Kacsintgatás a BSD világ felé

Fórumok

Vehetitek, amolyan költői kérdésnek is. Merre induljak?
Semmi extra elvárás nincs, hacsak nem az, hogy legalább a Brave böngésző menjen rajta. El vagyok bármelyik DE-n, fájlrendszerrel sincsnek extra elvárások.

Melyik az a BSD variáns, amit csak így nemes egyszerűséggel érdemes feldobni? Van mögöttem 15 évnyi Linux tanulási görbe. A fájlrendszert eddig se piszkáltam, ezután se akarom. Csak működjön, egyszerűen, biztonságosan.

Tanulási hajlandóság van bennem.

Hozzászólások

BSD-ből melyik tekinthető a legfrissebbnek, olyan amire a legtöbb csomag felrakható? Vagy melyik kullog a leghátsó sorokban? Ha van értelme ennek a kérdésnek.

Én is most kezdtem el használni, én egy otthoni szerveren/nas-on. Az biztos, hogy a freebsd nasra tökéletes választás.
A feleségem 1000 éves dell laptopjára szerintem freebsd-t fogok feltenni + egy rpi-re is. A ghostbsd-t nézegettem még, szerintem az jó lehet kezdésnek desktopon. 
A fájlrendszertől ne tartsd magad távol, jó lehetőség a freebsd a zfs-sel való ismerkedésre.

Az biztos, hogy ettől már nem akarok megválni, nekem nagyon bevált, és tetszik az egész. :)

kb 2004-2005-ben volt egy max fél évet az otthoni gépemen. Úgy emlékszem, hogy akkor a telepítése egy kicsit fapadosabb volt, pontról-pontra mentem végig a doksin. De az biztos, hogy már akkor is jó doksija volt. Úgy emlékszem sokat fordítgattam, de most elég sok csomag elérhető.

Szerintem nem kell félni kipróbálni, jó sok elérhető anyag van, a közösségek is nagyon jók. Majd írd le, hogy vált be. :) 

Rpi-n van grafikus felület is FreeBSD-vel? 

Másik kérdés, hogy mennyire jövőbiztos a desktop BSD annak fényében, hogy Linuxokon megkezdődött a lassú de biztos elmozdulás Xorg-tól Wayland felé. Egyelőre csak a RH erőszakolja a váltást, de idővel a többi disztribúció is be fog állni a sorba. Fogják tudni tartani a Xorg fejlesztését a BSD fejlesztők egyedül is? Vagy gui nélkül server-only rendszerré válik minden BSD? 

A FreeBSD-re van a legtöbb csomag, és azon a legjobb a hardver/drivertámogatás, abból jelenik meg leggyakrabban kiadás. Emögött van a legtöbb tőke és fejlesztő is.

OpenBSD az inkább akkor jó, ha a minimalizmus vagy biztonsági paranoia felé mész, a NetBSD meg ha a hordozhatóságra gyúrsz, és retrós gépre, kenyérpirítóra kell.

A Dragonfly-t még én se próbáltam soha, a többi BSD (Midnight, Ghost, Nomad, helloSystem) meg csak egy FreeBSD származék.

Már hosszú ideje kacsintgatok én is a BSD-k felé, de még nem tudtam átállni, valami mindig hiányzik. Pedig dockert nem használok (meg ott van helyette a jails), virtualizációt is csak ritkán (bár a KVM-et nem éri be a bhyve). Igényeim sem nagyok, fokozatosan engedem el a Linux only megoldásokat (semmi DE, Wayland), egyre ritkábban játszom (Steam, néhány retró emulátor, néhány natív linuxos játék), de még nem értem el oda, hogy átálljak. Pedig már a scriptjeim is előkészítettem, egyik se dependel Bash-ra, hanem POSIX kompatibilis (ash/dash, ksh, pksh kompatibilis).

BSD-n azért zavaró, hogy sok hardver nem megy, főleg Wi-Fi, BT, GPU (nuku Vulkan, hardveres de/enkódolás), stb., a fájlrendszerek is elég gyérnek tűnnek a Linuxhoz képest, a virtualizáció, konténerizáció se ér fel. Viszont a BSD-k systemd, Red Hat bloattól mentesek cserében, nincs rajtuk Wayland-erőltetés, stb.. Ami viszont még nem tetszik rajtuk, hogy azonos hardveren mindig sokkal komótosabban futnak, mint egy Linux. Sokkal, már a bootidő egy örökkévalóságnak tűnik, amíg egy Linux nálam bebootol 3-6 mp. között, egy BSD-nek kell 10-30 között. A másik, hogy az új verziókat is lassabban teszik elérhetővé a Linuxhoz képest.

Plusz BSD-n sok minden nincs, meg csak utólagos telepítéssel, pl. Bash, GNU toolok (sudo, watch utólagos telepítéssel megy, míg a free, lsblk, blkid, egyéb alap parancsok csak ilyen-olyan blogokról beszerezhető implementációk, hekkek formájában elérhető). Szóval szokni kell, nem sima az átállás. Abszolválható, de kell hozzá egy bizonyos fokú minimalizmus, nyitottság, kompromisszum.

