Miről NEM lehet FreeDOS-t bootolni?

Címkék

Bakelit lemezről lehet, írják itt:

De az hagyján! Kazettás magnóról is:

Hozzászólások

A bakelit pont úgy hangzik, mint annó a betárcsázós internet 300(?) baudos modemen. A kazetta meg csak annak újdonság, aki túl fiatal, és nem látott C64-et ;-)

A kazettával egyetértek, az nem nagy szám, IBM 5150-en ez a CAXX-os progi közismert volt, hogy be tud tölteni kazettáról. Ez a megoldás nem megy szenzációszámba.

Viszont a bakelitről bootolás badass, nem a bakelit része, hanem hogy PC-n bootolt. Gondolom olyan ISA kártyát tett a gépbe, amin van külön ROM, de annak a chipjében programozóval átütötte az eredeti ROM BIOS-t saját kódra (így működik az XT-IDE is), és úgy bootol audio interface-ről. Igaz 5150-en és XT-ken a FreeDOS szuboptimális, még az PC/MS-DOS 6.22 is, mivel nem hagynak elég szabad memóriát. Min. 386-os procijú gépeken nem gond, mert ott memory managerekkel lehet betölteni drivert felső memóriaterületre, meg EMS-t, XMS-t használni, de ilyen 8088-as, 8086-os gépeken ez is kilőve, azoknál 640 KB conventional memóriával lehet csak gazdálkodni. Ez utóbbiakra optimálisabb az PC/MS-DOS 3.30, esetleg ha valakinek nem kell sok memória, akkor az 5.0.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Gondolom olyan ISA kártyát tett a gépbe, amin van külön ROM, de annak a chipjében programozóval átütötte az eredeti ROM BIOS-t saját kódra

 

Nem egészen...

Nem kellett külön kártya, mert azon a gépen van külön foglalat egy kiegészítő ROM számára, és oda tett bele egy EPROM-ot, amiben az a saját kódja van, amit a hanglemezes bootoláshoz írt. Az eredeti ROM BIOS-t nem módosította, arra nem volt szükség (ahogy az XT esetén sem kellett belenyúlni az eredeti ROM-ba, hogy az MFM vezérlőkártyán lévő kiegészítő ROM segítségével legyen lehetőség HDD-ről bootolni),

 

"The BIOS is completely stock and has not been modified. However, the ROM chip that you see, was plugged into the empty “expansion socket” next to the BIOS chips, to override the PC boot process. This allowed the PC to try booting from a floppy/hard drive first. And only after that failed, the vinyl boot was offered – whose code is a part of the ROM.

Of course, the vinyl bootloader would happily run from a disk drive. However, that would be considered cheating, as the PC would need to boot from a disk first – only to offer vinyl booting afterwards."

Akkor mákja volt, mert a legtöbb XT-szabványú gépen nem volt külön ROM foglalat (volt, amelyiken persze volt, BASIC ROM-nak, meg egyébnek), ezt játszották ki, hogy betettek valami olcsó hálókártyát, mindegy micsoda, nem használták komolyan, a lényeg ilyenkor annyi, hogy legyen rajta saját ROM chip, és ezt cserélik ki retrósok is másikra, egy programozott EPROM-ra mondjuk, és abba bele tudják tolni ezeket a spéci bootolásos, meg egyéb extra BIOS funkciós kódjaikat. Erre azért is van szükség, mert ezeknek a gépeknek még nem volt frissíthető BIOS-a, persze az is egy út, hogy az ember a BIOS chipet helyettesíti egy átprogramozottal, de eredeti BIOS ROM-ot nehezebb úgy átalakítani, hogy az eredeti funkció ne sérüljön, míg ha külön ROM BIOS van egy kártyán, vagy alaplapon külön extra ROM, akkor ahhoz könnyebb csak egy második ROM-ot hozzáadni, ami a rendes BIOS után BIOS extensionként automatikusan lefut. Bár ez is korlátos, mert ezek a 8088, 8086 procijú gépek még csak 1 MiB memóriát tudtak címezni, ebből meg csak 384 KiB lehetett a ROM, így maradt 640 KiB memória, ami az OS-nek és felhasználói programoknak volt elérhető. Ebből a 384 KiB-ból meg a BIOS már elfoglalt valamennyi részt, így a maradékkal lehetett csak gazdálkodni extra ROM-ozásnál.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

