Kivénhedt UPS akksi

Van egy szünetmentes tápból kiszedett, elhasználódott 12V-os akkumulátorom. Terhelés nélkül a lábain feltöltött állapotban is már csak 11.28V mérhető.

Van-e értelme még ezt az akkumulátort hobbi célra házi napelemes rendszerekhez használni, van-e benne még érdemi kapacitás akár évekre, vagy ez ilyenkor már egyértelműen kuka?

Hozzászólások

Így 11.28V-osan nem sok potenciál van már benne, az ólom-savas akksikat tudomásom szerint nem nagyon szabad 10.5-10.8-11.0V alá meríteni használat közben...

[Én kipróbálnám, hogy rajtahagyom autós csepptöltőn mondjuk egy hétig, és utána ismét mérnék egy kapocsfeszültséget, valamint kicsit terhelgetném H4-es izzóval (50W) és figyelném, hogyan esik a feszültsége. A csepptöltő talán szulfátlanítja valamennyire. Hátha bejön.]

Így van. Sokan ezt zselés akkunak hívják, de ez tévedés. A zselés akkuban az elektrolit zselé formájában van jelen, az AGM rendszerűben pedig a folyékony állapotú kénsav fel van itatva nagyon vékony üvegszálakból készült "szövetbe". A zselés akku sokkal érzékenyebb szerkezet, másképp is kell tölteni, de ettől függetlenül a köznyelvben mégis sokan erőltetik a "zselés akku" kifejezést mindenre, ami kívülről úgy néz ki (sokszor még a forgalmazók is).

szerintem kuka... 4500 forintért már lehet venni újat...

Egy liter akkusav (37%-os kénsav :P ) meg nincs 500 HUF... :-P
Lemerült állapotban meg- és szét tud fagyni az aksi edénye... :-\
Ha még egyben van az edény - és van kedved mocskolni ;-] -, akkor itt egy videjó, miként tudod (pakisztánias stílben persze! :-] ) felújítani az akkut... https://youtu.be/lBSD6Ni2ZUI
Természetesen lesz - számítok rá! :P - egy kis kommentelési foschtornádó, hogy így, meg úgy mérges, környezetizés, káros, halálos, satöbbisatöbbisatöbbi... :P :D
Csakugyan, az ólom nem túl egészséges - ezért ne nyalogasd a lapokat! :)
Ha matatás közben az öledbe csepeg a sav - ne csodálkozz rajta, hogy ki fog 20 - 30 perc múlva lógni a pöcsöd a nadrágból% :-DDD
(El tud tűnni a ruha a sav miatt... a bőrének semmi baja se lesz... ;-) Ha lefürdik utána. :)
Egyszer meg lehet próbálni a "refurbismentet" - legközelebb már kérdés nélkül meg fogja venni az új aksit. ;)

Körfűrész, sarokcsiszoló, szögbelövő és savas akkumulátor. Megannyi móka és lehetőség az óvatosságra, odafigyelésre és a barkácsolás szeretetének a megismerésére. Ez olyan, mintha a gyereknek az egészséges életmódra való nevelést valami meredek extrém sporttal indítanád.

Nem tudom, biztos bennem van a hiba, de olyan tevékenységet, aminek a végzéséhez komoly biztonsági követelmények vannak előírva, pont nem a gyerekkel, otthon a fészerben csinálgatnék. ("Látod kisfiam, ezért kell vigyázni a körfűrésszel, kicsit nem figyelsz és két ujjad oda. Mint most Apádnak.")

Vagy úgy gondoltad, hogy az akksi felújítást azt védőruházatban, szemüvegben, gumikesztyűben végeznétek?

Vagy Apa még be is tintázik előtte... "Gyere fiam, húzd meg az üveget, aztán megtanítom neked, hogy savazzuk az akkumulátort, mert minden valamirevaló férfiember ezt magának csinálja!"

Én örülök, ha a gyermekeim lelkesedése kitart mondjuk a kocsi kerékcseréjekor az első kerékig. Egy akku szétbontása kb addig lenne érdekes, amíg ki nem derül, mi van benne. Utána húznának is a ház körül rohangálni.

...ki fog 20 - 30 perc múlva lógni a pöcsöd a nadrágból

... a bőrének semmi baja se lesz...

Tanult Kollégám!

Elgondolkodtál te már azon, mitől tud az a bácsi azon a filmen olyan gyorsan fűrészelni???!!!

Ó, Bandi bácsi, drága öcsémuram... hát miért dehonesztálod magad fehér galléros, summa cum laude vegyész doktorként leereszkedvén egy ilyen - nem is kék, hanem egyenesen fekete galléros - félhülye autóreszelőhöz, mint ami volnék... :P Oh please don't make me blush! :-P "Kolléga..." :-\\\ Ne... :-] 

A bácsi pedig azért fűrészel olyan gyorsan a filmen, mert jobb egérgombot nyomott a time line-on a fűrészelős footage-en és a feljövő menüben a speed-et 100-ról felcsavarta 6-800 százalékra azért... ;-)

Tisztelt Kartársam!

Nem a ruha vagy a doktori oklevél teszi az embert.

Mindketten a dolgozó népet szolgáljuk.

Vagy ahogy a Költő mondta: "Ki kalapáccsal, tollal..."

Ami pedig a kénsav kozmetikai célú felhasználását illeti el kell ismernem, hogy Önnek valóban van némi igaza. Egy évfolyamtársam annak idején konkrétan megfürdött benne (kinyitott egy csapot, amit nem kellett volna). És tényleg nem lett semmi baja!

Persze ehhez az is kellett, hogy a körülötte állók 20 másodpercen belül letépjék róla a ruháját (kigombolni már nem kellett, jött le cafatokban), aztán betolták a tűzoltózuhany alá és lemosták 3 atmoszférával.

És hogy aznap nem meztelenül metrózott haza csupán annak volt köszönhető, hogy a SOTE szomszédos épületében dolgozók voltak szívesek kölcsönadni egy műtős szettet.

Bebebebeeee... nekem meg idióta kamionsofőr ismerősőm van - aki a lefejtő-tömlővel szeleskedett... kitűnő például szolgál arra, hogy "aki hülye, meg fog halni..." :-\ Meg mennyire dehitratáló tömény kénsav... :-/ Pólóban volt, a mellkasa felső részén, a nyakán, a homlokán az odafröccsent sav korrekt égési sérüléseket okozott... Ez nyilvánvaló. A csapot kinyitó jómunkásember súlyosan meghágta a munkavédelmi szabályokat. :-P Pont. Eltén, bme-n olyat nem tanítanak...? ;-] Nem muszáj betartani... :-P Csak praktikus. :-P
András doktor - én most itt hagylak az egóddal ... ;) Exponáld nyugodtan... tovább. ;) Te mérnök és tudós vagy - én meg "csak" egy félhülye szerelő... :P
Én vagyok az az idióta, aki a gazdái profitéhségét kiszolgáló mérnökök hagymázas kreációi (a. m. "költségracionalizáció" :-$ ) után soxor lapátolja a szart... :-\

Az, aki úgy áll neki savas ólomakkut buherálni, hogy nem önti ki belőle a (SOKKAL hígabb! :P ) savat, nem öblíti el bőségesen vízzel... esetleg enyhe lúgos vízzel... nem visel kötényt, szemüveget, vegyvédelmi kesztyűt... hát igen. :P Azért sem vagyok a kartársad sem, drága vegyész doktorom, mert én még anno Márton bácsihoz jártam, az "akkushoz," aki a fatornyosomban a város szélén, a Határ utca utolsó előtti házában javított, savazott fel, töltött akkumulátorokat gebinben a múlt évezred hetvenes és nyolcvanas éveinek elején... ;-] S nem  a vegyész tanszék laborjába... :P Igaz, feltételeezem, hogy a vegyi laborotokban nem kaptál volna látszólag azonnalian ólomkólikát, ellentétban Marci bácsi műhelyével... :D Mindazonáltal, az idős jóval kilecvenes végefelé költözött tovább, kifelé pár házzal a Határ utcában - ahol a köztemető van. :-\ A ruhái viszont... :-DDD Folt hátán folt volt minden melós gúnyája... :-P Vajon miért... :-0 :P

Negyven, negyvenöt évvel ezelőtt még kaphatók voltak javító pakettek a szovjet, Lada indító aksikhoz - amik sokszor 6 - 8 évet ... vagy akár többet is szolgáltak. :) Ellentétben a kortárs, mikrogrammra kispórolt ólmozású modern akkukkal, amik 96 %-os bizonysággal 2 - 3 hónappal a muszáj 24 hónapot élik csak túl... mert 2 év a gari, utána vegyél újat. :-P Bájdövéj - szép mérnöki teljesítmény ennyire kiélezni valaminek a költséghatékonyságát... :-]]]
Na pá... nekem itt van egy tibetim, aki toporzékol, hogy vigyem el sétálni... :-D
Napsugaras jó éjszakát!

Mindkét sztori elég kemény. Van némi fogalmam a savakról - lehetőségem adatott késői gyermekkorom éveiben az időmet szerves és szervetlen laborokban tölteni. De ezek az információk már egyre íródnak felül.

(Akku: a kocsiban lévőre ráírtam megvétel után, 2023/05 csere! Jó eséllyel kibírja addig.)

"amik 96 %-os bizonysággal 2 - 3 hónappal a muszáj 24 hónapot élik csak túl... mert 2 év a gari, utána vegyél újat" - akkor szerintem én a mázlista kategória vagyok: régen a Suzuki Swiftben 7 évet simán bírt az akku, de a mostani Honda Jazzben is 6 éves volt a régi. (Egyik sem volt garázsban tartott autó.)

Lehet, hogy a kis (35-40 Ah) akkuk tovább bírják? Vagy a keleti autók jobban "vigyáznak" rá?

Szerencséd volt. Azt mondta nekem egyszer valaki, hogy kb 2 éves kora után addig nincs baj, amíg egyszer-kétszer tökig le nem merül. Utána mindig baj lesz. Nekem kb 4-5 évig bírja, amikor aztán jönni fog egy alkalom, amikor a lányom égve hagyja a kocsiban a villanyt, ezzel megpecsételve a sorsát az akksinak. Ez után már minden este töltővel alszik, mert két napot sem bír ki állva egyhuzamban, harmadik nap már nem indulna. Innen egyenes út vezet a Római Akkushoz (biztos te is ismered...).

Az autó generátora úgy vagyok informálva, hogy nem egy akkumulátor töltő, korától, motorfordulatszámtól és a bekapcsolt extráktól függően változó feszültséggel tölti és nem is azért van, hogy feltöltse azt, csak pótol.

Időnként ki kellene venni, feltölteni, de ugye az akkumulátorral is annyit foglalkozik egy átlagautós, mint az olajszinttel, meg a hűtővízzel. Emelje fel a kezét, aki nyáron, amikor nem használja az autót, kicseréli az ablakmosó folyadékot nyárira!