A másik, ami miatt egyelőre még nem váltok Linuxról, hogy évek óta használom, most kezd beérni, gyümölcsözni, mainstreammé válni (Steam, Proton, egyre jobb Wine, egyre több hardver támogatott, Widevine plugin, egyre több CAD, videóvágó szoftver, stb.), így kicsit hülyeség lenne még dobni, az előnyeit ki nem élvezni, hanem helyette átnyergelni egy kevésbé támogatott rétegplatformra. Viszont készen kell lenni a váltásra, ha a Linuxot szétbloatosítják, GNU/systemdx-et vagy Poettringx-et csinálnak belőle, vagy Torvalds-ot elüti a busz, elviszi a rák, stb., elege lesz, nyugdíjba vonul, akkor legyen mire váltani. Sose szabad csak egy lábon állni, meg csak egy rendszerre alapozni mindent, arra feltenni az összes tétet, mert akkor vendor lock-in lesz belőle. Így már évek óta egyengetem az útját a BSD-re átállásnak, hardver vásárlásánál is már csak olyat preferálok, aminek nem csak a linuxos támogatottsága jó, de BSD-ken is hajtható. A távoli jövőben mindenképp tervezek, vagy Gentoo-ra vagy FreeBSD-re váltani, mint végcél.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Én egyébként nagyon meglepődtem, hogy mennyire féltem attól, hogy freebsd-n majd szívni fogok mindennel, és hogy nincs erre időm, és bánom kicsit, hogy emiatt később szántam rá magam, hogy elkezdjem használni. Szerencsére egy olyan témát találtam, amibe bátran mertem belevágni a freebsd-vel, ez a nas, és az otthoni szerver. A desktopot még meglátjuk, mire jutok. Wifitől, bluetooth-tól félek egy kicsit, cuda támogatás szerintem nincs, a docker nekem kell (a jails nagyon jó, elhiszem, hogy ultra biztonságos, de teljesen más), sőt c64 emulátort sem találtam lefordítva. :)

De pozitív hozzáállással vagyok:

Rákeresve a google-ön, vulkán támogatás szerintem már van. pkg search-el is van 13 csomag, például:

vulkan-headers-1.3.282         Headers for the Vulkan graphics API
vulkan-loader-1.3.282          Driver loader for the Vulkan graphics API
vulkan-tools-1.3.282           Tools and demos for the Vulkan graphics API

hardware-es enkóding, dekóding van, ezzel találkoztam is, pl intel gpu esetén (a többit nem tudom). A hardware támogatás: Szerencsére ez folyamatosan javul. Persze nem egy linux, de az tök jó hozzáállás, amit írtál, hogy eleve így nézel hardware-t.

Fájlrendszerek, virtualizáció, konténerizáció: itt van két nagy tábor, hogy ki szerint mi jó. :) Performancia: pont olyan "legendák terjengenek" a bsd-ről, hogy ahol a linux véget ért, ott sok területen a bsd még egy kicsit még bír, és kiegyensúlyozottabb is. De ezek lehet, hogy vallási vitákhoz vezetnek. (valószínűleg azok)  Bootolási idő: nekem külön tetszik, hogy mindenféle sallang nélkül csak az indul el egy pillanat alatt, ami kell, és az alap rendszer telepítése után 1-1.5 képernyőre kifértek a futó folyamatok. Maga a bootolás pár másodperc, bár fogalmam sincs, hogy milyen, ha X is indul.

A csomagok telepítése: értem, hogy ezek portolt csomagok, de kb fél másodperc felrakni, ezeket kb fel is tettem, és használom is.

A biztonsági frissítéseket lehet tudni, hogy gyorsan kiadják. (a többivel felőlem "elszüttyöghetnek", nyilván kevesebb fejlesztő és anyagi támogatás van, ezt lehet tudni).

Mindegy, ez egy másik rendszer, nem linux. A nyitottság, kompromisszum biztos, hogy kell. Majd meglátjuk, ha több tapasztalatom lesz a FreeBSD-vel, akkor is ilyen pozitívan állok-e a kérdésekhez. :) Teljesen értem, amit a linuxra írsz amúgy.

Ami nekem nagyon tetszik a bsd-ben, hogy hiányzik egy csomó sallang, ami a linuxban ott van. Egy kicsit a régebbi időkre emlékeztet a rendszer, jó érzés is használni. :)

Phoronix kb az egyetlen portal, ahol még vannak Freebsd benchmarkok. Általában középmezőnyben szokott végezni, ill. van 1-1 olyan mikrobenchmark amiben vagy nagyon elől v. nagyon hátul. Ez a mikrobenchmarkok hátránya amúgy :)

A storage témában: freenas pont "mostanában" fog átállni (tizensok év után?) freebsd-ről linuxra. Emiatt is temetik már sokan a fbsd-t, mert kb ez volt az egyik utolsó nagy OSS project fbsd alapon. Ha ennek is reszeltek a platformon, akkor mi marad ami miatt "érdemes" még itt maradni? Pfsense/opnsense még a másik fbsd alapú nagyobb népszerűbb/elterjedtebb olyan rendszer, amit világszinten ismernek és használnak. Aztán kb. ennyi. Az h. netflix tolja bele a lóvét még 1 darabig, az semmire nem garancia. Gondolom ott is be van készítve a B meg C terv, ha kicsúszik a fbsd alól a talaj. Mert nem kaptak elég pénzt h. nagyobb fejlesztéseket elvégezzenek, mint ahogy elmúlt években is sok kalapozás volt már 1-1 fejlesztő részéről h. adott évben tudjon foglalkozni ezzel-azzal.

Az h. Glen Barber fő-fő release engineer alkoholista lett/volt, és ezért kalapozott félig-meddig hivatalosan, az nem tudom rendszer-szintű problémát jelzett v. csak egy egyéni ember magánéleti problémája nyomta-e rá a bélyegét az egész produktum megítélésére.

Nekem azt is újdonság volt mostanában hallani, h. a (magyar) operában a hivatásos zenészek zöme köztudott h. szed "valamit" a stresszre, mert akkora a nyomás h. estéről estére tökéletesen és hibátlanul kell teljesíteniük. Hiába nem tudott előző este aludni, v. beteg már 2 hete a gyerek stb. a melléütés/melléfújás nagyon kihallatszik. 

A changelog-okat nézegettem, sok nagyobb cég commitolgat javításokat, kiegészítéseket, ami azt jelenti, hogy használják. A sony-t nem nagyon találtam az előző pár verzióban.