De, még az is benne van a 384 KB-ban. Az is igaz, hogy ez a limitáció a maga korában még nem annyira limitált, az akkori text based meg primitív 16 bites progiknak, amik felfértek a 360KB-os nagyfloppyra, meg a max. 10-20 MB-os merevlemezre, meg elvitte őket a harmatgyenge 8088-as proci, azoknak bőven elég volt ez a memórialimit, meg a BIOS-nak is a 384 KB-os ROM terület, a videómemória se volt vaskos, max. ilyen 64 KB (MDA, CGA, EGA, Hercules). Akkoriban, a 80-as évek elején ez a 640 KB + 384 KB-os limit is istencsászárság volt a 8 bites max. 64 KB-os gépekhez mérten. Később persze több lett a videómemória (VGA), de akkor már a proci is 286-os meg 386 os volt, és lehetett rajtuk 1 MB-nál több memóriát használni. Aztán ma már a 32 bit meg a 4 GB-os címtér se elég, PAE-vel való szenvedést is megunták.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Hogy őszinte legyek azon se lepődnék meg ha egy random okostelefonról lejátszott audióhangot beletolva egy mikrofonon át ugyanarra az interfacere amire a kazettás magnót kötik bebootolna

Ja, azzal is simán ment volna, ezeknek a magnóbemenetes interface-eknek mindegy miről jön az audiojel, kazetta, bakelit (nem érdekel, én annak hívom), rádió, DCC, minidisk, PC hangkártya, okosteló, táblagép, diktafon. Amíg nincs túl nagy wow/flutter, és a hangerőszint nem túl alacsony, a torzítás nem túl nagy, és mono-ról van szó, addig detektálják a bejátszott adatot a bejövő analóg hangfolyamból.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Bakelitről biztos nem, olyan sose volt. (Ha valaki a még régebbi gramofon lemezekre gondol, az meg sellak és papírból volt)

Vinylnek híjják.

Miért "De az hagyján! Kazettás magnóról is:"? Ugyan olyan hang frekvenciás adatátvitel mint anno a betárcsázós modem vagy mint a hanglemez.

Vagy mint a már említett ZX Spectrum, C64, HT1080 stb.

Itt az az érdekes, hogy PChez csinált ilyen csatolót és felírta Vinylre :)

- Adj egy tucat tojást!

- Csak azt mondd meg, hogy a tucat nálad mennyi!

- ??

- Mert a Nyírségben úgy mondják: Adj egy tucat gyufát! (A 10db-ocs csomag helyett.)

(Zöltségesnek kellene tudnia, hogy mennyi a tucat, lévén 4000 éves kifejezés.)

- Kérek egy vajat!

A boltos előhúz egy Delmát.

- Nem ilyet, hanem olyat, amit tehénből készült! ;)

A boltos elkezdi silabizálni az apróbetűs rész, hátha megtalálja a tehenet. ;)

egyszerűen mert a hanglemeznek magyarul ez a berögzült neve

Hát nem. Lehet, hogy valahol

A cédék megjelenése után a magyar műszaki és a zenei szcénában a bakelit egy viccesnek szánt szleng volt a hanglemezekre

de nem. Abban az időben biztosan nem, mert ezt a kifejezést 25-30 évvel később lehetett csak hallani.

Így hát az összes felsorolt anomália inkább butaság, vagy ostobaság - ami aztán bekerült a közbeszédbe. Közelebb áll hozzá az Y generáció által terjesztett baromság, mint a közbeszéd.

A hanglemez neve magyarul egyértelmű volt: lemez. Pontosítani is lehetett: (nagy)lemez - kislemez. Erről még a bádogos is tudta, hogy hanglemezről van szó. A "bakelitet" használók közül százból száz biztosan nem látott még bakelitet, mert az is inkább a 80-as évek végéig használt anyag volt.

Azt meg kötve hiszem, hogy a műszaki szakemberek - akik tudják, hogy ez PVC lemez - vagy a zenészek - akik nem tudják mi az a bakelit ilyen szlenget alakítottak volna ki. Inkább azok, akik a margarint vajnak nevezik. Pedig ez is beépült a köznyelvbe, de csak egyes helyeken. ;)

Fura, az én gyerekkoromban a szüleim és a barátaim is vagy lemeznek vagy bakelitlemeznek hívták.

Tudom az 1980-as években volt már más, de azért leginkább lemezt hallgattunk. És hívtuk bakelitnek (is). Nagylemeznek sosem.

Esetleg 45-ös lemeznek meg 33-asnak. Volt 72-es. 

Láttunk bakelitet. Sőt a tekerős villanykapcsolók tipikusan abból voltak.

Ez részben nem mond ellent az állításaimnak. Lehet, hogy akkoriban (aki látott olyat) a régi sellakk lemezeket becézték bakelitnek. Nem tudom, tartottál-e a kezedben olyat? Mérete a kis- és nagylemez közötti, nagyon vastag, a széle szögletes, és döbbenetesen nehéz. A barázdák szemmel jól láthatóak és leejtve szilánkokra törik.