"Az autó generátora úgy vagyok informálva, hogy nem egy akkumulátor töltő, korától, motorfordulatszámtól és a bekapcsolt extráktól függően változó feszültséggel tölti és nem is azért van, hogy feltöltse azt, csak pótol." - Ez, így ebben a formában legfeljebb részben igaz.

Az autók generátorának a kimenete elég jól szabályozott.

Újabb autók motorterével olyan viszonyban vagyok, hogy kinyitom, meglátom a nagy műanyag lapot, és gyorsan vissza is csukom, ezért nem nagyon tudok róluk nyilatkozni. A kocka ladában viszont van egy feszültségszabályozó, ami a generátor kimeneti feszültségét igyekszik 14.5V környékén tartani. Nagyon alacsony fordulatnál és/vagy nagy terhelésnél ez persze nem megy, de normál utazósebesség mellet szerintem teljesen feltölti az akkut.

Már ha rendszeresen van használva. Mióta az enyémből alkalmi autó lett, néha nekem is rá kell egy töltőt akasztani. Mivel modernebb típusokban álló helyzetben is maradnak bekapcsolt fogyasztók, azokban gondolom viszonylag rövid idő alatt lemerülne teljesen.

Van egy húsz éves, életének 90%-át garázsban töltött, igen keveset használt személygépjárművem, ami minden létező bekapcsolt fogyasztóval és extrával kb háromezres fordulatnál nagyjából 13.5V-ot produkált az akkumulátornál. Ez a mérés a legutóbbi akkucsere idején volt, akkor azt találta mondani a szaki, hogy hát ez nem igazán jó, de még elmegy, de inkább villamosságissal csináltassam meg. Ilyenből van kettő is az ismeretségemben, az első azt mondta, hogy ha ennyi felesleges pénzem van, felőle. A másik, hogy ne legyek már hülye. Az autószerelőm azt mondta, hogy ha egy cella beszarik az akksiban 10.8V-al akkor is elindul az autóm, ne fossak. A generátort meg ne nézzem akkutöltőnek, mert nem az. (Amennyire én használom a kocsit, tuti nem.) De ha ennyire parázok, havonta egyszer egy hétvégére dugjam rá töltőre.

Amikor erről "beszélgettünk" én vezettem, ő mellettem ülve magyarázott és ezek szerint az infó fele sem jutott át, a hézagokat meg kipótolta a fantáziám. Meg fogom majd kérdezni ha legközelebb találkozunk, mit is mondott pontosan, mert biztos vagyok benne, hogy kettőn közül én vagyok a tudatlan idióta.

Lehet, de amúgy elég jól felkészült, olyan problémákat is "feltárt", amit a többi észre sem vett. Azt, hogy rossz a műszerfal-egységem annyiból megmondta, hogy ki volt akadva a hőfokmérőm. Akkor elmondott mindent a hibáról, amit évekkel később 3 villamosságis is megállapított, szétszerelés után. (Akkor már nagyobb volt a baj, mert se fordulatszám, se sebességmérés nem játszott. Mindezt vizsga előtt pár héttel, mert kint maradt a kocsi estére a fagyban.)

Az autó generátora úgy vagyok informálva, hogy nem egy akkumulátor töltő, korától, motorfordulatszámtól és a bekapcsolt extráktól függően változó feszültséggel tölti és nem is azért van, hogy feltöltse azt, csak pótol.

Ezt a mondatot nem tudom értelmezni. Mi az, hogy csak pótol? Miért, a töltő mit csinál? Pótolja, ami hiányzik.
A generátor tölti csak az akkut igazán. Sokat állt, pislákoló akkunál adhatsz neki a lidlis töltővel, de az első útján fog ismét rendesen magához térni (ha még nem távozott el szegény), amikor megkapja a rendes, többször tíz amperes töltőáramot.

Oké, faragjunk a kontextuson: heti átlag kb 2x10 perc használat alatt fel tudja-e tölteni a generátor a lemerülőben lévő akkumulátort? (de néha egy hónapig nem megyek vele sehova).

Mert ugye az csak akkor tölt, ha jár a motor. Az meg igen ritkán jár, akkor is csak rövid ideig.

A töltő az akkor tölt, amikor rádugom és addig amíg le nem veszem róla.

Értelmezd így a "csak pótol" és egyéb más általam írt dolgokat.

Ja de erről meg nem a generátor tehet, hanem Te. Illetve a használati módod. Attól ő még töltene, ha lehetne neki.

A mérleg szempontjából lényeges, hogy mennyi az autó stand-by fogyasztása. Riasztó, vagy helytelenül bekötött rádió meg tudja ezt növelni, valamint bármilyen utólag beépített kütyü is, amitől a kulcs kivételekor nem vevődik el a fesz.

Hogy a generátor mennyit tölt, az is változó. A gerjesztéssel utánamegy a fordulatszámnak, de valamelyik alapjáraton már nem sokat tölt. Láttam olyat is, ami igen.

Nekünk négy autónk van. Így mindig van, amelyik heteket áll, mielőtt újra beindítjuk. Viszont olyankor megy egyben 60...120 km-t országúton, ami bőven elég, hogy az akksit helyre rázza (szerintem a töredéke is elég lenne). Így nekünk nem szokott kelleni külön tölteni.

A feleségemnek elromlott az utastér világítás kapcsolója és random felkapcsolt a lámpa leparkolt, bezárt helyzetben is. Ez egyszer leszívta és másnap tölteni kellett, de ez rendkívüli eset volt. Szerencsére az akku túlélte.

Illetve én egy akkut kinyírtam, amikor megcseréltem két autóban a rádiót (az egyiket el akartuk adni és nem a jobbik rádiót akartam bent hagyni), és nem volt azonos a csatlakozón a kiosztás, így nem ment el aludni, amikor kivettem a kulcsot. Két hét alatt ez leszoppantotta az akksit és az az akku ki is nyiffant sajnos.

Nálam se szokott túl gyakran előkerülni az autó. Van, hogy két-három hétig nem nyúlok hozzá. Viszont általában havonta legalább egyszer belekerül egy 5-800 km-es kör. Több, mint 2 éves a jelenlegi akku, de eddig még nem töltöttem rá. Általában nálam van a Lidl-ös zsebbika is, de eddig még azt sem kellett rádugni. (Viszont egy parkolóbeli autóst kisegítettem vele, szóval praktikus.)

Szerencsére elektromosan normális az autó, ha kiveszed a kulcsot, akkor jóformán csak néhány dolog tud fogyasztani (külső-belső világítás, elakadásjelző), de a belső világítást LED-re cseréltem, a külső világításért meg sípol. :-)

Ha kicsi az idle fogyasztás és belátható rendszerességgel meg van hajtva, akkor lehet bízni benne, hogy rendben lesz.

Életkor és márka függvényében kb. semmi korrelációt nem tudtam felállítani. Bár a minta is kicsi.
100Ah és 56Ah-ból legutóbbi alkalmakkor SzakálMetál akksit vettem (Johnson Control OEM), tökéletesek.
Korábban (tíz éve) szívtam meg két Bosch S3-mal, amik pakkra két évesen nyiffantak ki egyik pillanatról a másikra.
Az egyik autónkban (2009-es) gyári EXIDE akksi van és egyelőre köszöni, jól van.
Apámnak egy PERION (ami ugye Varta) 8 évig elment.

Tuti tippek szerintem nincsenek. Vigyázni kell rájuk, nem hagyni lemerülni vagy túltöltődni, és örülni nekik, amíg mennek.

Japán autóm gyári (japán) akksija vhogy 9 éves korában hunyt el. Mondjuk napi használatban volt az autó, és amúgy is törődök az autóval, részegységeivel (így az akkuval is). Más forrásból is azt az infót kaptam, hogy a japán autók első szerelésű, japán akkujai elég jók.

Az új Exide két éven belül halálozott el, garanciás volt még szerencsére. Akkor megfogadtam, h ha ezek ilyen szarok, akkor legalább olcsót veszek és az hulljon el nekem gyakran. Akkor álltam rá a JászPlasztik akksikra, Auchan felirattal. Meglepő módon bevált, bírta vagy öt évig, és ez még a régifajta, letekerhető kupakos cucc, tölthetek bele desztvizet, ellenőrizhetem az elektrolit összetételét stb. Az utódja is JP lett.

A másik autót egy Bosch akksival vettük, ami hideg időben már gyengélkedik (évek óta). Az utóbbi időkben "csepptöltés-kúrát" adok neki, mivel még nem indokolt újat venni. Nem áll semmiből itthon ráakasztani a töltőre.

Olyan érzésem van, hogy szándékosan vacakok az akksik, és ez a "két év után minden nap ajándék" felfogás csak egy buta önigazolása annak, hogy a) rosszul használjuk az akksikat (autót) és attól is kinyíródik, illetve hogy b) szarok lettek az akkuk. A japánok miért tudnak/akarnak még rendes akkut gyártani? (Lehet nálunk japán autóakkut kapni?)

Én általában Banner Bullt szoktam venni (azt forgalmazza az egyik helyi autós bolt), ezek is elég jók. Autóban olyan 4-5 év körül lehet most, még bírja, pedig ritkán, heti 0.5-1 alkalommal van csak használva, azok is rövid utak. 1-2 alkalommal előfordult, hogy off-grid használatra kiszedtem és elvittem magammal, szerszámakkut töltöttem róla.
Télen szoktam akkutöltővel rásegíteni, mielőtt indulok valahova, nyáron elvan magának.

Egyébként a töltőkkel csak óvatosan, egy éve az utcánkban azzal gyújtotta fel a házát egy lakó. A részleteket nem ismerem, lehet, hogy valami tákolt cucc volt.

Sajnos ez csak akkor működik, ha "AUTO" módban van a középső lámpa kapcsolója. Olyankor az ajtó bezárása után kb. 30-40 másodperccel nálam is lekapcsolja. (Ha kulccsal zárom, akkor azonnal lekapcsolja.) Ha viszont valamiért átkapcsolom "ON" állapotba és úgy hagyom, vagy esetleg valamelyik első térképolvasó lámpa marad úgy, akkor az ellen nem véd.

Nagybátyám SEAT-ja ebből a szempontból vicces volt egy időben: a bal első ajtó már elvileg be volt zárva, de a szenzornak még hiányzott volna valamennyi és úgy érzékelte, hogy folyamatosan nyitva van az ajtó, így a világítás is ment folyamatosan, ami ugye nem feltétlen tűnik fel, ha nappal rakod le a kocsit.

De nem csak emiatt cseréltem: nekem úgy tűnik, hogy a LED-es normálisabb fényerőt ad.

Kicsi az esély, hogy ezt életre lehet kelteni, feltehetően az egyik cellája zárlatos. Ha van "okostöltőd", azzal még próbálkozhatsz, azok tudnak némi regenerálást. 5e Ft körül lehet ilyen töltőket venni, ennyi pénzért ezek teljesen vállalható készülékek (Lidl és Aldi évente kb. kétszer beteszi a kínálatába). Csepptöltéssel is lehet próbálkozni, jó hosszú ideig kell folyamatosan végezni (de ezt már írták előttem).

A csepptöltés valószínűleg nem fog rajta segíteni. Ha tudna, sosem menne tönkre, hiszen az UPS belsejében élete java részében csepptöltést kap.