Az ixSystems (truenas) biztos fájdalmas (először azt gondoltam, hogy kit érdekel, csak egy GUI, meg persze a pénzügyi támogatásokról semmit sem tudok), de látszik a changelogokban, hogy miket tettek hozzá a rendszerhez. De az üzlet az üzlet. Nem én fogom megítélni hogy a scale (debian-os), vagy a core a jobb, de kipróbálva: a scale egy kicsi ráncfelvarráson esett át, szerintem lassabb, és otthonra ez a kubernetes-es futtatás nagyon erőltetett volt. De én nem a megfelelő környezetben használtam, ezek csak benyomások. A core nekem jobban tetszett. (leszámítva, hogy mindkét verzióban egyébként is voltak alapvető hibák/furcsaságok, ami elgondolkodtatott, hogy kell-e nekem ez a gui) Nem értem igazán, hogy ez a váltás debianra miért volt jó, azon felül, ott a kubernetes, meg elterjedtebb a linux (gondolom üzleti döntés, nem biztos, hogy technikai).

Ez egy 31 éves projekt, megnézhetjük 10 év múlva hogy hol fog tartani, én még nem temetném. Biztos, hogy nem egy release engineeren múlnak majd a dolgok, aki körül pletykák vannak.

A release engineer csak 1 példa volt, h. kalapozni kell az alapítványnak h. ki tudják fizetni főállásban a kulcs embereket, különben csak hobbiproject-szerűen fognak haladni a fejlesztésekkel. Az h. netflix és tsai beküldenek dolgokat az nem megoldás sok problémára amivel el vannak maradva. Ha a netflix-nek valami nem hiányzik v. nem fáj, akkor arra egyszerűen csak nem fog patchet beküldeni, v. pénzt adni rá. De attól még pl. a mobil userekeknek lehet h. nagy szükségük volna azokra a dolgokra. Amit akkor az alapítványnak kell megoldania a saját erőforrásaikból.

Ezen véleményem a lassúságról fent tartom ilyen benchmarkok után is, ahol szintetikus teszteken az Ubuntunál jobban szerepelt. Nem kétlem egyébként, hogy 1-2 speciális alkalmazásnál a kisebb kódméret miatt, kisebb kernel, kevesebb sallang miatt (nem fut systemd, oomkiller, pulseaudio, stb. bloat a háttérben) gyorsabb lehet, de összességében desktopon ez mindennapos TÉNYLEGES felhasználásnál nem igaz, komótosabb. Nem a szintetikus teszteknek kell hinni, hanem a mindennapokban használni.

Mondom, ezért én nem bántom a BSD-ket, mert elfogadom, hogy kevesebb fejlesztő dolgozik rajtuk, azoknak meg nincs extra erőforrása még a dolgok működőképesre megírása után, hogy még teljesítményre is szénné optimalizálják a kódot, mint a Linux kerneldevek. Egyébként ahogy nézem, a bootnál nem is a betöltődési idő több, hanem a hardvereket detektálja nagyon lassan a már futó, betöltődött kernel, bár azért a rendszer desktopon is kicsit lomhább.

Általános desktopra lehet nem annyira jó, mint a Linux, de vannak erősségei a BSD-knek azért. Pl. az alacsony memóriafogyasztás, kisebb-egyszerűbb kódbázis miatt beágyazott eszközökön, retró gépeken jobban futhat, azokon a lassúság sem számít, mert a Linux is csak vánszorogna rajtuk, vagy nem is futna. Szervereken is jó lehet, mert hiába komótosabb, ha a rendszer és szolgáltatások felálltak, utána már normál sebességgel, kisebb hardverigénnyel futhat, mint egy modern Linuxon. Plusz a BSD-k konzervatívak, nem pörgetik annyira az új verziókat, új kiadásokat, nem kapkodnak annyira, ezért kevésbé törhetnek el, meg a corporate soydevek (Red Hat, MS, IBM, stb. részéről) nem tolják bele a sok corporate, bloat szemetet, trusted computing meg kémprogtramos, telemetriás hülyeséget.

A másik előnye, hogy jól lezárt thin client rendszer építhető belőle, ha pl. gyártásban, raktárban, munkahelyen kell vezérlésre, munkahasználatra egy gép, akkor egy BSD-s rendszert szépen le lehet zárni, és a kedves userek nem tudnak windowsos meg linuxos szemetet felvinni a gépre, csak munkára, célfeladatokra tudják használni, nem tudják összevírusozni, meg hekkelni se nagyon, mert BSD-khez sokkal kevesebben értenek, mint Linuxhoz. Se Snap, se Flatpak, se más szemét nem vihető fel rá. Ilyen linuxos xz-vel meg systemd-n keresztül hekkeli kínai kémhekkerek, mint legutóbb ez a Jia Tan volt, meg indiai callcenteres Ubuntu tutorialos hülyék szintén lepattannak a BSD-kről, mert nem értenek hozzá, meg nem találnak rajta fogást, meg az alacsony piaci részesedés miatt sem éri meg nekik támadni.

A másik előnye a megengedőbb, nem copyleft BSD/MIT licenc, ami megengedi, hogy a származék kódokat bezárják, sok cég ezért szereti jobban a BSD-ket a Linuxnál. Linuxnál a GPL miatt a kódot nyitva kell tartsák, BSD-ken bezárhatják, ellophatják, a Sony a Playstaton-ön meg a Netflix ezért is szereti.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

2 éve cseréltem le talán a gépement egy 2. generációs i7-esről egy 11. generációs i7-esre, és ott meglepődtem, hogy igazán nagy változás nem történt, ha csak az OS-t néztem (linuxot használtam, és windows-t). Csak azért kérdezem, hogy ha valamit érezhetően lassabbnak érzel, akkor nem lehet, hogy valami probléma van, ami a lassulást okozza? (pl pörög valami, nekem RPI-n volt ilyen)

A bootolás nekem egy home szerverrel fénysebességgel megy, hétvégén fogom kipróbálni a freebsd-t egy régi laptopon (a tervek szerint), nagyon kíváncsi leszek az eredményre.

Közben egy freebsd-s levlistán is beszéltek a benchmarkról, itt kezdődik: https://lists.freebsd.org/archives/freebsd-hackers/2024-June/003365.html Írja is valaki, hogy a stressng erre az összehasonlításra szerinte nem alkalmas.

