My Garden

Kedvcsinálásnak vagy elrettentésnek az ezen szálban ígért képek.

Leírás (paraméterek, szívás, öröm, stb.) idő hiányában később.

Később:

________________________________________________________________________________________

Először is köszönöm mindenkinek a gratulációt. Tényleg meglepő, hogy elmaradt a szardobálás. Szintén köszönöm az aggodalmat a löszfal és a palatető miatt, de ezeket a vonalakat mellőzzük ebben a blogban.

Elöljáróban annyit, hogy az előzetes „megéri e” matekot teljesen kiiktattam az egészből. Továbbá a látottak mellett van egy másik életterem is ahol jelenleg lakom, ebből kifolyólag csak 3-5-10 naponta láttam a kertet. Ez talán az idén fog megváltozni.

Biblia:

Gyulai Iván – Ember- és környezetkímélő kertművelés. 1. 2. 3.

Mérgezett Föld. 1. 2.

Ha hasonlóban töröd a fejed, ezeket célszerű többször is megnézni.

A föld:

Mint látható is – homokos lösztalaj. Nagyon laza szerkezetű. A löszfal folyamatos erodálódása miatt 60m3 földet hordattam el, 20+ éve nem volt karbantartva a terület. Ezt elsősorban nem a kert miatt kellett, hanem mert az omladék már rávezette a csapadékot a házra. A jó földmunkás ember kicsit túlteljesített, ezért került a felszínre egy helyen a szürke apokás réteg. Na az apokára mondják „szakemberek”, hogy művelésre teljesen alkalmatlan. Volt aki – mikor meglátta a lehántolt földet – egyenesen azt tanácsolta, hogy hozassak két autó termőföldet. Végül is Iván győzött meg, hogy nem kell ide semmi talaj javítás, igaza lett.

Előkészületek:

A szomszéddal szántattam fel a kertet, egy kis traktorral kb. fél óra alatt végzett. A talaj lazasága miatt nem kellett volna okvetlenül szántatnom, elég lett volna átrotálni, de a sok akác és szőlő gyökér miatt célszerűbb találtam a szántást. Az eke kitépte a gyökerek nagy részét, amivel pedig nem bírt azt legalább kiemelte, így könnyebb dolgom volt. Gyökértelenítés után alaposan átrotáltam az egészet.

Utána alakítottam ki a rovar, méhecske és békacsalogató tavacskát.

Ezután jött a bakhát készítés. Simán hagyományosan kapával, semmi extra technológia, kb. fél napba tellett. A négyzetrácsos bakhát saját ötlet. Kevésnek találtam a normális vonalas bakhát ültethető felüleltét, ezért agyaltam ezt ki. Ráadásul így a bakhátak közötti kitöltő anyagból is kevesebb kell. A négyzetrácsok 1x1m-esek, 5x20-at sikerült kialakítanom, így lett 100m2 a kert.

Utóokoskodás: Sűrűbben kellett volna csinálnom a bakhátakat, kb. 70-80 cm lett volna az ideális távolság. Ezzel nem csak az ültethető területet növeltem volna meg, hanem a túltrágyázást is elkerültem volna (lásd következő Utóokoskodást).

Trágyázás:

Neuralgikus pont, ha trágyát alkalmazunk, kizárólag napos istálló trágya. Több okból sem jöhet szóba másfajta trágya. Néhány érv napos trágya mellett:

  • Önmagában ideális szén-nitrogén arány.

  • A biológia körforgásban is ez a megfelelő időpont a trágya hasznosításra. A természetben sem épít egy állat sem trágyadombokat.

  • A napos trágyában nincsenek olyan lények, amit a kertedbe hurcolásuk után kártevőnek neveznél, pl. lótetű.

Nekem 1 napos lótrágya és 2-3 napos sertéstrágya 30-70% elegyét sikerült szereznem. Ezzel töltöttem ki villa lazán a bakhátak közötti részeket. Pont elfogyott egy emelt platós UAZ-nyi trágya (kb. 2m3).