Vannak a neten mindenféle infók, hogy milyen anyagot kell beleszórni, milyen folyadékkal kell feltölteni, meg milyen áramimpulzusokkal kell tölteni, hogy feléledjen egy akku. Kíváncsiságból szórakoztam ilyesmivel, sosem sikerült értelmezhető eredményt elérnem.

A csepptöltés valószínűleg nem fog rajta segíteni. Ha tudna, sosem menne tönkre, hiszen az UPS belsejében élete java részében csepptöltést kap.

Ez alapvetően jó gondolat, de nem ilyen egyszerű a helyzet. Az akkumulátor töltőfeszültségének változnia kellene ideális esetben a hőmérséklet függvényében. 3-4 mV-tal kell Celsius fokonként csökkenteni egy 2 V-os cella töltőfeszültségét a hőmérséklet emelkedésekor, és ugyanígy növelni kell, ha a hőmérséklet csökken. Ezzel az olcsó berendezések nem foglalkoznak, ilyen kompenzáció ezekben nem történik. Nyilván ez nem akkora gond, ha szobahőmérsékleten üzemelnek az akkuk, de akkor, ha mondjuk tartósan hidegben van az eszköz, már megindulhat a szulfátosodás. Lehet a berendezés törőfeszültsége is alacsony valamilyen hiba miatt, ez már gyorsabb szulfátosodást eredményezhet, pl. 13,5 V helyett csak 13 V-tal megy a töltés. Lehet egy UPS rövidebb-hosszabb ideig üzemen kívül is, amikor áll magában valahol egy polcon, ilyenkor pár hónap is elég, hogy komolyabb szulfátosodás következzen be.

Mondjuk kérdés, hogy mit tekintünk csepptöltésnek?

Egyszerűbb szerkezetekben van valami "feszültségkorlátos áramgenerátor" (nem tudom, minek hívják ezt szaknyelven), ami kb. 13,7V alatt állandó , mondjuk 1A árammal tölt, majd a 13,7V-ot elérve csökkenti az áramot. Az akku teljes töltöttségének elérésekor lesz a kapcsai között 13,7V, miközben pár mA áramot vesz fel. Én ezt a fázist tekintem csepptöltésnek.

Feltételeztem, hogy végig üzemben lévő UPS-ről van szó. Szerintem a hideg sem játszik, tapasztalatom szerint az olcsó asztali PC mellé szánt vackokban a transzformátor folyamatosan gondoskodik róla, hogy az akku hőmérséklete 30C° felett legyen - ami már önmagában nem egészséges.

Szintén ebben a kategóriában nem hogy nincs mV felbontású hőmérséklet kompenzáció, hanem 13,6V-tól 13,8V-ig bármi lehet az akku állandósult feszültsége. A gyártók is nagyjából ezt a tartományt szokták megadni a "float voltage"-nek. Pl. itt van mellettem egy a polcon, amin 13,5-13,8V van. Komolyan kérdezem, hogy ennek a tartománynak melyik végéről, esetleg a közepéről kellen kompenzálni mV-okat?

Nyilvánvaló, hogy ebben a kategóriában a kompenzáció nem játszik, de 100..150Ah környékén, ahol 48 V-os rendszereknél telepítesz mondjuk 4 vagy 8 vagy akár 16 db akkut (akkor már ugye nem 4-5 ezer Ft-ról beszélünk), ott már nem mindegy, hogy mire állítod be a töltőáramkört. Amikor garanciában akarsz cseréltetni egy akkut, elkérik tőled a töltőberendezésből kinyert logot, amivel bizonyítanod kell, hogy megfelelő volt a teljes üzemidő alatt a töltőfeszültség és az üzemeltetési hőmérséklet. Ilyen esetekben a gyártó/szállító mondja meg, hogy hogyan állítsd be a töltőáramkört (töltőfeszültség, hőmérséklet-kompenzáció, áramkorlát stb.), ezeket a dolgokat a saját jól felfogott érdekében egyezteti az ember velük beüzemelés előtt. Komolyan mondom...

Nincs, nincs, igen.

Ennyi :)

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Nem kuka, hanem veszélyes hulladékként leadni.

Ööö - lehet, hogy változott a világ, mert a múlt évben végül nem vittem, de korábban "MÉH" telepeken simán átvették, sőt még fizettek is érte. Mindig összevártam egy adagot, amivel már érdemes volt nekivágni az útnak. Volt, amikor 210 Ft/Kg (vagy még több) áron vették át, de általában 160 Ft/Kg körül mozgott. Mostanában nem néztem hírdetéseket, de legutóbb mikor láttam egyet, akkor azon még szerepelt az akku is, mint leadható "áru".

Vannak ilyen helyek - felénk Hulladékudvar néven fut - ahol ingyenesen, szelektíven lehet leadni a hulladékot. Amit ők nem vesznek át , pl a festék tonereket azt "minősített" hulladékkezelőnél szoktam leadni pár évente, itt fizetni kell érte (súlyra veszik át, 1-2 ezer forint egy kisebb dobozzal). Nem minden hulladékudvar vesz át minden fajta hulladékot, ahova én járok ők átveszik az akksikat, de a tonereket pl nem, de van olyan udvar, ami akksit sem vesz át. Érdemes előtte felhívni őket, mi az amit vihetsz és amit ők nem vesznek át, azt hova viheted.

Az olyan, hogy "szeméttelep" - ami régen volt - elvileg az unióba lépés után mind kötelező jelleggel meg lett szüntetve.

Határmenti kisváros, classic szeméttelep, a hulladékot már szigorúan szétválogatják, de  attól még szeméttelep. E-hulladék-lerakó van, de az akksit nem veszik át. Nincs hova vinni, senki nem fogja többszáz kilométert utaztatni a hulladékot, hanem gondolom megy a bokorba, halastóba, eltüzelik stb.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ezért mondom mindig azt, hogy a hulladékudvarokban a lakosságtól - észszerű határokon belül - ingyen kellene átvenni bármit, nem 10 000 Ft-ot kérni egy m^3 sittért. Ilyen tarifa mellett nem vagyok meglepődve, hogy az egyszerűbb emberek inkább kibasszák egy szántó vagy egy erdő szélére.

Mondjuk abban a konkrét esetben én inkább egy vállalkozásra gyanakodnék, mint elkövető. Magánszemélynél nem hiszem, hogy ilyen mennyiségben képződne használt olaj. Felénk még azt a keveset is átpapírszűrőzik az emberek és beleöntik fűrészbe lánckenő olajnak. Vagy rálöttyintik a kazánra begyújtáshoz. (Én fémek fúrásához, meg bringaláncra kenésnek szoktam elhasználni lowcost megoldásként, ami a motorkerékpáromból kijön. Az autóét otthagyom a szervizben, és bízom benne, hogy nem így kezelik.)

Én azt látom a környezetemben, hogy lakossági ÉS hatósági szinten is konkrétan telibe van f*sva, hogy mit engednek ki a kéményen, fűtési szezonban különösen fullasztó a levegő. #mindmeghalunk #unbreathable

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Az is gond szerintem, hogy sokan nem tudnak szakszerűen még fával sem tüzelni.
Eleve a fűtési rendszer sem alkalmas néhány esetben a helyes tüzelésre. Szilárd tüzelőanyag égetéséhez minimum egy puffertartály kéne, illetve nem túlméretezett kazán. Mert amikor hirtelen megrottyan a csövekben lévő kevés víz és le kell fojtani a levegőt, akkor történnek a cudar dolgok.
Mivel a fűtési rendszert nem kötelező terveztetni és engedélyeztetni, így nem is ellenőrzik. Legfeljebb csak a kéményt nézik meg.
Ha lenne is engedélyeztetés, akkor sem látná senki, hogy utána mit és hogyan tüzelsz.

Hatósági szinten meg hogyan ellenőrzöd, hogy mi kerül a tűztérbe? Lehetetlen. A fejekben kellene változásnak beállni.

"Hatósági szinten meg hogyan ellenőrzöd, hogy mi kerül a tűztérbe? Lehetetlen. A fejekben kellene változásnak beállni."

- a németeknél elég keményen utánamennek és büntetnek, ha valaki szemetet éget, a lerakódott korom összetételének vizsgálatával, a kéményben elhelyezett szondával gyorsan kiderül, ha valaki nem megfelelő módon üzemelteti a kazánját. Itthon nincs erre hatósági akarat (talán konkrét büntetőjogi szabályozás sincs), a katasztrófavédelem utólagosan büntet párszázezer forintra, ha már megtörtént a konkrét baj (begyulladt a korom a kéményben  - a' la rongyégetés pl.).

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Meglehet, hogy kicsit túlzó és sarkított az az állítás, hogy a közszférában nálunk erre talán szakértelem sincs. Mert nem fizetik meg. Lásd pl. az APEH javás programjait. Rég nem követem, de amikor annak idején elindultak, totál látszott, hogy hátizsákosok fejlesztik.

Mert ahhoz először is érteni kellene, hogy mit kell keresni a koromban, hogyan kell abból mintát venni. És egy társadalmi igény is kellene rá. Amíg a szabályosan tüzelők alkotják a kivételt egyes környékeken, addig aligha lesz előrelépés.

Össznépi játék már az eu szidása itthon, pedig pont az eu többször is felszólította Magyarországot a levegőminőség javítására, olyan rossz minőségű már nálunk időnként a levegő mint ha Ázsiában élnénk. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Mivel a fűtési rendszert nem kötelező terveztetni és engedélyeztetni, így nem is ellenőrzik. Legfeljebb csak a kéményt nézik meg.

Ez tavaly óta változott. Aminek gázhoz van köze, azt már emlékeim szerint előtte is terveztetni, engedélyeztetni kellett, tavaly óta meg csak olyat lehet, aminek köze van gázhoz. (Ha valami különös oknál fogva leveteted a gázórát, az tervvel-engedélyeztetéssel jár visszarakatni). Ha nincs gáz, nincs gáz.

Pl egy gázkazáncsere elméletileg úgy indul, hogy gáz kiköt. Aztán gyakorlatilag meg van oldva okosba, csak pszt!

A környéken majd' mindenki fával füstöl. Tudom kinek van engedély nélkül bekötve a kazán, kinek nem felel meg a kéménye az előírásnak a kandallóhoz. Én nyugodtan alszom, enyém a pályázat miatt hófehér.

A kéményen kiszálló füstből megmondani, ki tüzel szabalytalanul, a környezetére és a saját családja egészségére veszélyes módon. A szomszédom pl asztalos, az esti órákban gyújt be (hogy ne lehessen látni) a vízmelegítésre használt kazánjába, a leülő, fekete füstből és a szagból ítélve műanyag, ragasztott fa és szemét a tüzelőanyag.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Mi tavaly csináltattunk ajtókat tölgyből. Konyhaszekrényt gyertyánból.
Ikeával kezdtünk meg OBI-val, de amikor láttam a kollégámnál mi lett néhol a bútorlapból 10 év alatt, meg a fóliázott ajtókat hogy tönkretették a gyerekek (és nem is lehet vele mit kezdeni), elment tőle a kedvünk. Még ő maga sem ajánlja. Így fogalmazott: ,,most a tönkrement részeket kicserélhetem ugyanilyen szarra".