Amúgy egy csomó kérdés merült fel bennem ezekkel a benchmarkokkal kapcsolatban, tehát itt ugyanazokat a programokat szándékoztak futtatni?  amikor pl egy h265 kódolást néztek, a kapcsolódó rendszer rutin hívások ennyivel gyorsabban futottak az egyik gépen mint a másikon? Ezt, ha CPU-val végezték, ugyanaz a program, akkor hogy a francba tud kijönni ekkora különbség két OS között? És ennyire intenzíven hívják közben az OS-t, hogy bekerülhet egy OS összehasonlító benchmarkba? De a többi is ilyen, pl memória másolás (cpu utasítás van a memória területek másolására, mit mértek pontosan a tesztben?).

A desktop lomhább, vagy gyorsabb: annyiból nem lennének rosszak a szintetikus tesztek, hogy megismételhetőek, mérhetőek, és összehasonlíthatóak. Ha valaki kattintgat, akkor egy bizonyos lassúság után lehet érezni a különbséget, de egy szubjektív dolog egyébként.

Ettől persze lehet olyan, hogy a linux hatékonyabban használ pl cache-t egy desktop felhasználásban, vagy pont a kód egyszerűsége miatt, a freebsd-ben olyan dolgok blokkolják egymást, amiknek mehetnének async módon, stb... Csak ezt így nehéz kijelenteni, ha nem tudunk konkrét eseteket.

Gondoltam rá, hogy csak a hardverem nem szereti, de próbáltam 5 különböző gépen is, i5-2520M laptop, i5-3340M laptop, Ryzen 2600 asztali, Ryzen 4700U, Ryzen 6800H, 8-16 GB RAM, integrált GPU, SSD, mindegyiken lényegesen komótosabb a Linuxnál.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Én elhiszem amit írsz, és tényleg csak a tapasztalat megosztás kedvéért írom ezt, nem megcáfolni akarlak:

Sikerült feltennem a feleségem laptopjára a FreeBSD-t, kínkeserves volt a telepítés a wifi driver miatt (broadcom bcm 4312, több órát vesződtem vele, utólag persze egyszerűnek tűnik :)), de mostanra minden működik.

A gép: dell vostro 1015, 4 Gb memória, Samsung SSD. (2 cpu mag, valami kicsi intel CPU)

A következőket telepítettem: 14.1 FreeBSD, Xorg, XFCE, Firefox, Libreoffice

A lefoglalt memória két futó firefox ablakkal: az egyikben egy nagyobb felbontású youtube videó megy, a másik weboldal random oldal + libreoffice writer fut. 2 Gb a használt memória.

CPU használat: max 10%

Simán lehet, hogy ez csak ilyen megerősítési torzítás részemről, de responsivabbnak érzem, mint ugyanezt a felállást Fedora-val. Minden működik, és ezt már csak használni kell.

Intel 8260 - egy ilyet találtam: https://wiki.freebsd.org/WiFi/Iwlwifi 
https://wiki.freebsd.org/WiFi/Iwlwifi/Chipsets

A broadcom bcm4312 telepítést úgy vadásztam össze 2 weblapról, és egy fórumról. 

Realtek RTL8188CUS - ez volt az az usb-s wifi, amivel rögtön ment nekem, már telepítés közben.

Köszi szépen. Átnéztem a lentebb linkelt kompatibilitási listát is (https://www.freebsd.org/releases/14.1R/hardware/ )
Háát ott még nyomokban sem láttam Intel hardvert. Nincs kizárva, hogy valamit benéztem.
Minden esetre ennek nem akarok nagy elánnal neki esni, mint bolond tehén a fiának.
Sok-sok hasznos hozzászólás jött, mióta megnyitottam a témát, amiért köszönet mindenkinek.
Nomad és Ghost BSD-re esett a választásom, amiket már letöltöttem.

:-) Épp most realizálódik az a tény, hogy a notim akksija kipurcant. Egy kanyit nem töltött egész délután. Jó lett volna most kihozni a filagóliába akksival. Nem nagy katasztrófa, többnyire pc-nek használom külső monitorral. :-)

HP Zbook 17 G3/Intel Core i7-6820HQ/16GB RAM/250GB SSD

Úgy raktam most össze a magam kis lelki világát, hogy a ZFS-ről itt a HUP-on igen sokat lehetett olvasni. Memóriám talán lenne elég hozzá, de hót sügér vagyok hozzá. Ezért maradok az UFS-nél, bár az is tök új lesz. Habár az összes linuxos éveim alatt az ext4-hez sem kellett soha sem hozzá nyúlni.

A GhostBSD official asztala a MATE (amitől herótom van), de legyen. Nem szeretnék Community Xfce4-el kezdeni.
A NomadBSD default Xfce4 (ezt már csípem), viszont Nomádék fiatalabbak, mint a Ghost csapata.
Mondjuk azt nem tudom, hogy valamelyiküknek előnyt vagy hátrányt jelent. Abból indulok ki, hogy közvetlen FreeBSD származékok és remélem, hogy gyorsan követik az anya rendszer verzióit.

Öszintén szólva, most nincs kedvem text-ből felvarázsolni egy FreeBSD-t és arra GUI-t. Előbb látni szeretném, gyorsan, egyszerűen. Aztán biztos "rávisz a segítség"(aki elég öreg, az vágja ezt a poént) egy pure BSD-re is, mint egy pure Arch-ra is.  

Kábé itt állok, most BSD ügyben. :-)

$ freebsd-version

14.1-RELEASE-p1

$ man iwlwifi

"The iwlwifi driver is derived from Intel's Linux iwlwifi driver and provides support for all chipsets supported by the mvm part of that driver."

... k hosszú lista, aminek az elején ezt látom:

     •   Intel(R) Dual Band Wireless AC 8260
     •   Intel(R) Dual Band Wireless N 8260
Szóval jó esélyed van arra, hogy támogatott. Legalábbis natív FreeBSD-n. Az utánozmányokról nem tudok nyilatkozni, ha van bennük iwlwifi, akkor az is  jó. (Amúgy van másik, korábban is létezett Intel Wifi driver - iwm és iwn néven - és ezek közül az iwm manualja szintén explicit módon tartalmazza ezt a sort:

           Intel Dual Band Wireless AC 8260
- szóval jó lesz az.)