Utóokoskodás: Kicsit túltrágyáztam a kertet. Persze ez csak később derült ki, először csak veszett módon nyúltak a növényeim, utána termettek. Volt 2,5m-es paradicsomom is. Kb. 1,2-1,5m3 trágya lett volna az ideális.

Takarás:

Ezzel alakítjuk ki az avarszintet, ez hivatott a megőrizni a talaj nedvességét, óvja a földet a direkt napsütéstől, stb. Ez lesz a föld bőre.

A legegyszerűbb művelet, mégis itt mulasztottam először. Letakartam a száraz földet. Ha nem akarsz szopni ezt ne kövest el, szalmán keresztüli locsolással szinte lehetetlen átnedvesíteni a földet. Több órányi kísérletezés után a megoldás az lett, hogy minden rácsba vittem egy vödör vizet.

A 100m2-re kb. 2/3 körbála szalma ment el 5cm vastagon villa lazán rakva.

Utóokoskodás: Egy idő után néhol picit kevés lett a takarás vastagsága (összeült, átrendeződött). A 100m2-re nyugodtan mehet egy teljes szalmabála.

Vetés:

Az első komolyabb kihívás. A monokultúra elkerülése és a kártevők elkedvtelenítése miatt valamiféle káoszt kellett kialakítanom egy geometriailag szabályos négyzetrácsos területen. Ennek a nehézségét csak akkor látod meg ha szembesülsz a feladattal.

Semmi növénytársítást és egyéb hókuszpókuszt nem alkalmaztam, csak az Iván által javasolt hármas tagolást, azt is nagyon lazán:

  1. levélzöldségek – árnyék (ház mellett),

  2. gyökérzöldségek – félárnyék,

  3. összes többi – napos oldal (partfal mellett).

A vetés módja is három féle képpen történt, minden esetben ránedvesítettem az adott területre:

  1. hagyományos palántálás (paradicsom, paprika, dohány, káposztafélék, stb.),

  2. hagyományos magágy (saláta, spenót, sárgarépa, zöldség, stb.),

  3. Iván által javasolt „keverjünk össze minden magot és szórjuk el” mód (működött ez is, sőt).

Utóokoskodás: Csak sejtés, de a magágyba vetett/vethető növényeket (saláta, zöldség, stb.) nem célszerű addig visszatakarni, amíg nem lesz magasabb a takarásnál. Küzdöttek a növények, hogy áttörjék a szalmát.

Növények (első zárójelben a tőszám):

Amik nem működtek (szívás):

  • Csemege kukorica (20) (szomszédtól kapott saját mag) – középre vetettem egy sort árnyékolási céllal, egy sem bújt ki.

  • Bab (20) (a házban fellelt 10+ éves mag + boltban vásárolt) – satnya alig termő bokrok lettek.

  • Dinnye (5) (boltban vásárolt mag) – az öt bokorból kettő bújt ki, november elejére elérték a frenetikus 3cm-es méretet :-) .

  • Patisszon (2) (szomszédtól kapott termésből saját fogású mag) – nem kelt ki.

  • Paprika (25) (a házban talált 10+ éves magok + boltban vásárolt mag) – csak a 10+ éves baromi erős hegyes paprika termett, a többi palánta nem fejlődött.

  • Fokhagyma (szomszédtól kapott mag) – nem kelt ki.

Átlagos termés:

  • Zöldség (bolti mag).

  • Sárgarépa (bolti mag + a szomszéd által ritkításból kidobott palánták) – a szomszéd által kidobott palántákból óriási, de nagyon ágas-bogas torz répák lettek. Ez csak egy érdekes kísérlet volt, mert ugye répát nem szoktak palántálni. Viszont a hordós savanyúságba tökéletes lett.

  • Saláta (bolti mag).

  • Spenót (bolti mag).

  • Sütőtök (2+2) (bolti mag + 10+ éves házban talált mag) – 1-1 tő kelt ki. Aminek nagyon örülök, hogy a 10+ éves mag is kikelt. Az látható a kerítésre és a fára felkúszva. Igazi békebeli nagy kerek tök. Mennyei íze van, most ettem meg az egyiket.