Én úgy álltam neki, hogy felesleges a tömörfa, de a feleségem belerántott. Szépnek szép lett. A többi meg majd kiderül.

A megrendelők nagy többsége nem tudja megfizetni már a keményfát, a változó trendek miatt nem is tervez senki már bútort 10 évnél hosszabb időre, hogy indokolt lenne a minőségi anyagok használata. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Konyhaszekrény bútorlap ajtót kikezdte a gőz pár év alatt, felvált, felhólyagosodott. Mikor cseréltetni szerettük volna kiderült, hogy már pont nincs olyan színben, picit hasonló van, de azzal meg hülyén néz ki a többi között. (Vagy mindet cseréljük, 14 szekrényajtót.) Szerencsére volt egy donor mosogató szekrényünk ugyanabban a színben másnál kölcsönben, annak az ajtaja lett cserélve, felhasználva.

Cserélve lett az emeletre vezető lépcső, borovi fenyő. Ha keményfából kérem akkor az anyagköltség a négyszerese és a munkadíj is nőtt volna picivel. Mutattam az ebédlőasztalunk az asztalosnak, hogy világba nem láttam ilyen asztalt a boltban, ami mellett elfér 8 ember de használtam tudtam venni egy tízesért. Mondta, hogy örüljek neki, mert az egy csertölgy asztal és saccra kb 300-ba fájna most, ha csináltatnék.

A régi lépcsőt nem tudom elpasszolni, mivel vastagon lakkozott keményfa, még tüzelőnek sem kell senkinek.

A gyári bútorokkal a legnagyobb probléma, hogy méretben olyan sosincs, ami kellene és istentelen mennyiségű munkaórát bele lehet ölni a keresésébe, mire megtalálod azt az egyet, ami éppen véletlen van. Ha a keresésre szánt időt 1000ft/óra alapján forintosítom, olcsóbb, ha csináltatom.

A kollégám pontosan ugyanígy járt. A mosogatógép előlapját és a mellette lévő szekrényajtót tette tönkre nekik a gőz. Lehet kicserélni egyben az összeset ,,ugyanilyen szarra", ahogy ő fogalmazott.
Nekem jó lett volna az ikeás is. Ha nem állt volna rendelkezésre a fa, lehet mi se csináltatunk. Ami előnye van, hogy milliméterre ki tudod használni a helyet, illetve lehet akármilyen hülye ötleted, az asztalos meg tudja oldani.

Az ilyen asztalt is meg kell becsülni. Nagy szerencse ennyiért hozzájutni!

Gardróbra szívesen veszek ötleteket, az még hátra van :-)

Szerencse, amikor összefutsz valakivel, aki kintről hoz be használt bútort, de se neki, se neked nincs fogalmad az értékéről és alkudoztok. Ingyen akarta adni, mert a kutyának se kellett a mérete miatt én meg rátukmáltam egy tízest, mert annyira megörültem neki. ;)

Gardrób meg: az asszony a tolóajtókért van oda, két ajtó, sínen csúsztatva, tenyérnyi átfedéssel. Fogantyú helyett háromszög alakú kivágással az ajtólap oldalában. Főleg egy folyosón, ahol nincs elég helyed ajtót nyitogatni.

Itt most pont nem a gázzal van a gond.
Az előre tervezés egyébként azért problémás, mert általában megvannak az adottságai az ingatlannak és azokból kell kihozni, amit lehet.
Nekünk épp a héten vette át egy kéményünket a katasztrófavédelem. A kéményen kívül nem sok minden érdekelte. Beírta, hogy egyedi gyártású tüzelőberendezés, valamint a füstcső és a kémény átmérője került fel a papírra. Megnézte, hozzá lehet-e férni ötméterenként tisztítás céljából.

Igaz, szükség volt hő- és áramlástechnikai számításra meg külsőlevegő-ellátás számításra, amit 10.000 Ft-ért megcsinált valaki. Meg kértek egy szén-monoxid érzékelőt.

Mivel most van sok fánk gyakorlatilag ingyen, tüzelünk. Hosszú távon szeretnénk egy villanykazánt. Jól szigetelt a ház, és nem akarok belevágni a gázba, sok vele a hassle és drága a bekötés, karbantartás, kifingó kazánok. Ismerősi körben fellépő problémák elvették tőle a kedvemet.

Szerintem jó a gáz és olcsóbb mint a fa (persze az ingyen fánál nincs olcsóbb), ha jól van elkészítve a fűtési rendszer és megfelelően karbantartott a kazán, akkor az egyik legkényelmesebb, legolcsóbb és leginkább környezetbarát fűtési mód. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"Hosszú távon szeretnénk egy villanykazánt." - Inkább hőszivattyút tervezzetek. Mert a sima "villannyal felmelegítem a vizet fa/szén/gáz helyett" az kifejezetten szuboptimális felhasználása a villamosenergiának.

Mondjuk arra számíts, hogy a jelenlegi, vélhetően magas előremenő hőmérsékletre tervezett fűtési rendszert is át kell szabni majd...

A padlófűtés is és a radiátorok is kevert körön vannak.
Padló az alap, néhány helyre tettünk fel radiátort a biztonság kedvéért.
Megtervezett, kiszámolt, jól megvalósított rendszer, helyiségenként belőtt és állítható áramlással, másfél köbös pufferrel. Mindenféle hókuszpókusz kedvéért nem rontjuk el.

A hőszivattyú megint az a fajta parasztvakítás, ami adott t időpontban lehet, hogy gazdaságosabbnak tűnik, mint a rezsó, de ha hosszú távon nézed, a bekerüléssel, karbantartással, szívással, mindennel együtt simán többe kerülhet. És egyre jobban hajlok arra, hogy a gázt is ebbe a kategóriába soroljam.
Jól szigetelt a ház, inkább rakunk fel napelemet. Melegítse csak a villany a vizet.

Meg az a nagyon nem mindegy, hogy lefúratok-e szondákat 100+ méter mélyre vagy kikapatom-e az udvarban a földet egy darabon. Legegyszerűbb esetben is két kutat kellene fúrnom, de akkor már jobb inkább hármat. A levegős hőszivattyúknak meg nem jó a cop-ja és hangosak. Ami pedig a legrosszabb: be fog szarni. Mert be fog.
A gari miatt eleve muszáj évente kérni a drága karbantartást, és a vége úgyis az, hogy kileheli a lelkét. És ez a nem mindegy. Csak ezt a prospektusban nem írják oda.

Nem állítom, hogy tudom a tutit. Elég sok ismerős, rokon, kolléga építkezett az elmúlt tíz évben. Megnéztem sokuknak a rendszerét, megoldásaikat, követtem a dolgok alakulását, a sorsukat. Volt olyan is köztük, akinek kigyulladt a pincéje (szerencsére a ház többi részére nem terjedt át) és végül át kellett alakítani a fűtését. Olyan is van, akinél padló+falfűtés van. Láttunk túlhúzott padlófűtést, ahol kapkodod fel a lábadat. Nem azért kellett papucs, mert hideg van, hanem hogy el tudd viselni :-)
Illetve sikerült találni egy nagyon jó szakembert. Kétszer vártunk rá fél évet, de eddig azt mondom, megérte. A további rendszerbővítéseket is ő fogja csinálni.
Ezek alapján igyekeztem lederiválni a konzekvenciákat és projektálni a saját preferenciáinkra.
Most is építkezik egy kollégám, ő villamos padlófűtést csinál. Betonmagos polisztirol falak, ilyesmik - nekem kicsit túlságosan futurisztikus. De nem hülye a srác.
Érdemes a valóságban is megnézni mindenféle rendszert, én azt mondom. Illetve követni a sorsukat, a tulajdonosok elégedettségét.

"Ami pedig a legrosszabb: be fog szarni. Mert be fog." - a villanykazánban is meg fogja magát adni a fűtőszál...

"A gari miatt eleve muszáj évente kérni a drága karbantartást" - ugye autód nincs? mert azt is el köll évente vinniszerelőhöz, hogy nézze át - és nem csak a garancia miatt. Egy gázkészüléket is illendő rendszeresen átnézetni szakemberrel, ahogy egy klímát vagy épp a hőszivattyűs rendszert.

Csakhogy a fűtőszál legfeljebb harmincezer forint dr inkább tizenöt, a hőszivattyú meg milliós nagyságrend. És a komplexitása is picikét eltérő...

Gázkazán karbantartás: a szüleimél évi egyszer én is ki tudom porszívózni a kazánt, nem kell ezért 10000 Ft-ot fizetni a kókler szerelőnek. Aki nem mellesleg újat akart vetetni velük a múltkor. Kicseréltem egy NTC-t és megy tovább.
A hőszivattyúval viszont nem tudok mit kezdeni.

Autónk van négy. Van rutinunk a fenntartásban. Látod ott is nagyon nem mindegy, milyen technikát veszel, ha a hosszú távú fenntartás a cél.

Hasonlóság, hogy a hőszivattyú garanciális karbantartása éppolyan lehúzó, mint egy új autóé: tulajdonképpen a vételár egy része át van oda transzformálva.

Értelek, tök menő meg modern, eleinte nekem is tetszett. Mindaddig, amíg csak adott t időpontra nézed a fogyasztást.
Abban is kételkedek, hogy a falak hőszigetelése behozza valaha az árát. Nem hamar térül meg, az biztos. Egy új Octavia ára belement. De ezt még elfogadom, mert legalább nem megy tönkre.

Mire oda jutsz, direkt fűtésre villanyt remélhetőleg nem fogsz tudni jogszerűen használni. Egyébként meg a dobkályha még a villany fűtőszálnál is egyszerűbb, miért nem azt használsz?

"Gázkazán karbantartás: a szüleimél évi egyszer én is ki tudom porszívózni a kazánt, nem kell ezért 10000 Ft-ot fizetni a kókler szerelőnek. " - És a szolgáltatói felülvizsgálatnál megfelelő dokumentációt is tudsz adni a készülék rendszeres karbantartásáról? Na ugye, hogy nem... Pedig az is kellene... (Attól, hogy nincs az ellenőrzésre erőforrás, még elvárt, és a szolgáltatásból kizárásig mehet a dolog, ha nincs meg az elvárt időszakos karbantartás.)

"Abban is kételkedek, hogy a falak hőszigetelése behozza valaha az árát" - Panelprogramos épületben nagyjából behozta, pláne ha hozzáveszem a komfortnövekedést is. Ha meg az ingatlan forgalmi értékének a növekedését is hozzáveszed, akkor pláne behozza az árát.

direkt fűtésre villanyt remélhetőleg nem fogsz tudni jogszerűen használni

Pedig tőlünk nyugatra, pl. Hollandiában a nagyvárosokban kezdi kiszorítani a földgázt. Amszterdamban azt hiszem 2030-tól nem is köttethetsz be földgázt a házadba és a villanyfűtést ösztönzik.
Az a gond Te is benyalod a marketing bullshitet azán terjeszted az igét. Legalább beszélj olyanokkal, akiknek van hőszivattyúja vagy régóta építenek ilyen rendszereket. A prospektus meg az ígéret elhiszem, hogy szép. Majd emlékezz rám, amikor beszerelteted.