Én is elhiszem amit írsz, próbálok még utánanézni, hogy hátha az én hardverem a baj, de kötve hiszem, hogy az idők folyamán 5 géppel is baj lett volna, ráadásul vegyesen AMD és Intel is volt közötte, NV kártyát meg nem használok. A mostani laptopomban helyesebben van NV dedikált kártya, de az le van tiltva, mert Linux alatt sem akarok problémát, meg az NV szar driverei miatt idegesíteni magam, elég erős nekem a prociba integrált Radeon 680M, majdnem GTX1060 szintje.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

idők folyamán 5 géppel is baj lett volna

Nem hiszem, hogy hardware kérdés, gondolom, hogy úgy van, ahogy írod. Talán a linux kernelt sokkal jobban/többet optimalizálták, esetleg cache kérdések lehetnek.  Nem tudom.

Én meg arra gondoltam, hogy ha sikerülne az nvidia cuda drivert feltenni (ezzel a linux kompatibilitási réteggel nem lehetetlen, írják páran, hogy működik), akkor akkor a fő desktop gépemre is felteszem. Van egy SSD-m, lehet hogy először USB3-SATA átalakítóval megpróbálom, és arra telepítem. Ha minden működik, akkor mehet "élesbe", és felteszem rendesen a gépemre. - de fogalmam sincs, mikor tudok én ennek nekilátni. :)

Közben most nézem, hogy én elvileg fel fogom tudni tenni a laptopra a FreeBSD-t, mert kompatibilis a wifi: https://www.freebsd.org/releases/14.1R/hardware/

(De ha nem menne, akkor is arra gondoltam, hogy akkor egy usb-be dughatóval megoldom.)

Most néztem először ezt az oldalt, itt elvileg összeszedték a hardware kompatibilitás dolgokat.

Brave, sem más chromiumra épülő böngésző (Vivaldi, edge, stb) nincs egyikre sem. Van chromium, ungoogled-chromium, meg Firefox a heavy böngészőkből Free és OpenBSD-re, DragonFly-ra ungoogled nincs, NetBSD-re csak Firefox. 

A legkisebb kompromisszum, legnagyobb közösség, legtöbb csomag a FreeBSD körül van. OpenBSD kisebb közösség, de szerintem "profibb", kevesebb csomag, de azért kielégítő választék, extrém letisztultság, virtualizáció téren le van maradva. NetBSD sok csomag, de sok fájós hiányosság, (pl chromium), kicsi közösség, kevés, vagy elavult dokumentáció, de segítőkész fejlesztői közösség, virtualizáció qemu-nvmm, szerintem jó. DragonFly csomagjai a FreeBSD portsból jönnek, a gyakran használt csomagok jók, de sok nincs tesztelve, csak build-elve, lehet vele meglepetés, sok meg nincs portolva, extrém kevés (néhány fő) fejlesztő, de jó fejek, épp csak nekik is 24 óra egy nap, szóval limitáltak a lehetőségek.

Ha már, akkor rákerestem, a linuxulator-t kihasználva már lehet Brave-et és társait is futtatni. Érdeklődőknek:

https://forums.freebsd.org/threads/linuxulator-how-to-install-brave-lin…

https://github.com/mrclksr/linux-browser-installer

https://forums.freebsd.org/threads/linuxulator-how-to-run-google-chrome…

(Itt pedig valaki elkezdte portolni a Brave-et:

https://community.brave.com/t/building-on-freebsd/113186

- de aztán nincs vége, vagy legalábbis én nem látom.)

Még egy kiegészítés. Én tegnap vettem észre, ehhez képest évek óta (2018!) van még egy Chromium-fork FreeBSD-portsban, az iridium. Sose használtam, azt se tudom milyen, mennyire van hozzáigazítva az aktuális Chr-hoz, de hátha valakinek érdekes.

Bár már nagyon régen volt, de használtam kb. 3 évig melóhelyen desktop-ra freebsd-t. Én mindenképp ezt javasolnám, már csak az online handbook miatt is, ami teljeskörű, mindenre kiterjedő, már-már mintaszerű dokumentáció-gyűjtemény. Az io terhelést jobban vette akkor, mint egy linux (ext4), a nekem kellő software-ek megvoltak rá. GPU-ban (és cpu energy management-ben) lehet lemaradva.

Ha ezzel arra szerettél volna célozni, hogy vegyek almás gépet. Akkor nem ezt a topikot nyitom. Bár van az az asztali gépük, ami minden az egyben kategória. Nem tudom a nevezéktant, de az rohadtul tetszik. Anyagi hátterem is lenne arra, hogy teljesen alma platformra álljak át. De most nem ezt akarom.  

Hogy mennek ezek a BSD ISO-k? Letöltöm, kiírom dd-vel és csókolom? UEFI, Secure Boot témára "háklisok"?

Pl. freebsd: https://www.freebsd.org/releases/14.1R/announce/

# dd if=FreeBSD-14.1-RELEASE-amd64-bootonly.iso \
    of=/dev/da0 bs=1m conv=sync

Be careful to make sure you get the target (of=) correct.

Secure boottal szerintem semmi gond nincs.

De érdemes megnézni a kiválasztott disztribúció weboldalát.

A két asztali gépemen  van FreeBSD, mindkettő UEFI. Sőt! A Chromebook-ra is fel tudtam telepíteni. Vagy 10 éve már használtam valameddig aztán visszatértem a Linuxhoz de tavasszal ujra elkezdtem vele foglalkozni. Szenvedtem is vele, azonban itt a fórumon rávezettek a megfeleló telepítés mikéntjére, majd aztán magam is ráéreztem sokmindenre. Már nincs Linuxom, sem Windowsom. Amely alkalmazások nekem kellettek az mind megvan. Azt hiszem ilyen bőséges dokumentációja nincs egyik disztronak sem.