  • Uborka (bolti mag + szomszédtól kapott).

Átlag fölötti (öröm):

  • Paradicsom (50) (bolti mag + saját fogású mag + piacos palánta + ismerőstől palánta) – Mindegyik bő termést hozott. A bolti mag hozta a kötelezőt, 5-6cm-es 5 levélkés EU konform egyen paradicsomokat. A saját magok is hozták a formájukat, az egyik a szokásos 8-10cm-es hegyesedően hosszúkás termést, a másik 10-12cm körüli kerek termést. Ez egy nagyon finom lédús paradicsom, de sajnos berepedezik ezért időben le kell szedni különben beleköltözik a kukac. Meglepetás volt a piacos palánta, minőségileg ugyanazt adta mint a saját nagy paradicsomom csak kicsit kisebb 8-10cm-es méretben és nem repedezett. Fel lett véve a saját magok közé.

  • Hagyma (60).

  • Tavaszi retek (bolti mag) – szinte szóra sem lenne érdemes, ha két kelkáposzta között nem felejtődött volna egy a földben. Az az ott felejtett pédány 25cm hosszú és 10cm vastag lett és nem lett fás csak földből kiálló 2-3cm-en. Két képen is látható.

  • Burgonya (50) (szomszédtól kapott vetőmag) – magáért beszél a képeken látható a termés, a kosárban a bal szélén a középső 960g volt.

    A betakarítást eltrehánykodtam. Nem szedtem ki időben és utána már annyira elszáradt a szára, hogy kb. 15 bokrot nem találtam meg (a hagymával is így jártam). Ez a vegyes ültetés átka, itt nem lehet csak úgy kimenni a krumpliföldre és ásni.

  • Karalábé (10+10) (bolti mag).

  • Karfiol (10) (bolti mag). Vicces volt, sokáig azt hittem, hogy téli káposzta lesz belőle. Van még mit tanulni.

  • Nyári káposzta (10) (bolti mag).

  • Kelkáposzta (15) (bolti mag).

  • Főzőtök (2) (bolti mag) – csak az egyik kelt ki, de az ellátta fél utcát tökkel. Ráadásul az az egy is az apoka kellős közepén volt, amiben ugye az „okosok” szerint nem terem meg semmi.

  • Cékla (20) (bolti mag).

  • Dohány (20) (amerikai mag) – Erről van szó. A levéltermés csak átlagos lett (a kert másik oldalába kellett volna ültetnem) de most nekem a magszaporítás volt a lényeg, az viszont lett bőven. Csak érdekesség képpen – ez az elültetett húsz tő egy átlagos dohányos (napi egy doboz) éves szükségletét kielégíti.

Segítők:

  • Büdöske és néhágy számomra ismeretlen virág.

  • Borsmenta.

Rendkívüli események:

  1. Egyik nap arra érkeztem, hogy az összes salátát és spenótot ellepte a levéltetű. Először hagyományos kertész aggyal elkezdtem gondolkodni mindenféle lötty permetezésén, aztán arra jutottam, hogy leszarom, legyen az övék ha már úgy is elfoglalták. Csodák-csodájára mikor a következő alkalommal menten a tetvek eltűntek, a salátának semmi baja nem lett, a spenótnak viszont annyira összetöpörödtek a levelei, hogy a baromfik ették meg.

  2. Egy nap szintén arra érkeztem, hogy valamiféle moly ellepte az egyik tő karalábét, szintén lemondtam róla és a következő érkezésemre szintén eltűntek. Mint a mesében. A karalábénak semmi baja nem lett.

  3. Időnként egy-egy éticsiga „végigszáguldott” a kerten megdézsmálva a káposztafélék alsó leveleit. Nekem nem osztott, nem szorzott, nekik viszont biztosan jól esett.

  4. Áttévedt a szomszéd házi nyuszija. Ez valami új hullámos nyuszi lehetett, nem a káposztaféléknek esett neki, hanem a paradicsomok alsó leveleit dézsmálta meg. Hazatanácsoltam.