Megújuló lehet attól is, hogy teszek fel hozzá napelemet. Illetve az egészet egyben kell nézni: megfelelő szigeteléssel, kis energiaszükséglettel optimális lehet.

Jó lenne. Csak nagyon sok a változó. Egyelőre például még a ház energiaigényét sem tudom megmondani. Van ugyan róla számítás és energetikai besorolás, de az elég általános szerintem. Valamint az is számít, hogy az elektromosba tudsz beletolni napelemmel, a gázba meg nem. Vagy ott van az ,,éjszakai áram", amit napjában kétszer-háromszor kapcsol a szolgáltató bizonyos időre. Ha a puffert fűtöm vele, végülis mindegy, mikor megy. A hőszivattyús rendszereknél meg kell határozni az élettartamot, amire az amortizációt vetíted. E mellett fontos a tervezett karbantartások költsége is. Én úgy számolok, hogy 10 évnél tovább egy ilyen cucc aligha fog tartani (sajnos a számomra elérhető tapasztalatok alapján ez így is optimista becslés). És akkor az idő közben felmerülő szervizköltségeket nem is számoltuk még bele. Egy volt kollégámnak pl. még a melegvizes napkollektor rendszere van. Ősszel és tavasszal tök jó, hogy rásegít a fűtésre illetőleg van melegvizük is. Egyszer azt mondta nekem, tíz év alatt térülne meg, ha nem szarna be valami rajta minden évben. Pedig az is egy profi rendszer.
Ez csak pár dolog, ami árnyalja a képet, és ami miatt szerintem hazugság minden ilyen gyártó vagy forgalmazó által lobogtatott kimutatás. Az amortizációról pl. nagyvonalúan meg szoktak feledkezni. És a beüzemeléssel járó kiegészítő munkák költségeiről is (szonda fúrás, anyagok, esetleg ásás, kútfúrás). A kockázatot pedig nem triviális forintosítani.

Nekünk egyelőre a fő tüzelőanyag a fa. De:
. lehet, hogy ez később változni fog
. sokat vagyunk távol itthonról napokra vagy akár hetekre, és erre az időre is kell temperálás, így kell valami, ami emberi beavatkozás nélkül is képes fűteni
. amikor nincs kedvem begyújtani, akkor is jó lenne, ha a tartalék átvenné

Ez a szezon úgyis fával fog lemenni, még tisztességes vezérlésünk sincsen (részben azért, mert nem tudjuk még, mi lesz a tartalék).

"Egyelőre például még a ház energiaigényét sem tudom megmondani. " - Akkor hogy a pékbe' lett a fűtés tervezve? Ja, ExHas módszer... ismerős :-P

" az elektromosba tudsz beletolni napelemmel, a gázba meg nem" - napelemes villannyal vizet melengetni... Fogalmazzunk úgy, hogy szuboptimális felhasználása a napenergiának. Ha vizet akarsz melegíteni, akkor napkollektor, és mehet a pufferbe a hő.

Számítás természetesen van. De engem jobban érdekel a saját tapasztalatom. Mint mondottam, nagyon sok a változó.
Engem jelenleg nem a kW-ok foglalkoztatnak, hanem hogy pl. ez hány begyújtás egy nap, hogyan alakul majd, mennyit hűl estére, ha nem vagyok itthon, ilyenek. Ami csak a tapasztalattal jön meg. Illetve az, hogy a szokásaink hogyan alakulnak. Ezt senki nem számolja ki, nem tervezi meg Neked.

Napelemes villannyal vizet melegíteni: igen. Sokkal jobb ötlet, mint a napkollektor. Én sem innen indultam, és bejártam egy utat, amíg beláttam.
Napkollektor eleve bukó. Nyáron túltermelés van, nem tudod hova tenni a hőt, csináltathatsz rá shadert. Télen meg lófasz sincsen, amikor a legjobban kéne. Szerintem ez a szuboptimális.
A napelem villanyát meg bármikor használhatod másra. De: nullszaldós elszámolás ki tudja, meddig lesz - most úgy tűnik, nem sokáig. Így előnyösebb fűtened és vizet melegíteni a felesleggel.
Az energia jelentős részét még mindig termikusan használja fel egy háztartás.

Jelenleg van egy háromfázisú aggregátorunk, amivel male-male dugóval a kazánházból vissza tudom táplálni az egész házat vész esetén (természetesen kifelé az elosztódoboznál lekapcsolva). De tudom csak a kazánházat is leszakaszolni.
Annyi szivattyú van a fűtésen és a melegvizen, hogy UPS-ről nem sokáig menne és nem akarom megszopni, ha beüt az áramszünet, mindjuk leszakad a távvezeték.
Ha meglesz a napelem, valószínű a kazánházban lesz egy sziget, ami mindezt át tudja venni első körben és csak nagyon hosszú üzemzavarnál kell majd egetleg az aggregátor.

Ez mind nem magamtól jutott nekem se eszembe. Sok év alatt begyűjtött input, sok-sok óra diszkusszió szakemberekkel és alanyokkal van a jelenlegi álláspontom kialakításában. Nem akarlak semmiről meggyőzni, és nem is állítom, hogy ez a tuti. De javaslom, hogy lépj egyet hátrébb és lendülj túl azon, hogy nulladik közelítésre mi tűnik logikusnak. Mert a való életben nem mindig az jön be.

A pár éve Nagykovácsiban történtek nyomán hoztam ezt az intézkedést (kereső kifejezés: nagykovácsi jégkatasztrófa).
Nincs ebben semmi gányolás. Mindennek helye van. Átkapcsolom a házat másik betápra.
Mit kéne csinálnom? Műholdról beköttetnem? Vagy PLC indítsa az aggregátort és az már elég menő? Ugyan már.

Komolytalan, üres, érvek nélküli.

Az átkapcsoltad helyett teljesen más pontban tápláltad meg a helyes kifejezés. Ilyet természetesen lehet csinálni, de:
-Szolgáltatói betápot a mérő után valamennyi fázist megszakító kapcsolóval leválasztani, a kapcsolót ilyen állapotban reteszelni (a visszakapcsolást fizikailag megakadályozni), és utána a kapcsoló fogyasztók felőli oldalánál elvégezni a rákötést.

nem egy és nem két gépteremnél volt szerencsém hosszabb szolgáltatói karbantartás idejére (ups nem bírta volna addig) mobil áramfejlesztő bekötését látni - érdekes módon, sehol sem a papa-papa kábel jött elő, mint megoldás...

Miért gond az, hogy teljesen más pontján táplálom meg? A réz az réz innen is, meg onnan is.
Több ponton is le lehet szakaszolni. A mérőről bejön a három fázis, van egy főelosztó. Onnan a ház hátsó részére átmegyek hatos vezetékekkel egy második elosztó dobozra, ez látja el a hátsó helyiségeket. Illetve innen megyek még tovább a kazánházba egy harmadik elosztóra, amiről megy a kazánház és a garázs.
A kazánházban lévő háromfázisú csatlakozón keresztül tudom visszatáplálni. Ez pont a ház tök másik vége, mint a betáp. Viszont itt van rá a legnagyobb szükség: a szivattyúk miatt.

A lekapcsolás a háromfázisú kismegszakítóval lehetséges, amit egy darab rézdrót bedugásával lehet reteszelni, a szokásos módon. Reméljük nem gyakran lesz rá szükség.

A papa-papa nekem se tetszett. De működik és ez a leggyorsabban bevethető. Mivel a hálózat normál üzemben is feszültség alatt van, nem tehetek fel a kazánházba papát. Mama-mama meg ugye nem működik. Bevallom erre a helyzetre nem tudom, mi a bevett szokás - ha létezik ilyen. Mivel vészhelyzeti megoldás, én elfogadtam ezt, mint szépséghibát.

"Miért gond az, hogy teljesen más pontján táplálom meg?" - a szolgáltatói "rendes" betáápnál az látszik, hogy a kismegszakító lekapcsolva, reteszelve. Ebből annak, aki nem tudja, hogy te rákókánnyolsz valahol máshol 3x400V-ot a hálózatra, hogy feszültségmentes a lakás hálózata. Ez az egyik. A másik, hogy ugyan igaz az, hogy "A réz az réz innen is, meg onnan is.", csak nem biztos, hogy a teljes terhelésre van méretezve az az ág ahonnan te megtápolod a _teljes_ lakást.

"A lekapcsolás a háromfázisú kismegszakítóval lehetséges, amit egy darab rézdrót bedugásával lehet reteszelni" - ez utóbbi helyes, és kell is, plusz egy tábla mellé, ahogy az a napelemes rendszereket is tartalmazó hálózatok esetében is előfordul, hogy a hálózat feszültség alatti állapotára figyelmeztessen.

"Mama-mama meg ugye nem működik. " - Természetesen ez nem működik (csak a pornhub-on és hasonló helyeken), ezért kellene a jelenlegi betáp közelében kialakítani egy kötési helyet, ahova vész esetén beköthető az áramfejlesztő felől érkező kábel.

Mivel az aggregátor szükségüzem és nincs automatikus indítása sem, ezzel az eshetőséggel nem számolok.
A méretezéssel sincsen gond, ahogy egy másik helyen leírtam.

Persze engem is zavar ez a megoldás, így most azon gondolkodom, hogy a kazánházban a falon kiépítek egy második vezetékezést a fűtésnek amit az aggregátor táplál, és átdugaszolhatóvá teszem. A ház rendszerére így nem kötöm rá, viszont van fűtés.
Ha valamiért mégis nagyon kell, akkor az eddigi megoldás még mindig ott marad fallback-nek.

Hálózatra tápláló (lakossági) napelemes rendszereknél követelmény, hogy 0,2 msecen belül áramtalanítsa magát ha elmegy a hálózati áram. Ilyen táblát nem tudom hol láttál, mert nem lehet áramalatt az inverter által megtáplált rész, ha nincs hálózati feszültség.

Ez a reteszeles csak a te almod lehet, meg a szolgaltato sem koveteli meg. Egy sima ketallasu kapcsolo eleg nekik (nalunk nem a villanyoranal van betaplalva szukseg eseten az aggregator ezert nem haromallasu kapcsolo van)’, nalam is a ganz nemzom mi van felteve. Megjegyzem ez se csinal tobbet mint ha a bizti van lekapcsolva.

es ezt hivatalosan megneztek es leokeztak.