Szerkesztve: 2024. 06. 17., h – 21:18

:D
Van már UTF-8 támogatás konzolon? ( Még mindíg "heggeszteni" kell hozzá a rendszert? )
KB. ez volt a helyzet amikor néztem ( FreeBSD 6/7 ), onnantól inkább hagytam. Mondanom se kell Linux alapból tudta már akkor, vannak/voltak "ilyen" hiányosságai, erre készülj a BSD vonalon.

 

Szerintem nem jól nézted.

$ cat valami.txt
árvíztűrőtükörfúrógép
$ cat valami2.txt
árvíztűrőrükörfúrógép
$ file -bi valami.txt
text/plain; charset=utf-8
$ file -bi valami2.txt
text/plain; charset=utf-8

A valami.txt-t ssh-val belépve echoztam bele a fájlba. A valami2.txt-t pedig - Rádugtam a billentyűzetet, átkapcsoltam a monitort, és beléptem a gépre, úgy.

Mert, elég nekik US ASCII, az lefed mindent.

Nyugodtan használj linuxot, ha neked az bevált, tök jó.  Olyat felesleges fikázni, amit 20 éve próbáltál, és nem tettél hozzá semmit.

Te valamit rohadtul benéztél.

Kérlek áruld el mi nem megy? Ugyanis ebben a pillanatban csináltam egy UTF-8-as ékezetes fájlt a grafikus terminál emulátorban (látható), utána átváltottam konzolra és ott is. Meg persze begépelni is tudom. (FreeBSD 14.1, értelemszerűn magyar nyelvre állított környezet, ahol a magyar billentyűzetdriver és fontkészlet is be van töltve.)

A jelenlegi macOS számos vonatkozásban kötődik a BSD (Berkeley Software Distribution) rendszerhez, de nem tekinthető tisztán BSD-nek. Az alábbiakban kifejtem a főbb pontokat:

1. **UNIX alapok**: macOS egy Unix-alapú operációs rendszer, amely az XNU (X is Not Unix) kernelre épül. Az XNU kernel magában foglalja a Mach mikrokernelt és számos BSD komponensét. Az Apple a Mach mikrokernelt és a BSD-rendszermag kódját egyesítette az XNU kernelbe, amely a macOS alapját képezi.

2. **Darwin**: A macOS szabadon hozzáférhető alapja a Darwin néven ismert nyílt forráskódú projekt. A Darwin tartalmazza az XNU kernelt, valamint számos BSD-komponenst. Bár a Darwin nyílt forráskódú, a macOS teljes operációs rendszerének sok része zárt forráskódú, és csak az Apple birtokában van.

3. **BSD utód**: A macOS számos komponense és szolgáltatása közvetlenül a BSD rendszerektől származik. Például a macOS terminál és a hozzá kapcsolódó parancssori eszközök, mint a `ls`, `ps`, `grep`, stb., BSD-ből származnak. A hálózati stack és más alacsony szintű rendszerek is erősen kötődnek a BSD-hez.

4. **Apple saját fejlesztései**: Az Apple számos saját fejlesztésű komponenst integrált a macOS-be, például az Aqua grafikus felhasználói felületet, a Core Foundation könyvtárakat, valamint a különböző multimédiás szolgáltatásokat (Core Audio, Core Image, stb.). Ezek a komponensek nem kapcsolódnak közvetlenül a BSD-hez.

Összefoglalva, a macOS nem egy tisztán BSD operációs rendszer, de erősen épít a BSD és a Unix-alapú rendszerek örökségére. A magja, a Darwin, sok BSD-komponenst tartalmaz, de az Apple számos egyedi fejlesztéssel és zárt forráskódú elemmel gazdagította a rendszert.

By ChatGPT

Elindult a NomadBSD telepítés. BASH-t választottam, ezzel volt eddig dolgom Linuxon. Editorok közül easy (EE), vim és vi volt választható. Itt hagytam a default EE-t. Egyiket sem ismerem, nano amit eddig használtam.

Majd látjuk mire jutok :-)

Az ee-t nem ismerem, a vi-t nagyon megéri megtanulni, nézz meg róla egy oktató videót (vagy sorozatott), az a leggyorsabb. (De gondolom a nano-t is fel lehet tenni.)

És azon felül, hogy nagyon hatékony a vi, szinte bárhova belépsz, ott van, akár a hideg szerverterem legutolsó gépénél, ha ott kell belépni a terminálba.

A másik nagyon jó eszköz a tmux (terminal multiplexer), azt nem régen kezdtem el használni.

Futottam egy pár kört a Nomad-dal UFS és ZFS verzióban is. Ők tulajdonképpen egy hordozható rendszert adnak usb-re, prezisztens területtel. Ehhez min. USB3-as pendrájv kell. Szívtam is a sebességgel először, amikor egy öreg USB2-es pendrájvon próbáltam. Sebességben a ZFS verzió sokkal jobb, csak nem tudom mennyire jó ez egy pendrájvnak hosszú távon. Szóval a letölthető ISO-kból előbb egy pendrájvos rendszer lesz, majd azt bootolva lehet ebből a közvetlen a merevlemezre telepíteni. Itt megint lehet választani UFS és ZFS közt. A bootolás pendrájv nélkül, önállóan a merevlemezről már problémás. Olyan, mintha nem települne rendszerbetöltő. Boot menüben (UEFI) nincs választható rendszer, csak uefi fájlból. Innen persze meg lehet találni és el is indul a rendszer, de kényelmetlen.
A wifi megy alapból, hangom van, grafika rendben. A pendrájvos rendszer nem szeret leállni, kijelentkezni a grafikus környezetből. Power gombra leáll rendesen. A merevlemezes rendszer az okés.

Volt GhostBSD próbálkozás is, azzal nem volt gond. A Mate-t nagyon faragni kéne, hogy nekem tetszen, azt meg nem akarom. Feldobtam rá a komplett Xfce4-et, azt is faragni kéne, azt sem akarom. Aztán még a komlett Plasma5-öt is, de ott már elszálltam. Mondjuk azt sejtettem, hogy nem lesz így jó. Ennyi DE egy rendszeren még Linuxon is borítja a dolgokat.

