság... (És de, az adott rendszer hibás működése is életveszélyes tudott lenni...)
Aki nem hülye, az szerel így, mivel (te írtad)
47 éve létezik ilyen szerelési módszer, 47 év tapasztalata talán nem kérdőjeleződik meg, ugye?
https://www.wago.com/hu/villamos-csatlakoz%C3%A1s/csatlakoz%C3%A1stechn…
Caro írta: "a WAGO-ból kitörik az elemi szál " - szóval nem én kérdőjeleztem meg, hogy lehet-e jól direktben sodrott vezetéket kötni. Én csak azt írtam, hogy sodrott vezeték esetén ezt el lehet kerülni érvéghüvely használatával, pláne ott, ahol a kötés gyakorlatilag mozdulatlan (oké, az épületen belüli hőmérsékletváltozás okozta hőtágulásból eredő mozgástól most tekintsünk el...)
Nekem rémlik valami, hogy rugós wago-ba nem kell (szabad?) érvéghüvelyezni a sodrott vezetéket.
Teljesen felesleges, és nem is kell. A 70-es évektől a DB csak rugós sorkapcsot enged járműveibe beszerelni.Gyakorlatilag minden vasút átvette ezt a szokást.
Én akkor használtam 0.75-öst, mikor már más a gégecsőbe nem fért. Dupla csillárkapcsoló + konnektor ment át egy 16-oson.
Most szedtem le ismerosnel egy mennyezeti lampat, hogy csereljuk, es latom, hogy utp-vel van kotve. Legalabb 20 eve van fenn az a lampaja.
Soha ne mondd hogy soha.
Eroskodik, hogy ne tepjuk vissza a kabelt, nem akar komuvest es festot is latni egy sima lampacserehez.
Nemtom mi lesz a sorsa, igazabol nem is akarom tudni. Ennyiben maradtunk.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Szerintem menekülj! Csinálja meg ő maga!
Hogyne kapnál, a H05V2-K és a H07V2-K ugyanúgy 300/500 és 450/750 voltos, és van belőle akár 0,5-ös is.
https://iotguru.cloud
Sőt, a gyújtókábel is :D
Nem azt írtam, hogy nem kapsz, hanem "nem nagyon kapsz". Sarki villanyboltban inkább csak H03-as lesz belőlük, ha lesz egyáltalán.
Azért nem kell a világ másik feléről rendelni, bármelyik nagyobb webshop tudja küldeni raktárról mindenféle színben...
https://iotguru.cloud
Azért vastag a kábel, mert a tetőn mászkálva kapaszkodni kell valamibe. A 1,5-es meg vágná a kezüket! :D
Munkavedelem fontos tenyezo.
A strandpapucsot be lehet akasztani a cserép alá...
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség
A másfeles réz az tömör, a 6-os amiről beszélsz az meg sodrott.
A szigetelés is nagyon más, megnéznék egy másfeles falikábelt 10 tetőn töltött év után mennyi szigetelés marad rajta. Ja és a 8kW-ot ami lejön a tetőről lehet nem bíznám egy másfeles kanóckára.
Gábriel Ákos
Tömör, sodrott: ugyanaz a terhelhetőség.
A szigetelés viszont nem elhanyagolható, ugyanis a napelemeknél kettős szigetelésű vezetéket alkalmaznak (érintésvédelem miatt). Emiatt is vastagabb.
Látom, egész érdekes reakciók születtek, némelyikre azt hiszem teljesen felesleges reagálni.
A kérdés oka, hogy napelem telepítésen gondolkozom, de szeretném érteni is, mi miért van.
Egy napelemeket szerelő, és plombabontási joggal is rendelkező villanyszerelőt kérdeztem először, ő nem tudott válaszolni. (Gondolom ő sem tanult fizikát.)