"a reteszeles csak a te almod lehet" - Az, hogy nem követelik meg, az a dolgok egyik fele, a másik meg az, hogy mi az, ami a biztonságos működés/üzemeltetés felé visz. Ha zárható a kapcsolószekrény, és rá tudsz akasztani a kapcoslóra egy "bekapcsolni tilos" táblát, akkor az elég védelem lehet a véletlen összekapcsolás ellen. Ja, a kismegszakítón eleve van kialakítva reteszeléshez megfelelő luk, úgyhogy azzal egyszerűbb. Ahol egyébként ilyet láttam, ott kulcsos kapcsoló volt berakva, és arra bólintott rá a szolgáltató.

tehát, ha az áramszolgáltató nem követeli meg, akkor mégis csak a te elképzelésed, hogy az kell. LEHET, de nem KÖTELEZŐ. Az EON által hitelesített villanyszerelő által felrakott cuccot, leelenőrzi az EON saját embere és elfogadja, akkor nehogymár Mr. Zeller úr mondja meg, hogy az szar.

Amit én láttam (kulcsos kapcsoló), azt meg egy másik szolgáltató partnere rakta fel, és másik szolgáltató vette át. Sehol nem állítottam, hogy a reteszelés nélküli megoldás szar, azt mondtam, hogy biztonsági szempontból kell(het). Van, ahol nem kérik, van, ahol meg úgy csinálják.

Apa-apa kábelnek eleve nem szabadna léteznie. Gondolj bele, valami tudatlan megtalálja, bedugja az egyik végét, a másik meg feszültség alatt lengedez a nagyvilágba.

Az átkapcsolás szabályos kialakításának módját nem ismerem, de erősen gyanakszom, hogy legalább valami olyan mechanikus átkapcsoló kell hozzá, ami kizárja a két betáp keveredését - azaz két külön manuálisan működtetett kapcsoló nem megfelelő. De ezt nálam tájékozottabbak megmondják.

Egyébként pontosan hogyan működik ez a megtáplálás nálad? Csak egy fázisod van, ezért azt így szétmegy a kazánház konnektoráról az egész házra? A kazánházi áramkör hogyan van méretezve, biztonságosan el tud szállítani legalább akkora áramot, amit az aggregátor elő tud állítani?
Érintésvédelmet hogyan oldottad meg?

Apa-apa kábelnek eleve nem szabadna léteznie. Gondolj bele, valami tudatlan megtalálja, bedugja az egyik végét, a másik meg feszültség alatt lengedez a nagyvilágba.

Egyetértek. Ez a része engem is zavar. Jobb megoldás viszont nem jutott eszembe, hiszen a másik oldalra se tehetek fel apát, mert üzemszerűen feszültség alatt van.
Óvintézkedésként az egyik végére rátettem egy reteszelhető anyát, amire sárga alapon fekete szöveges címkét nyomtattam, hogy speciális kábel, normál üzemre nem alkalmas, illetve ráírtam, hogy mire való és az aggregátor keretére kábelbindereztem.

Az átkapcsolás szabályos módjával az a gond, hogy több tíz méter távolságra van egymástól a két pont.
Jelenleg sincs azonban a rendszer védelem nélkül: ha bármilyen okból összekapcsolás jönne létre, az aggregátor kismegszakítói leoldanak (illetve természetesen az elosztódobozokban lévők is leoldhatnak, de az aggregátoron lévők a kisebb értékűek).
Le lett próbálva egyszer véletlenül, úgyhogy tudom :-)

Egyébként pontosan hogyan működik ez a megtáplálás nálad?

Három fázisom van és a kazánházban elhelyezett háromfázisú aljzaton táplálok vissza. Az aggregátor is háromfázisú, direkt ezért.
Ez pont a ház ellenkező vége, mint ahol a normál betáp jön.
A méretezéssel nem lehet gond: hagytam rá bőven. Ahová négyes rezet adott a számítás, oda hatos került, stb. Eleve mivel nagy távolságra van az a pont a betáptól, ahol ,,kisipari" teljesítménynek is kivehetőnek kell lenni alkalomadtán.

Érintésvédelem: a normál védőföld természetesen jön a rendes betáp oldaláról, az nem kerül megszakításra. Illetve mindhárom elosztóban van háromfázisú fi-relé. E miatt vannak is kétségeim. Eddig csak a kazánház visszatáplálását próbáltuk ki, a házra még nem engedtem rá. Az aggregátor csillagban táplál vissza így van nullvezető (hiszen különben nem lenne fázisfeszültségem, csak vonali), így elvileg nem kellene, hogy ez gond legyen.
Nem kell ám itt nagy teljesítményekre gondolni. 4,5 kW névleges az aggregátor. Arra is gondolni kell, hogy ne fogyasszon indokolatlanul sokat. A rosseb akarja állandóan tankolni, ha esetleg több napig kell menni róla. Valaki ráköt közvetlenül egy marmonkannát, de ezt én nem tartottam indokoltnak, lévén szükség-áramforrás.
A kipufogását is meg kellett oldani, valamint a frisslevegő-ellátást. Szén-monoxid érzékelő is felszerelésre került a helyiségben.

A cél, hogy a szivattyúkat ellássa, esetleg hűtő, világítás mehessen róla. Egyébként sem ritkák felénk a félnapos áramszünetek karbantartási munkák miatt. Illetve nem itt, de odébb volt rá példa, hogy kidőltek oszlopok és megsérült a távvezeték az olvadó hó miatt. Sokaknál a téli disznóvágás után nem ment pont a hűtő.

Mivel kempingezünk, van ezen kívül is felszerelésünk vészhelyzetre. De arra is gondolni kell, hogy egy többnapos áramszünet esetén nem annyira kényelmes benzinüzemű kempinglámpával világítani vagy fejlámpával járni a házban.

Lehet kicsit overkillnek hangzik mindez, de párszor már megszívtam életem során. És gyűlölöm az érzést, amikor ki vagyok szolgáltatva.
Szeretném egyszer elérni, hogy a ház ellássa a saját villamosenergia-felhasználását. Ezt azonban egyelőre nem tudom, hogyan csináljam. A szelet elvetettem, mert bár nincsen a közvetlen közelben szomszéd, valakit tuti zavarna. Sziget üzemű napelemrendszerrel pedig a szükséges akku kapacitás tántorít el illetve az inverterek. Gondolkodtam HV DC rendszeren is, így megúszom az invertert és a kapcsolóüzemű tápos dolgok megeszik azt is. Be lehetne rá rendezkedni. Csak ehhez eleve a fesz miatt kurva sok akksi kell.

Hogy mennyire nem valószínűtlen a szolgáltatások kiesése, arra jó példa egy cimborám: pár hónapos kisgyerekkel maradtak gáz nélkül több, mint két hétre télvíz idején. Mindez Szombathelyen történt egy társasházban. Az egész házban elzárták a gázt szivárgás miatt, és szakemberhiányra hivatkozva eddig tartott az elhárítás. Úgy dobtak össze az ismerősök nekik villanyradiátorokat, hogy tudjanak fűteni. Tőlem egy akkumulátoros kempingzuhanyt kapott, mert a melegvizet is cirkó csinálja így rendesen zuhanyozni se tudtak. Csak vödörből, előre melegített vízzel. Persze gáztűzhely van, így főzőlapot is kellett gyorsan szerezni.
A házban más gyerekesek és idősek is laknak. Élmény lehetett.

Érintésvédelem: Ezt hogy érted, hogy jön a normál föld, TN-S rendszer van? Vagy nálad már a villanyóránál (vagy előtte?) szét van választva a szolgáltatói PEN PE-re meg N-re? Nálam PEN jön be az órához, majd onnét tovább a lakáselosztóig és ott van szétválasztva (meg a fi relék berakva stb). Édász van itt.

Viszont nálam az aggregátor egyfázisu és aggregátor üzemben az elektromos rendszer is egyfázisútva van, mivel nem igazán bírják a nem egyforma (mármint fázisonként nem egyforma) terhelést a 3 fázisu aggregátorok. (napelemet meg nem lehet rákapcsolni az aggregátorra, mert a visszatáplálása szétbaszná az aggregátort)

Az aggregátorod csillagpontját leföldelted (a szolgáltatói PEN_re nem lehet építeni, mert ha elszakadnak a vezetékek az megszakadhat, bár ma már talán minden háznál kötelező saját földelő szonda a villanyóránál), vagy IT rendszerben üzemelteted?

Hirtelen nem látom be, miért érdekes, hogy hol van szétválasztva a PEN. A kismegszakítóktól függetlenül megy tovább a PE az egész házra. Mivel a kazánház külön szakasz, meg tudom csinálni, hogy csak arra és a garázsra tápláljon vissza. Így legalább a kapumotorok is mennek, bár ott eleve adott a kézzel nyitás/zárás.

Az aggregátor földje a szolgáltatói PEN-re kapcsolódik így. Úgy emlékszem lett kialakítva saját szonda a bekötésnél.

Az aggregátor szimmetrikus terheléséhez én hagyatkozom a meglévő fázis-elosztásra. Nagy teljesítménnyel úgysem akarom terhelni (pl. termikus eszközzel). 5 db szivattyút kell ellátnia első sorban, illetve esetleg világítást. Szomorú lennék, ha ebből fakadó aszimmetria megfeküdné a gyomrát.
Bár most gondolkodom az átalakításon: másodlagos vezetékezés kialakítása a kazánházban a meglévő mellé, amibe csak át kell dugni a fűtés vezérlőjét szivattyústól, mindenestől. Igaz így a házat nem táplálom meg. Ha mégis nagyon kell, még mindig ott van a mostani módszer.

Nagoyn is érdekes, hogy hol van szétválasztva, hogy a fi relék rendesen menjenek (aggregátor után is kell), ha az aggregátor nem a villanyóránál van bekötve.

Az aggregátor földje biztos nincs közösítve (legalábbis a normál lakossági aggregátoroknál, mivel ezek érintésvédelem miatt földfüggetlen rendszerekre vannak tervezve) a csillagpontjával/nullával gyárilag, ilyesmit kézzel szoktak berakni utólag, ha kell. Így viszont, nem biztos, hoyg minden okés lesz, mert (ha nincs leválasztva a kazánházad, de teljes szigetüzemnél meg a nullát is meg kell szakítani nem csak a fázisokat) a villanyórádnál lévő szondán át földelődik a csillagpont, viszont az messze van az aggregátorodtól.

Igen, ebben valószínűleg igazad van. Valamint abban is, hogy aggregátor üzemben a kazánházban nincs fi relés védelem, csak az aggregátor kismegszakítói. Az aggregátor földje valóban nincs közösítve a csillagponttal, de én ennek eddig nem tulajdonítottam jelentőséget.
Egyelőre az volt a cél, hogy szükség esetén gyorsan és egyszerűen üzembe állítható vészmegoldás legyen.
Az itt elhangzott vélemények alapján máris vannak javító ötleteim. Most a felé hajlok, hogy kialakítok a kazánházban egy második, független hálózatot (itt lehet nem is lesz védőföld, hanem lebegni fog, és ki lesz egészítve fi relével), a ház többi része felé pedig nem küldök betápot. A világítást meg tudjuk oldani máshogy is, hűtőnk meg van egy kicsi abszorpciós, ami pb-gázról is elmegy (van hozzá egy ötkilós palack, kempingezésre használjuk), a fagyasztó meg úgyis a garázs melletti helyiségben van, oda el tudom könnyen húzni az aggregátort hosszabbítóval, ha kell.