  5. Paradicsomvész I. Na ez már gázosabb, de sikerült megfognom (barnuló levelek, termések, vagy szükség szerint az egész növény megsemmisítése). Viszont egy érdekes tapasztalással lettem gazdagabb a bolti vs. saját fogású mag témájában. A saját magokból kelt, illetve a piacról vásárolt növények nem fertőződtek meg, az összes többi igen. Van amelyik jobban, van amelyik kevésbé. A szemnek legtetszetősebb EU konform termést hozó gyakorlatilag elpusztult. Nem tartom kizártnak, hogy az hozta be a vészt még palántaként.

  6. Paradicsomvész II. Ez késő ősszel volt, már csak néhány zöld paradicsom várta, hogy a hordóba kerülhessen. Elégettem az összes növényt.

Befektetés:

Anyagiak:

  • Szántás: 1000Ft.

  • Rotáláshoz benzin: 1500Ft.

  • Trágya hazaszállítása: 10000Ft.

  • Vetőmagok: 5000Ft.

  • Szivattyú áramköltsége: 1000Ft.

  • Szalmabála: 3000Ft.

Összesen: 21500Ft.

Munka:

Akárhogyan számolom összesen 3 napnál többet nem tudok összeszedni (napi 8 órával számolva).

Nem volt rendszeres locsolás, nem volt kapálás és növényvédelem. Gyakorlatilag a vetés után semmit nem csináltam a kerttel, csak élveztem a gyümölcsét. Na jó, amikor mentem valami termésért, akkor néhány nekem nem tetsző idegen növényt, illetve búzát úgy menet közben kihúztam. De ebből sem volt sok. Sok gyomnak nevezett növényt megtartottam, pl. volt két tő parlagfüvem, azokat a tolerancia jegyében kifejezetten óvtam.

Eredmény:

  • Az termési időben rendszeresen volt az asztalon saláta, retek és uborka.

  • Főzéshez sütéshez folyamatosan volt zöldség, répa karalábé, hagyma és burgonya. Zöldségből, répából és karalábéból homokban eltéve is több van mint kellene. Hagymából vagy 5kg van a padláson, krumpliból vagy 50kg a pincében.

  • Főzőtökből, kelkáposztából, paradicsomból, karfiolból és karalábéból mérgezésre alkalmas mennyiséget fogyasztottunk. A szomszédok is kaptak.

  • 5l cékla eltéve savanyúságnak.

  • 15l káposzta eltéve savanyúságnak.

  • Egy 25l-es és egy 30l-es kerámia hordó háromnegyedig tele vegyes savanyúsággal (zöld paradicsom, sárgarépa, káposzta, néhány paprika és karfiol).

Megérte e?

Igen. Anyagilag nem tudom, de minőségileg mindenképpen. A mérce a párom megjegyzése (amivel az összes családtag egyetértett): "Most minden olyan masszív és zamatos".

Konklúzió:

Mostanra már kellően leülepedtek bennem a dolgok. Úgy látom, hogy az Iván féle filozófiának – amit az erdőtől lesett el – három fő eleme van:

  1. Ne bánts a talajt szántással vagy ásással mert megölöd a paránylényeket.

  2. Mindig legyen takarva a talajod.

  3. Építs mélymulccsal televény talajt.

Szerintem az első kettő kötelező, de a mélymulcs nem mindig, csak ha nagyon kötött a talajod. Úgy érzem az én laza homokos talajomnál erre nincs szükség, bőven elég ha a zöld tömeget ott hagyom a földön, az a szalmával együtt már teszi a dolgát. Már most – egy év után – tele van a földem minimum fél méter mély gilisztajáratokkal. Nem is tudom hogyan szüntessem meg a bakhátakat a legkevesebb földtúrással.

Folytatás:

Tavasszal, csak bakhát és már trágyázás nélkül. A szalmatakarás vastagságát felemelem 5-ről 7-8cm-re. Vetni pedig megpróbálok olyan sűrűn, hogy a szalma fölött egy folyamatos zöld takaró is kialakuljon.