Meg igazán én sem szeretnék ennyi mindent felrakni egy rendszerre. Plusz az időmet most nem DE faragásra szánom, abból volt elég.

A Hello System volt a legegyszerűbben telepíthető. Viszont annak a menü rendszere nekem nagyon idegen (MacOS).

Kóstolónak ennyi épp elég volt. FreeBSD handbook-ot bújom, memstick iso letöltve. Megpróbálok egy Plasma5-ös rendszert felrakni. Biztos neki kell futni többször, de inkább erre szánom az időt.

Hordozható BSD-nek a Nomad tökéletes.
 

Én tegnap este egy FreeBSD-t telepítettem egy SSD-re, amit USB3-SATA átalakítóval dugtam az elsődleges desktop gépemre.

Hát, sok beállítandó van, elsőre működik a Gnome, viszont nem jegyzi meg a hangkimenetet (gondolom majd konfig fájlokat kell szerkesztenem, de akkor hogy váltok, ha kell? stb...), a bluetooth nekem kellene majd, stb.. Kellene ez a linux kompatibilitási dolog, amivel kérdés, hogy a cuda-t tudom-e használni, stb...

De működik, szerintem be lehet mindent állítani, csak ez nem percek kérdése lesz, hanem inkább órák, esetleg napok.

Működik az Epson L6276 Ecotank nyomtató, a cups alapból fent volt, csak el kellett indítani, és feltenni az epson-inkjet-printer-escpr csomagot. Utána cups-ban (http://localhost:631/) simán hozzá kellett adni a nyomtatót, és két oldalas, színes, minden ami kell. Gnome alól szépen működik a nyomtatás, ugyanúgy, ahogy Fedora alatt.

Kicsit féltem ettől, de ez pipa.

Az is jó vi/vim helyett. A lényeg, hogy az ember olyan normálisabb text editort használjon, ami megfelel valamiféle szabványnak, sémának. A vi/vim és Emacs billentyűket egy csomó program támogatja, azért van értelme őket megtanulni használni, legalábbis erősen nem egy hátrány. A Wordstar-kiosztást is támogatja pár szövegszerkesztő, Joe, Jed, mcedit, régi Turbo IDE-k, stb.. Vannak még ilyen text editor családok, a vi/vim, Emacs, Wordstar-on kívül is, ed (ed, em, ex, sed), IBM PE, IBM CUA (ez a legelterjedtebb, a windowsos szerkesztők is ezt használják). Ezeknek mindnek van egyfajta logikája, egységesített kiosztása, utasításkészlete vagy makró/scriptnyelve, ami több más megoldás alatt is használható.

Az a baj a kis szövegszerkesztőkkel, mint az ee, nano, meg társai, hogy nem felelnek meg általános kiosztásnak, szabványnak se, így ha ezeket tanulja meg valaki, kb. semmi másra nem használhatja, csak ezekre. Kidobott tudás egyetlen speciális program kedvéért. Ezért nem jó, ha az ember saját kútfőből megpróbálja újra feltalálni a kereket, úgy lesz egy n+1. szabvány, vonatkozó xkcd. A másik hibájuk, hogy nem scriptelhetők, így új pluginek, addonok se írhatók hozzájuk.

Ezért POSIX-os, meg unixlike a legtöbb OS is, mert ez szabványosítva van, sok mindenki ismeri, megtanulta használni, így mivel nem lesz teljesen ismeretlen és egyedi a rendszer, ezért gyorsan be lehet vonzani vele új felhasználókat, fejlesztőket, könnyen lehet rá portolni meglévő projekteket. Ugyanis a legtöbb hobbi OS is azon vérzik el, hogy ha a fejlesztője megpróbálta a kereket újra feltalálni, akkor nem lesz rá user base, nem lesznek alkalmazások, és amíg azok nincsenek, nem lesznek felhasználók se.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Az a baj a kis szövegszerkesztőkkel, mint az ee, nano, meg társai, hogy nem felelnek meg általános kiosztásnak, szabványnak se, így ha ezeket tanulja meg valaki, kb. semmi másra nem használhatja, csak ezekre.

Egy szöveges fájl egyszerű szerkesztéséhez nem kell ezeknél semmit megtanulni. Ha valaki nem ismeri "az általános kiosztást, szabványt" (bármit is jelentsen), nagyobb eséllyel fog az ee-vel vagy a nano-val boldogulni, mint pl. a vi/vim/emacs bármelyikével.

Hát azért nem valami kényelmesek. Persze, ha csak 1 sort akarsz beleírni valamibe, akkor oké, míg a kurzormozgató billentyűket kezelik, de már a kilépés nem olyan evidens, az ee-t az menti meg, hogy van menüje, a nano-t meg hogy a képernyő alján ott van a súgója. Amúgy nem valami hatékony text editorok.

Mint mondtam, nem csak a vi/vim van. micro, ne (nice editor), jed, joe, meg amit akarsz.

A szabvány azt jelenti, hogy az egyes családoknak van egyfajta kiosztási logikája,
1) ami mögött van rendszer, koncepció, nem csak találomra vannak összedobva benne a gyorsbillentyűk
2) mivel kvázi szabványosak, ezért a családon belüli testvér-szövegszerkesztők is ismerik, pl. az ed vonalallal kompatibilis az ed, em, ex, még a sed is, a vi vonallal a nvi, elvis, vis, stevie, vim, neovim, kicsit a kakoune/helix is, meg egy csomó más program (less, bat, bvi, mutt, neomutt, aerc, bizonyos shellek szerkesztőmódjai is ismerik, tiling WM-ek, Zathura, sxiv, sc, sc-im, Ranger, Vifm, sfm, lf, calcourse, stb.), még nagy IDE-khez, más szövegszerkesztőkhöz, böngészőkhöz is vannak vi/vim pluginek. Az Emacs-vonalat sem csak a Emacs támogatja, hanem van egy csomó másik text editor (pl. a Torvalds által fejlesztett és használt uemacs is ilyen), meg egy csomó shell, egyéb program.