Az egyértelmű számomra, hogy a napelem kábelnek teljesen más környezeti hatásokat kell elviselni, mint a falban futó drótnak. Ezért nem is azt kérdeztem, hogy miért drága a napelem kábel, és miért kell az, hanem csak azt, hogy miért kell 4mm2-esnek lennie. Sőt, egy napelem szerelőket oktató cég azt állítja, hogy inkább 6mm2 legyen. Ám az ok hozzám nem jutott el.
És nem is a fővezetékre kérdezem, ahol majd egyszer akár több amper is lehet, hanem a cellákat/sorokat összekötő párméteres darabok is minimum 4mm2-esek, miközben a rajtuk futó áramerősség kb. fix.
Tehát az eddigi válaszokból a következőt szűrtem le:
1 - azért 4mm2, hogy kisebb legyen a veszteség. Ez jó, és örülünk neki, de ettől éppen lehetne 1.5mm2-es, csak akkor nagyobb lenne a veszteség. Kevesebb a termelt áram, más bajt nem csinálna.
2 - azért 4mm2, hogy a tetőn az akár 100 fokra felmelegedő drót is jó legyen még. Itt örülnék valami számnak, hogy egy réz vezetéknek 100 fokon mennyivel nagyobb az ellenállása, mint 20 fokon.
3 - azért 4mm2, mert bár az áram elvezetéséhez bőven elég lenne 2mm2 is, de a fizikai igénybevétel miatt mégis inkább a vastagabb vezetékre van szükség. És, hogy emiatt még a veszteség is kisebb, annak meg csak külön örülünk.
Ha kihagytam valamit, vagy rosszul összegeztem, kérlek egészítsetek ki - lehetőleg olyanok, akik látják, mi a problémám.
Szerintem alapvetően 2 és 3.
Ugye a drót eléggé durva helyen van, kitéve a mindennek (is). Amikor van egy azonos és megfelelő keresztmetszetű vezetéked, valamennyit melegszik, de ezzel nincs baja. Amikor éri az eső, jégeső, szél hajlítgatja, elvékonyodhat egy-egy pontban. Ott megnő az ellenállása, és pontszerűen nagyon sok villanyt fog hővé konvertálni. Összehasonlításképp a legtöbb forrasztópáka 40-60W-os, a hordozható SMD kütyükhöz való pákák ennél is alacsonyabbak. Mégis felforrósodik egy pontban, és ha éghető anyag van mellette, simán lehet tűzveszélyes - még akkor is, ha nincs kint a tűző napon. A napelem sérült vezetékei meg épp akkor fognak a legtöbbet melegedni, amikor a leginkább süt a Nap.
Ha le tudod cserélni a mechanikailag gyenge vackodat kicsit masszívabbra, ami a nagyobb keresztmetszete miatt ha nem lenne ellenállóbb is kevésbé tudna veszélyesen elvékonyodni, ráadásul "normál üzemben" is kisebb a veszteség, és az árkülönbség elhanyagolható, akkor miért ne tennéd meg?
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Köszönöm! Ilyen válaszokat reméltem. Teljesen jogos, amit írsz, és meg sem fordult a fejemben.
A villanyszerelő képzés közel 30 éve építőipar szakmacsoport és egyszerű szakképzés, ahol van ugyan valamennyi fizika, a jobbak értik is, de a többség és a rosszabb fele a Gauss-görbének színre-színt és számra-számot köt, nem gondolkodik.
Egyszer kiszámolták, hogy így térül meg hamarabb, azóta így szerelik.
Saccra 5 kWp rendszerhez kell 40 méter vezeték, melegítse ~15 amper, akkor a 4 és a 1,5 keresztmetszet között 60 watt a különbség, a 6 és 1,5 között pedig 75 watt... termeljen ~5000 kWh energiát a napelemes rendszer, azaz 60-75 kWh az, amit elfűtesz évente, ha 20 évet számolok az élettartamra, akkor az 1200-1500 kWh villamos energia, ami így elveszik. Ha kivonjuk a képletből a rezsicsökkentett piaci torzulást, és megnézzük, hogy az európai szabadpiacon mennyibe kerül egy kWh, akkor azt látjuk, hogy ~35-55 forint között van önmagában a villamos energia, ezzel a "spórolással" 42-82 ezer forinttal fogsz többet fizetni 20 év alatt mai értékéken, szabadpiaci viszonyok között. A 40 méter 1,5 mm2 és a 6 mm2 solar kábel közötti különbség pedig ~4000 forint lenne.