Titkos terv:

A löszfal fölött van egy negyed hektáros ligeterdő. Ha lesz elegendő vetőmagom egy területet csak úgy beszórok maggal, lesz ami lesz.

Vetőmag bank:

Ha vagyunk többen is a HUP-on kertművelők megoszthatnánk egymással a saját fogású bevált magjainkat. Az egész rákfenéje a megbízható saját vetőmag.

Amiből korlátozott számban fel tudok ajánlani, az a két régi paradicsomom. Illetve a fél országot el tudom látni Nicotiana rustica dohánymaggal.

Hozzászólások

Pöpec! Szép munka! További sok örömöt kívánok hozzá!

Irigylendő dolog természetközelben lenni, saját termésű bio zöldséget enni. Nem aggódsz a hátsó lösz/homokfal miatt?

Nem. A fél utcán végighúzódik ez a löszfal, nekem egy kicsit több jutott, mivel utolsó ház. Az elmúlt 150 évben nem okozott problémát, viszont a belevájt pincék sok ember életét mentették meg a világháború alatt. Ismerjük mint a tenyerünket, jellemző évi 2m3-nyi erodálódik el por formájában és vannak ismert helyek ahol nagyobb darabokban szakad le, na ott nem mindig célszerű tartózkodni, de ezt jelzi a fal. 

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Rokon családi háza kb ilyen löszfal mellett áll. Ott az önkormányzat végül ismeretlen összegért egy beton támfalat helyezett el a löszfal elé, mivel jogosnak ítélték az aggodalmat. Elég brutálisan néz ki, kb, mintha egy flakturm oldala lenne, olyan brutális nagy masszív támfalat raktak oda. Az, hogy valami az elmúlt 150 évben nem okozott problémát, az nem jelenti azt, hogy nem fog most sem. Semmi sem áll örökké... meg van klímaváltozás is... ha energiád, pénztárcád engedi, egyszer hívj ki egy szakembert, én kihívnék mielőtt sokat ruháznék a házba/kertbe. Ld itt meg itt.

Más: A tető a "jó" régi azbesztos palának néz ki a kora alapján. Ezeket vagy festeni vagy impregnálni szokták e miatt. (van ilyen ráégetős/ragasztós lemez, hasonló a kanadai zsindelyhez) Én az én ilyen házamon ezt megcsináltattam volna, ha nem az eladás mellett döntöttem volna.

Várjuk a részletes leírást az örömökről és a paraméterekről!

Utalok 15 perc időt :)

Hülye kérdés: nem féltek attól hogy leomlik a fal? Az löszfal?

Remek kezdés! További sok sikert!

Én is nagyon várom a beszámolókat!

Le a micit! - Szép környezetben és jó levegőn. Gratulálok és sok sikert a munkádhoz.

Gratulálok. Sok sikert hozzá, és persze kitartást.

Szerkesztve: 2020. 11. 16., h – 19:23

Érdekes megoldás ez a szalmatakarás. Miért nem valami talajtakaró fóliára vagy gotextíliára esett a választás?

mod: közben láttam g6b0r által linkelt videót. Meglepődtem, hogy mennyire mást láttam és hittem a növénytermesztésről.

Szerkesztve: 2020. 11. 16., h – 19:40

Nagyon ügyes vagy, szép kert!

Biztos, hogy nem én gonoszoltam le!

Egészen szívmelengető hogy itt nem szardobálás megy, hanem elismerés és bátorítás.

Gratula, szép munka! Nagyon szépek a termések is!

Szép munka! Gratulálok, és sok sikert kívánok!

Jól néz ki. Gratulálok!
Hogyan akadályozod meg, hogy a vízben megjelenjenek a szúnyoglárvák?
Évelő növényekkel is működik ez a módszer? Pl.: erdei szamóca, eper, szeder.

Személyes weboldalam
'Everybody loves LEDs'

Köszi!

A kérdésed elkerülte a figyelmemet.