"Gázkazán karbantartás: a szüleimél évi egyszer én is ki tudom porszívózni a kazánt, nem kell ezért 10000 Ft-ot fizetni a kókler szerelőnek. Aki nem mellesleg újat akart vetetni velük a múltkor."

- egy korszerű kondenzációs kazán rendszeres karbantartása ennél azért komplikáltabb. Adott üzemidőnként megvan, hogy mikor milyen karbantartási fázisokat kell elvégezni, a fűtőtér (nem tudom mi a szakszerű elnevezése) kitakarítása pl az érintett tömítések cseréjével is jár, ehhez gyári javítókészlet is van, az összerakás nyomatékkulcssal történik, műszeres beállítás, működés műszeres ellenőrzése, stbstb.  Egy ilyen kazánban házilagosan nincs mit javítani. Csak így szavatolható, a hosszú ideig megbízható működés. Viszont még mindig olcsóbb így is, mint bármilyen hőszivattyús, napkollektoros rendszer.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Még egy ok, hogy ne legyen ilyenünk. Amikkel eddig találkoztam a rokonságban azokat legalább én magam is meg tudtam javítani, esetleg segítséggel. Gyújtóelektronikát pl. simán megjavítottuk a 65000 Ft-os csere helyett.
A ,,hivatásos" szerelők között felénk egyébként is nagyon sok a kókler meg a sarlatán. Aki jó a szakmában, az vagy a határ másik felén dolgozik már, vagy várhatsz rá hónapokat.
Anyáméknál kb. trial-and-error a hibakeresés módszere. Most a legutóbb az volt az elmélet, hogy talán túl kicsi a tágulási tartály ezért felszerelt mégegyet. De lábakat már nem csinált neki, egy ottlévő vödörre tette rá. Mondtam apámnak ha nálam csinálta volna ezt ott helyben picsán rúgom.
Fórumolvasással én magam hamarabb rá szoktam jönni a hibára.

Egyébként kíváncsi vagyok arra a bonyolult takarításra. Porszívóm nekem is van, meg nyomatékkulcsom is.

Egy márkás kazánnak megvan a maga kiképzett szerelőkkel dolgozó szervizhálózata is. Sipkamiska általános kazánkovács és nőgyógyász nem tudja minden kazántípus előírt műszaki paramétereit, telepítési és szervizelési előírását, időszakos szerviz szükségletét. Csak feltételes módban tapogatózik, tapasztalati úton problémamegold, gányol, ezzel pedig nem követi a gyártó által előirt szervizelési protokollt. Nem a takarításon van a hangsúly, hanem hogy mikor mit kell takarítani (a hogyan is fontos), mikor mit kell cserélni (és hogyan), milyen minőségű alkatrészeket kell beépíteni, a szervizelt gázkészüléknek milyen működési paramétereket kell teljesitenie. Szerintem te ezt nem tudod saját kútfőből, pusztán fórum-olvasgatással garantáltan biztosítani, mintahogy egy hőszivattyús rendszernek sem állnál neki házilag javítgatni. Ezeknek a mai kazánoknak a szervizeltetése már kb. megegyezik egy autóéval, bizonyos futási időnként bizonyos szervizelési munkákat el kell végezni és akkor hosszú élettartamú, stabil működésre lehet számolni. Nem ettől kell parázni, hanem a gányolóktól.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Sajnos felénk nem ennyire jó a szerviz elérés. Hogy még messziről kiszállásért is fizessek, hát, ne nézz ide, mit mutatok.

Ami az eddigi tapasztalatom, hogy a gázüzemű fűtőberendezéseknél a takarítás a legfontosabb. Illetve a gyújtóelektronika szokott még megpusztulni. Szerintem nem kell ezt túlmisztifikálni, még ha a szakik szeretnek is ködösíteni. Szedtél már szét ilyen készüléket? Nem állítom, hogy mindent tudok és mindet ismerem, de a környezetemben volt szerencsém megtekinteni párnak a belsejét. A fórumokon egyébként meglepően sok infót össze lehet szedni, ha megfelelően szűröd a leírtakat.

Nekem nem kell olyan készülék, amit évi ötvenezerért tartok karban. Ha pedig a hatodik évben mégis beszarik, akkor vállvonás, hogy sajnos már nem garis. Örülök, hogy Neked bevált és elégedett vagy. Elhiszem, hogy ez is egy működő modell.

Mondjuk úgy, hogy van összehasonlítási alapom. Volt olyan készülékem is, amit lehetett házilag kókányolni, és most van olyan is, amit  már nem. Utóbbihoz rendszeresen (évente) hívok szakembert, aki tudja, mit hogyan kell csinálni. Nem szedem szét,  nem akarok érteni hozzá, látom hogy mi a feladat, nem gondolom, hogy házilag, inkompetensen valamennyi munkafolyamat szakszerűen elvégezhető lenne (márcsak a javítókészlet hiánya miatt sem). A kiszállásnak pedig ára van, az autó, az üzemanyag, az utazási idő mind pénzbe kerül, nyilván ezt nem fogja senki bevállalni helyetted.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Igen, a kiszállásnak ára van. Csak amíg mondjuk a fővárosban ez jól kalkulálható, addig én vidéken nem akarok a miatt szívni, mert mondjuk Győrben van legközelebb szakszerviz.

Nekem öt éves a legfiatalabb kazán, amivel van tapasztalatom.

Mondod, hogy javítókészlet szükséges: vajon meddig lesz elérhető? Biztos, hogy ez jó irány?

Jó, hát mondjuk olyan eszközöket kell venni (autót, műszaki berendezést) amihez van szerelő a közeledben.  Mikor én autot veszek nem veszem meg ami tetszik, hanem megkérdem a szerelőmet, hogy ő mihez ért és kénytelen vagyok abból választani.

Tehát inkább a kóklerjóska a harmadik szomszédból gányoljon meg próbálkozzon, mint a tavaszi kutya, ahelyett, hogy a megfelelő szakmai és gyártói háttérrel rendelkező szakinak fizetnéd ki elsőra azt, hogy odamegy, és megcsinálja úgy, ahogy azt a gyártói szervízutasításban szerepel. Igen, ő drágábban fogja megcsinálni, viszont jóval kisebb esély van arra, hogy n+1-szer próbálkozással kezeljen valamilyen problémát.

Az, hogy összeszedsz sok infót, meg megberheled, az addig nem baj, amíg nincs baj. ha viszont baj van, akkor a tűzvizsgálót qrvára fogja érdekelni, hogy ki és mit piszkált a berendezésen. És nagyon gyorsan lehet belőle "vádlott, jöjjön be" a megszólítása annak, aki belenyúlt a gázkészülékbe.
 

Én tavaly helyeztettem üzembe a vadiúj gázkazánomat és nem sikerült az embernek. Annyi az egészben a bonyolítás, hogy a gázos HMV előállítására és tárolására is alkalmas kazánt tett föl, pedig az elejétől arról volt szó, hogy nekem _csak_ fűtésre kell a kazán. Az üzembehelyező a kazánban egy kábelköteget lehúzott, kicsit méregetett, felvette a 30 ezret és távozott. (Amúgy szimpatikus pali volt) Nekem meg 3-4 hetente őrült fűtésbe kezdett a kazán - mondjuk nem is csoda (HMV-t akart készíteni, de minek? Hogy?). Aztán elegem lett, végigolvastam a manualt és én magam átprogramoztam a kazánt, most jó.

Furcsa is volt, hogy üzembehelyezés, aztán semmi beállítást nem végez.

Veled értek egyet, érteni kell vmennyire a dolgokhoz, mert vagy a) átvernek, vagy b) összetaknyolnak mindent, és csak szív velük az ember.

Van egy víz-gáz szerelő jó ismerősöm, kazáncserekor is ő cserélte a kazánt és akkor közölte, hogy a beüzemeléshez a szakembert ő intézi, csak így vállal garanciát a saját munkájára is. Felszerelte a kazánt, majd amikor kész volt, a beüzemeléshez kihívta a másik szakembert az beállította és amíg a kazán garanciális volt, a karbantartást is ő végezte.

Az a baj, hogy az itt fórumozók többsége burokban él, a család, a kollégák intelligens, lelkiismeretes emberek.
A valódi világ ehhez képest kicsit másképp fest: a szakik nagy része számolni sem tud, hivatalos tanúsítást egy tanfolyam végén puszta jelenléttel is lehet szerezni, a kiajánlott munkadíj pedig szart sem jelent, mert a kókler is elkér annyi pénzt, mint aki ért hozzá. Ismerősöket hiába kérdezel, mert aki nem ért hozzá, a szarra is rámondja, hogy jó, ha épp működik, amit csináltak neki.

Aki köztudottan jó, annál hosszú a várólista. Hiába ad neked időpontot júniusra, ha te most nem tudsz fűteni.

Ha szerencséd van, és egyszer sikerül kihívnod egy jó szerelőt, lesz egy bejáratott szakembered, de addig lutri.

Könnyen beszéltek, de vidéken létező jelenség, amiről a fórumtárs beszél. Hiába van Budapesten kiváló szakember, ha onnan 120km-re azt mondja neked, hogy nem jön el, mert van helyben is munkája. Vagy ha mégis, akkor kér 50 000 Ft-ot a kiszállásra.

Én úgy kezelem a problémát, hogy maradt egyszerű a fűtés: vegyes tüzelésű kazán + puffer, olyan csövezéssel, hogy vész esetén gravitációs üzemben is van egy kevés keringés. A puffer kizárható.
Tartaléknak meg egy ezer éves gázkazán, amit a ház előző tulaja hagyott rám. Van egy pici, 200W / 1kWh-s szigetüzemű napelemes rendszerem is, ha véletlenül kellene, inverterrel meg tudom hajtani a szivattyúkat, de nem hiszem, hogy erre valaha is szükség lenne.

Ez az igazi, amikor gravitációsan is tud menni. Szüleimnél is ilyen volt. Még a régi negyvenéves gázkazán is tudott menni gravitációs üzemben. Szükség is volt rá, amikor a szivattyú befosott.
Nekünk viszont nincs pince és nagyon hosszú a ház. A használati melegvizet is muszáj keringeti, hogy tudjon jönni a csapból.

A kis napelemes rendszered lehet elég is lenne a szivattyúknak. Mire használod normál állapotban?

Nem nagyon hasznalom masra. Egyszer szolgaltatoi karbantartas miatt volt nalunk fel napos aramkimaradas, akkor rakotottem egy szunetmentes akkujat, arrol ment a hazi "szerver" meg a halozati eszkozeim.

Tartosra nem merem osszekotni semmivel, nem akarom, hogy esetleg egy viharban mast is magaval vigyen.

Kimondott színesfémhulladék átvevő telep nincs esetleg a környéken? (azok - ha van rá engedélyük - akkor bevesznek akkut is) Szeméttelep meg hagyományos hulladékudvar ebben a kérdésben nem játszik.