A melegedéssel nincs akkora probléma, szabadon vezetve levegőben nem fog annyira felmelegedni, hogy baj legyen belőle.
Nincs értelmezhető fizikai igénybevétel, ami ezt indokolná, két épület között ugyanúgy át lehet lőni 230 VAC kábelt, akár 1,5 mm2 keresztmetszettel, aztán ugyanúgy szél simogatja, eső veri és nap szíjja, mint a remete faszát...
https://iotguru.cloud
Szamolasban nagyban elhanyagoltad, hogy amikor nem tudsz mit kezdeni az energiaval (nyaron), akkor van neked 18A-ed.
Telen amikor ad a 15kW napelemed 1200W-ot, akkor elhanyagolhato konkretan.
Szoval lejjebb van az a megterules, hogyha piaci arat vennenk alapon es nem lenne eves szaldo.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Nagyban elhanyagolod, hogy nem gyártanak külön a magyar piacra napelemet, hiába van itt rezsicsökkentés és ez miatt valóságtól teljesen elrugaszkodott megtérülésekkel találkozni...
Ahogy kezdtem a dolgot: "Ha kivonjuk a képletből a rezsicsökkentett piaci torzulást, és megnézzük, hogy az európai szabadpiacon mennyibe kerül egy kWh, akkor azt látjuk, hogy ~35-55 forint között van önmagában a villamos energia [...] "
Szóval azért 4 vagy 6 mm2 az a kábel, mert piaci viszonyok között maximum két éven belül megtérül ez a vastagság. Kis hazánkban a jelenlegi kormánnyal mintegy 10 éve teljesen értelmetlen dolog bármilyen energetikai megtérülést számolni.
https://iotguru.cloud
Most mondanam, hogy felreertettel, de ugyse hinned el.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Télen is ad a 15 kW napelem majdnem 15 kW-ot. Sőt, úgy is be lehet tájolni hogy CSÚCSBAN többet adjon, mint nyáron.
Télen sokkal rövidebb a csúcs, de általában nem számottevően kisebb.
https://energy.tado.com/services/charts/hourly
ez most akkor parasztvakítás?
Nem, nem parasztvakítás, ez a másik "apróság", amit már írtam párszor, hogy ha mindenki napelemet tesz fel, akkor abból túltermelés lesz, a túltermeléskor pedig negatív árak lesznek.
Ha ezt el tudod tenni akkuba és este visszatolni vagy este elhasználni, vagy nap közben autóba tölteni, akkor viszont azok az árak vannak, amit írtam, amit nem melegítesz el a vékony vezetéken, azért nem kell fizetned végül. Meg ott is ezek az árak vannak, ahol nem dobták a gyeplőt a lovak közé, hogy tegyen fel mindenki napelemet, aki akar.
Én amúgy várom már a dinamikus tarifát, amikor majd nappal kapom a pénzt azért, hogy fogyasztok, de ez egy teljesen más sztori.
https://iotguru.cloud
Erre gondoltál?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fajlagos_ellen%C3%A1ll%C3%A1s
"A matematikus, a fizikus és a mérnök azt a feladatot kapja, hogy határozza meg egy pöttyös labda térfogatát.
A matematikus megméri a labda kerületét, majd a gömb kerületének és térfogatának képletével megoldja a feladatot.
A fizikus vízbe nyomja a labdát, megméri, az mennyi vizet szorít ki, így szintén helyes eredményre jut.