A 78-as (és nem 72-es) lemezek is vastagabbak, de látszik, hogy teljesen más, csillogó fekete anyagból készültek. (Tudod, amin Little Richard énekel. ;))

A sellakk lemezekre azért elképzelhető a bakelit elnevezés, mert a pvc-hez képest barnás színüek, hasonlóan a bakelit kapcsolóhoz. (A békebeli fehér porcelánból volt.) Bár abban sem vagyok biztos, hogy minden bakelit volt, amit annak mondtak. Legfeljebb az lehet, hogy egyszerűbb esetben (egyszerűbb emberek) minden műanyagot bakelitnek neveztek. Tehát nem használták sem a műanyag, sem a pvc vagy egyéb megnevezést. Bezzeg a Beatles már 1969-ben énekelt Polythene Pam-ről. :-D (polythene=polietilén)

Szerintem valamelyik zenés műsor kezdte a 80-as években, ill műsorvezető.

Nekem legalábbis nem rémlik, hogy valaha is hívtuk volna így idehaza akár 70-es, 80-as, vagy 90-es évek elején mikor húgomnak arról nyomattam süsüt :)

Egyszerűen lemez, esetleg hanglemez.

A bakelit csiga miatt báncsa a fülemet a bakelit lemez, szóval mindig megjegyzem.

Volt ott más anyag is.

Volt pl világoskék színű műanyag fólia „kislemez”, amit újság mellékletként adtak. Be volt kapcsozva az újságba. Kiszedted a cuccot és körbevágtad ollóval, majd fel a lemezjátszóra. Mondjuk 2 tucatnál többször nem tudtad meghallgatni. ;)

Aztán volt apámnak egy Elvis aranylemeze még az USA-ból kapta valamikor a '80-as évek legelején. Ha nem is arany, de enyhén átlátszó narancsos-arany színe volt. És jól is szólt.

Na jó, de UEFI, SecureBoot és FastBoot támogatás van-e benne? Lehet-e titkosítani a lemez tartalmát? Poettering elkészült már a systemd-vinyld-vel? PulseAudio kapott már FTP proxy modult hozzá? Megannyi kérdés.

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Számológépről? Kenyérpirítóról? Kávéfőzőről?

És ha be kell olvasni egy fájlt lemezről? Kézzel oda kell rakni a tűt valahova?

Tetszik! Olyan a hangja, mint az Enterprise 128 betöltésének. Jó időbe tellt mire rájöttem, hogy úgy is működik, ha én nem hallgatom a hangját.

Következő kihívás: Linux Kernelt bootoljon így be!

Szerintem ez csak tipikus példája annak, amikor digitális adatot analóg medián tárolunk. Sőt, ha jól tudom, a DSL is ezen az elven működik, csak ott nem adatot tárolunk, hanem továbbítunk (ezért is vannak iszonyat limitáció, mivel az analóg közegben, "kopik" a négyszögjel). Vagy rosszul tudom?

Analóg közegben a négyszögjel soha nem négyszögjel, mert túl nagy sávszélességet igényelne. Inkább szinuszocska-szerűcske. ;) És bonyolult modulációval viszik át, nem nullák és egyesek sorozataként.

Egyébként teljes mértékben igazad van, mert a mágneses adattárolás is analóg. Ott meredekebb hiszterézisű ("keményebb") mágneses anyagot használnak a tárolásra. A mágnesezés sem "kocka alakú". ;) Az újabb ssd technológiában már kettőnél több logikai szintet használnak, így ez a digitális tárolási megoldás is kicsit analóg.

Akkor fogj egy digitális jelet, küldd át analóg/digiális modemen, analóg telefonvonalon, majd rögzítsd a telefonfonalon érkező jelet hanglemezre! A felvétel a megfordított útvonalon visszajátszható. Ez most digitális vagy analóg? ;)

A ZX81 progi (aminek kicsinek kellett lennie, hogy elférjen a képernyő-memóriában!) csak akkor töltődött be, ha a magnetofonon jól volt beállítva a hangszín. Nem volt neki mindegy.

Sőt, gyengébb kazettás magnókat nem is lehetett használni, mert a frekvencia-átvitel vagy a jel-zaj viszony nem volt megfelelő.

:(

Hogyan bootol kaziról? Gondolom kell hozzá valami spec kártya/boot rom, anélkül én nem tudom elképzelni. Esetleg az FDD adatvonalába csorgatja be az adatokat?

A lyukkártyát ki ne hagyják, ha már ennyire belelelkesültek a "fejlesztésbe".

miután megláttam ezt a bakelites megoldást, nekem is ez volt a legelső gondolatom.

 

"all submitted complaints will be forwarded to /dev/null for further investigation"
"ez ilyen hippi kommunás felfogás, ahogy Stallman sámán módjára dobol a nagy hasán, hogy GNU, free software, free as free beer."