Merrefelé vagy egyébként?(elég nagyvonalakban, nem kell konkrétum) Csak azért kérdem, mert itt  Szegeden és környékén (pld. Makó, szintén határvidék) elég sok ilyen cég üzemel a környéken. Ráadásul - most majd biztos megkapom a magamét, de ebben a kérdésben hozzátehetjük azt is, hogy szerencsére - elég sok a "nemzetiségi", akik ezek gyűjtéséből és leadásából sportot űznek, így ebben a kérdésben haszna is van a tevékenységüknek.

Nálunk van a városban egy 50 körüli csávó, aki kézi kocsival gyalog járja a települést, meg néhány környező falut, és gyűjt bármit, amit a MÉH-ben le lehet adni. Amíg kijárkálós melóm volt, sokszor láttam őt a település határától 15-20 km távolságra is futni a kocsival. Biztos nem százas, de ha úgy nézzük, hasznot hajt a társadalomnak: közel emissziómentesen gyűjti az újrahasznosítható hulladékot, ami egyébként jó eséllyel egy szeméthalomban kötne ki.

Sok mindent "kéne", de szinte alig van aki csinálja is. A tonereket én speciel azért hordom ki magam a telepre, mert tudom jól, hogy sok nyomtató javításból, kellékanyag árusításból élő ismerősöm a kommunális hulladékba rakja a karbantartáskor kiürített hulladék festéket. Ezért én inkább begyűjtöm azoktól, akik az ismeretségi körömben vannak és majd én a saját hulladékommal együtt elviszem. Mert akinek ez a dolga lenne az szarik rá, ezen is spórol, kb 100 Ft-ot tonerenként.

De a "nagyokat" is kb hasonló módon érdekli a probléma: a Konica-val pl morognom kellett egy sort, mire elvitték az általuk adott, kiürült tonereket és a hulladék festéket. Mert, hogy csak Pesten veszik át, vigyem én fel. Lóf@szt.

én a lemerült elemeket gyűjtöm egy dobozba, bár a kidobás már macerásabb, mert ahol éppen látok gyűjtőkonténert, akkor éppen nincs nálam a kidobandó elem-gyűjtemény, amivel meg ritkán indul neki az ember csak úgy önmagától, hogy "na akkor most addig megyek, amíg ki nem dobom".. Valahogy nincs kitalálva ennek a rendszere itthon. Ha lenne valami árkedvezmény az új termékre, ha a régi szart leadod, akkor biztosan hatékonyabb lenne a gyűjtés (ismervén a hazai árérzékenységet)...

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Gyerekkorom óta különös perverziót érzek mindenféle akkumulátor és azok üzemállapotai, töltési folyamatai iránt. Vannak itthon olyan akksiim, amikről sokan nem is hallottak (NiZn és RAM pl.). És persze műszerezettség. Szoktam lítium-ion akkut bontani, stb. De ezeket nem csak úgy elkezdtem egyszer ébredés után.
Egy volt perionos mérnök jó ismerősöm, vele maratoni beszélgetésbe szokott torkollni a találkozás az ólomakkuk fejlesztéséről és azok problémáit illetően.
Autóakksit mindig olyat próbálok venni, amin még kicsavarhatók a kupakok - bár ez sajnos egyre ritkább. Ezeken még lehet cellát utántölteni, savkoncentrációt mérni, beállítani. Ez meg tudja hosszabbítani az élettartamot, mert az akksi valójában a nyári melegben megy tönkre. Csak télen veszed észre. :-) De nem is ezért csinálom. Hanem mert örömet okoz belenézni és látni a lemezeket, ahogy hullámzik fölöttük a sav.
Illetve ezeket akkuhalálkor szódabikarbónás vízzel ki lehet mosni és újrasavazni. Bár ez a művelet számomra olyan, amit jó volt párszor kíváncsiságból kipróbálni, de többet a büdös életben nem szeretném csinálni egy 20-30 kHUF-os akksi miatt.

A szóban forgó akksi szerintem menthetetlen. A csepptöltés nem fog semmit segíteni. Sima lötyögős akkuknál - főleg hosszú állás vagy mélykisülés után - nagy bikázóáramokkal lehet olykor eredményt elérni (másik, 100...200 Ah-s akksiról, egyszerre 1-2 másodpercig), utána már veszi a rendes töltést is - de ez baromi veszélyes és senkinek nem javaslom. Hidd el, nem vagy felkészülve rá, ami energia ott mászkál ilyenkor.
A minimum meggyőződni előtte, hogy az akku nem cellazárlatos, csak simán mélykisült vagy szekunder szulfátosodott.
Felitatott elektrolitosnál ez kevésbé járható út, és a veszélyességet is növeli, hogy ott nincs meg az a hőtranszfer és hőkapacitás az elektrolitban, ami a lötyögősnél igen (annál is illik felnyitni előtte a cellákat a lehetséges hirtelen gázfejlődés miatt).

Szép dolog a kíváncsiság, de szerintem az ilyen manőverek előtt megfontolandó, érdemes-e egy befosott akku miatt kockáztatni, hogy potenciálisan megvakulsz, megégsz, vagy lemarja az arcodat a sav. Esetleg a gyerekeddel történik mindez, aki épp odaszalad, miközben játszadozol. Ha rám hallgatsz, inkább verd ki, vagy simán csak menj el sétálni a családdal. Az akksit meg add oda autószerelő ismerősnek, amikor legközelebb olajcserére mész. Majd ő leadja a másik százzal együtt a bejáratott helyen.

Én is még mindig a lecsavarható kupakos ("karbantartást igénylő") akksikat veszem az autóba. El tudnád pár szóban magyarázni, hogyan tudom az akkusav koncentrációját ellenőrizni, netalán feljavítani? Eddig én csak kétféle karbantartást végeztem rajtuk, az egyik cellák desztillált vízzel való feltöltése, a másik meg a maratoni csepptöltés.

FYI.

Az akku gondozása:

Az akkumulátorokban az elektrolit üzemkész állapotban 1,28 kg/dm3-es (33%-os töménységű) kénsav. A kisülés folyamán a savat alkotó ionok kiülnek a lemezekre és a sav töménysége felhígul, töltés során töményedik. Ebből következik, hogy a lemerült akkumulátor hajlamos a megfagyásra(hígabb elektrolit), főleg ilyen hidegben, mint most van (mínusz 10 - 20 fok). Párolgásra a desztillált víz hajlamos nyári melegben illetve elbomlik a töltés során, tehát az elektrolit víz része fogy, ez igaz, de attól még a savas utántöltés - a kellő biztonsági szabályok betartásával - lehetséges, mivel a sűrűség a töltöttség függvényében is változik. Valaki írta, hogy létezik bekevert akkusav, azt minden további nélkül lehet beleönteni. Töményebbet nem javallott, mivel ha túltöményítjük az elektrolitot, a lemezeken jelentkező erőteljes savkőképződés akár cellazárlathoz is vezethet, ami az akksi halálát jelenti. Az általános és üdvözítő megoldás desztillált (ioncserélt) vízzel való utántöltés (a max jelölésig, mivel a töltés során valamennyi valószínűleg "leforr" róla), és utána mindenképpen töltés, vagy min. 150 km országúti autózás kevés fogyasztóval és jó állapotú töltőrendszerrel.

Sav koncentráció ellenőrzésére az un. refraktométer a te barátod. létezik belőle olyan ami több  folyadék  vizsgálatára is alkalmas. 

Nincs a világon se jó, se rossz. A gondolkodás teszi azzá... (W. Shakespeare)

Így van, a víz távozik el, azt kell visszapótolni.
A töménységet ún autós refraktométerrel vagy ,,fajsúlymérővel (hasonló, mint a borfokoló) lehet mérni. Én refraktométerrel szoktam. (Nem mindegyiken van akkusav skála, érdemes megnézni vásárlás előtt.)
Mivel a koncentráció töltöttségfüggő is, első körben nem érdemes ,,töményíteni", hanem töltéssel kell próbálkozni és töltött állapotban újramérni (különben feleslegesen szulfátosodhat).
Bekevert akkusavat akkor érdemes beletölteni, ha a koncentráció beállítása után alacsony marad a szint. Volt már olyan akkum, amiben a gyári töltet a lemezek tetejét sem érte el. A lukon bevilágítva lehet ezt látni.
Általában a töltőnyílásnál van egy a fedélből lefelé nyúló műanyag nyelv, elvileg az jelzi a megfelelő savszintet. Ha nincs ilyen, akkor fél-egy cm-rel lepje el a lemezek tetejét.

Valójában minden akku igényel(ne) gondozást. Az is, amelyik le van zárva (ezeken is van szuszogó, ahol a vízgőz és a bomlási gázok távozni tudnak). Mégis, egyre kevésbé divat erre lehetőséget biztosítani. Gondolom olcsóbb ráhegeszteni egy műanyag lapot, mint beletenni a dugókat O-gyűrűkkel. Aztán úgyis a tulajok 99%-a leszarja, így nemigen divat már bajlódni vele.
Annyi improvement van egy ideje, hogy kalciummal ötvözik az elektródákat (dugó meglététő függetlenül), ami elvileg csökkenti a gázképződst és az enyhe túltöltéssel szembeni érzékenységet. De azért ez nem old meg minden problémát.

Szerkesztve: 2021. 01. 19., k – 03:46

Csak mert sokan írták nem lehet visszahozni akkut ilyen-olyan alacsony feszültségről, meg kuka.. :

6.4 V-ra ment le 63 Ah-ás 12V-os Varta Silver autó akkumulátor fél év állás után autóban. Annyira alacsony volt feszültség, hogy Lidl "okostöltő" nem volt hajlandó tölteni, bárhogyan is nyomtad Mode gombot, mert 6V-os akkunak hitte. Feltöltötte 6.8-6.9 V-ra és szerinte készen volt. Előző évezredbeli Bosch töltővel viszont felment 11 V fölé, onnan pedig átraktam Lidl töltőre és másfél nap alatt simán feltöltötte. Utána 4-5x indítottam róla autót, hogy ellenőrizzem.

(Az már más kérdés, hogy túl hosszú volt az autó és a garázsból való meredek kitolatáskor odaütöttem a vízhűtőt a betonhoz és egy fél óra alatt elfolyt a hűtővíz. Az a nap nem az én napom volt.)

Azt mondják, egy jóállapotú ólomakku egy mélykisülést még kibír, ld. a te példádat, de akár a sajátomat is. Nálam a második mélykisülés után már kezdődtek bajok... :D

Lemerült akkura én egy régi orosz bikatöltőt tartok. Na, azt tényleg nem merem sokáig rajtahagyni, mindig szemmel tartom.

Létezik egy felületi jelenség, ami meghamisítja a kapocsfeszültséget. Ez lehet mind lefelé, mind felfelé.
Ha figyelemmel kísérte a kolléga a mutatvány közben az akku feszültségét, látnia kellett, hogy 6,x V-ról hirtelen ugrott fel 10 V környékére.
(Valóban cellánként fél voltra sült ólomakksi menthetetlen.)

Egyébként jól írod, ezen az állapoton átrúgni az akksit nem csepptöltéssel, hanem bika áramimpulzusokkal lehet.