A mérnök pedig előveszi a pöttyös labda katalógust..."
Egy villanyszerelő is lehet gondolkodó, lehet okos, lehet értelmes, de alapvetően tőle azt várják el, hogy a szabványok betartásával jól elvégezze a dolgát. Lehet, hogy belefuthattál volna olyan villanyszerelőbe, aki el tudja magyarázni az okokat, de jobban jártál volna, ha egy olyan szakembert kérdezel meg, aki az adott témával magasabb szinten foglalkozik. Villanyszerelő olyan is van, aki elcsodálkozik azon, hogy egy 230/24-es trafó szekunderére kapcsolt 24 V AC a primer oldalon "bántó értékű" feszültséget hoz létre.
A problemad az, hogy a gyakorlatot kerulod:)
Eloszor probalj beszerezni 1.5mm2-es napelemkabelt, ehhez tartozo napelemcsatlakozot, majd ahhoz krimpelofogot.
Aztan rajosz, hogy a valo eletben fizikailag ossze is kene rakni, es azzal szerelsz ami van....
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
https://www.youtube.com/watch?v=zFnZCrq6W8c
neked aztan fura humorod van...
Majd megkérdezem neked.
Évek óta úgy "szereljük a napelemet", hogy az alpinisták megbeszélt helyig leviszik a solar-t, mi meg onnan folytatjuk. Talán 2 éve (?) nem adnak le csak 6-os vezetéket. Akkor is, ha csak valami 1.5-3KW rendszer van.
"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol
A 6mm2-es szolár kábel ára valami 1.2 EUR/méter... tényleg olyan nagy probléma ebből 40 métert venni?
És ha neki a súlykülönbséggel van baja? Nem fogja elbírni a tető azt vastag, nehéz rézszörnyeteget. :)
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
Már majdnem 16.000 forint!
hup.hu##article[data-comment-user-id="16401"]
hup.hu##article[data-comment-user-id="4199"]
A teljes napelemes beruházás költségének 0.5%-a.
Nálunk is a villanyszerelő a kismegszakítókba 2-3-4 vezetéket dugott egyszerre, mert jó lesz az úgy.
Sikerült vele megspórolnia 5 wago árát. Cseppekből áll a tenger...
De azt a te pénztárcád javára spórolta meg, vagy neki Te kifizettél 20 wago-t előre, de ő csak 15-öt vett meg és szerelt be, ergo 5 wago-val megrövidített a saját hasznára?
Tudod, fizettem volna 5 wago-t neki, ha ez örömet okozott volna. Meg egy sört is kapott volna munka után.
Nem kell lopni, haveri alapon is megkaphatod. Beszerelsz 20 wago-t, kiszámlázol 25-öt és örülsz neki.
Nem kell tűzveszélyessé tenni a házat, ha más megoldás is van.
Szerintem ez olyan kleptománia. Nem az 5 wago kell, hanem az, hogy sikerült jól átverni az ügyfelet.
Nem tudom mit értesz wago alatt (lehet hogy sorkapcsot vagy más szerelvényt), de szekrénybe lengő szerelvényt nem lehet beszerelni. Lengő vezetéktoldót kötődobozba kell beszerelni. Ellenben pl. iker érvéghüvelybe vagy rugós sorkapocsba (pl. Wago gyártmányú) lehet több vezetéket is bekötni, a meghatározott keresztmetszetig.
Szerintem a villámvédelemhez van köze. Kialakítottak nálunk túlfeszültségvédelmet és átalakíttatták a földelést is.
Azt gondolnám, hogy a 6mm2-es vezeték nagyobb eséllyel indul ha belésom egy villám, mint a 1.5mm2-es.
Szerintem elképzelhető, hogy van olyan villám, amit megfog és nem csak dísznek van az egész.
Valamin csak dolgoztak a villanyszerelő urak, hogy a villámcsapás a vezetéken keresztül menjen a földbe és ne máshogy.