Igazából még a windowsos Notepad is szabványt követ, IBM CUA (Common User Access), ez a rendszer hozta be szabványként, hogy hogyan kezeled a kurzormozgató billentyűket (nem csak a nyílbillentyűk, hanem PgUp, Dn, Home, stb. is), meg hogy a Ctrl+C/V/X/S, Ctrl+Q/F10, Alt+F4, stb. mit csinál. A MS sem jó kedvéből követi a szabványt, hanem visszafelé kompatiblitásból, korai Windows-ok miatt, azok meg azért implementálták, mert az IBM kitalálta, és a MS-tal közösen fejlesztett OS/2-s időkben is már ezt használták, a Windows meg ezzel akart kompatibilis lenni.

Az ee meg a nano semmilyen szabványt nem követ. A nano egy kicsit, ha azon nagyon vitatkozunk, akkor a pine, alpine, pico vonalat viszi tovább. A nano-t még esetleg az menti meg, hogy a konfigfájlban átírhatod a gyorsbillentyűit saját beállításra, meg beállíthatsz interface színeket, kódszínezést, stb. is, de a felhasználók 99,999999%-a lusta beállítani ezt, és default beállításokkal használják.

Persze, most biztos értetlenkedsz, hogy minek ide szabvány, nyílbillentyűk meg Alt+F4 és kész. Igen, PC-n. De nem minden volt mindig PC-n. A neves text editorok nagy része még egy olyan időből származik, meg olyan gépeken programozták, hogy vagy nem volt rajta nyílbillentyű, vagy volt, de kényelmetlen (pl. C64), vagy volt, de nem minden modellen, helyette az alfanumerikus billentyűkkel, meg kombinációikkal, módváltással kellett megoldani a szerkesztő funkciókat (sok terminálon). A kurzormozgatás még a PC-ken sem volt evidens, az első PC-s billentyűzet az IBM Model F volt, 84 billentyűvel, azon a numerikus rész kapcsolgatásával érted el ezeket a funkciókat, az csak az 1984-ben az AT-hoz behozott 101 billentyűs Model M volt, ami a mai fizikai kiosztást kialakította, hogy a kurzormozgatásra van egy külön rész, T alakban elrendezett nyílbillentyűk, és fölöttük Home/End, PgUp/Dn, Ins/Del, stb.. Ez sem adott a mai napig, sok csökkentett méretű billentyűzeten meg laptopbillentyűzeten vagy nincsen meg mindegyik, vagy fura helyekre szorítva, vagy Fn+kombóra drótozva. A másik, ami miatt nem a legjobb ötlet a nyílbillentyűket használni, hogy aki gépír, annak el kell engedje miatta a gépírási tartást az alfanumerikus részen, ki kell nyúljon értük, meg a kéznek vissza kell találni az alaptartásba, és ez idő, lenézni meg nem lehet, mert a gépírásnak pont az a lényege, hogy SOHA nem nézed a billetnyűket.

Persze, meg ott az egér, de az is ugyebár csak GUI-n játszik, ahogy SSH konzol, tty, kutyafüle jön szóba, ott max. csak valagat törölni lesz jó, meg azért is ki kell nyúlkálni, elengedni a gépírási tartást.

Ugyanez van Linuxnál, amit sokan nem értenek, mikor mondják, hogy 3-4% elterjedtségű rendszert ők nem tanulnak meg, mert minek. Az a 3-4% csak PC desktopon van, szuperszámítógép, szerver, beágyazott eszköz, IoT, mindenféle hálózati eszköz, tévéokosító, autós cucc, mobilplatform vagy Linux, vagy ha nem Linux, akkor is valami unix/unixlike rendszer, amik megint egy kaptafára vannak szabványosítva, használható közöttük a tudás nagy része. Vannak közöttük eltérések, initrendszer, csomagkezelő, beépített virtualizációs és konténerizációs megoldás, stb., de a shell, a parancsok, kernelhívások, libc, X11, stb. mind átjárást biztosít ezen rendszerek között. Igazából a PC desktopon uralkodó Windows, és 1-2 szerveren még használt VMS, egyéb kivételével minden unix/unixlike. Retró platformokon is csak a DOS és CP/M a kivétel, esetleg AmigaOS, korai MacOS-ek.

Az vi-t is akkor fogod megérteni, ha megnézel sok billentyűzetet, amik nem az átlag 101-104 billentyűs teljes méretű desktop billentyűzet, meg ha megtanulsz gépírni, illetve megismered a hátterét (ed, korai papírra írós tty-ok).

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

A Test Suite csomagtárolók nagyjából megfelelnek pl. a Debian Sid vagy Testing tárolók állapotának? Jöhetnek belőle instabil, bugos csomagok is? Ha mellőzöm telepítéskor, nagy kárt nem csinálok? 

Ez hol van?

FreeBSD-ben "quarterly" - azaz negyedéves - és "latest" - ez a legfrissebb - létezik. Az előbbibe a negyedéves kiadás után csak olyankor szoktak betolni valamit, ha biztonsági frisítése van a csomagnak. Az utóbbiba megy minden, itt időnként eltörik egy-kettő, de pár nap / egy-két hét alatt simán javítják, főleg ha bejelenti az ember.

Egy kérdés a sudo-val kapcsolatban. Miután telepítve van, a user-nek meg kell adni a jogot, sudoers szerkesztésével.

1:
User privilege specification résznél a root alá beírom a saját user nevemet, ment és kilép.
vagy,
2:
A következő sornál ha kikommenetelem ezt a részt:
# %wheel ALL=(ALL) ALL
 

Első esetben csak az a user tud sudo-t használni, aki itt meg van adva.
Második esetben minden user, aki benne van a wheel csoportban.
 

Jól gondolom? Van-e különbség a kettő közt, ha a biztonságot nézzük.

Ja, alapból benne kell lenned, ha sudo-t akarsz használni.

Szimpatikus a FreeBSD, nem csaladkoztam eddig benne. YT videókat nézek, olvasom a kézikönyvet. Plasma-val kapcsolatban felmerült egy-két kérdés bennem, de próbálok utána járni. Aztán, ha végképp nem megy. Majd kérdezek.
:-)