Nem foglalkoztam a szúnyoglárvákkal, hagytam a természetes folyamatot. Egyszer "teleszaladt" a tavacska lárvákkal (ez nyár közepén lehetett) de nem volt idejük felnőni mert az addigra ott lakó brekkencs rendezte a soraikat. Utána csak gyéren láttam lárvákat.

Évelőkről nem tudok semmit mondani, de Ivánnak van most egy videója a gyümölcsfákról, ha jól emlékszem abban jegyzi meg, hogy eperre nem alkalmazható ez a technika. Bár nem tudom miért, meg kellene nézni újra a videót, lehet rosszul emlékszem.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Eljött a "később" ideje.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Szerkesztve: 2021. 01. 10., v – 12:57

A trágyázást még gondold át, a többivel egyetértek.

"Az istállótrágyák kijuttatása

Ne juttassunk ki semmiképpen éretlen (állatok alól frissen kikerült) trágyát, mert a tápanyagok a növények számára hasznosíthatatlanul kimosódnak belőle, sőt mérgezést is okozhatnak. A félérett, jellegzetes, de már csak kissé kellemetlen szagú, barnás almú, viszont szerkezetileg még nem sokat változott trágya már kiszórható. Az ilyen trágyának kisebb a trágyázó hatása, de szerkezetjavításra - pl. homoktalajon - alkalmasabb az érett trágyánál. Általában legjobb az érett trágya, mely sötétbarna, alomszalmája még felismerhető ugyan, de korhadt és omlós, könnyen szakad, szaga már egyáltalán nem kellemetlen, benne a tápanyagok a legjobban felvehető formában vannak jelen. A túlérett trágya erősen tömörödött, szalonnaszerűen vágható, vagy kiszáradva korhadékszerű, benne az alkotórészek egyáltalán nem ismerhetők fel, trágyázó és szerkezetjavító hatása minimális." forrás: https://www.edenkert.hu/kertepites-kerttervezes/komposzt-es-talaj/szerv…

Ja és a dohány jövedéki cucc termesztése engedélyhez kötött.

A lényeg sajnos kimaradt:

Legjobb az őszi, közvetlenül beszántás előtti kiszórás, mivel így a tavaszi vetésig a trágyának van ideje a növények számára felvehető formába alakulni. Tavasszal csakis teljesen érett trágyát szórjunk ki!

Tehát ősszel a legjobb a napos trágyát kijuttatni, ami tavaszra megfelelően komposztálódik. Tavasszal pedig már csak érett (komposztált) trágyát érdemes kijuttatni.

Érdemes megnézni a posztoló által felrakott videókat is, mert akkor jobban megérthető, hogy miért jó, ha nem külön komposztálunk (pl. trágyát), hanem már a célterületen, amely így a talajszerkezetet is a megfelelő irányba változtatja.

Ősztől tavaszig nincs mit kiégetnie, illetve pontosan ugyanaz történik vele, mint amikor érleled, csak már a végső helyén, így a talaj biomja is szépen kialakul, feljavul. Így képződik a televényes (humuszos) talaj.

Ezeket nézd meg, akkor jobban megérted:

Gyulai Iván – Ember- és környezetkímélő kertművelés. 1. 2. 3.

Mérgezett Föld. 1. 2.

Még akár egyet is érthetnénk, de nem ugyanarról beszélünk. A blog szerzője nem követte a videót, mivel szántott, trágyázott, és utána csinált egy sekély mulcsot. A videóban nincs szántás, csak sekély mulcs, majd napos lótrágya valószínűleg földes karámból, amit láthatóan nem győztek locsolni, és a végén mély mulcsra hízlalja a takaró réteget. (Nagy eséllyel a sikertelen növények többsége a videós módszerrel legalább átlagos termést hozott volna.)

Szerintem a 2/3 körbálányi szalma kevés 100 m2-re (lsd. még a videókat). Nem tudott így kellő mennyiségű tápanyagot felszívni a trágyából.

Én úgy tudom, hogy a dohány onnantól kerül jogi szabályozás alá, hogy elkezded feldolgozni. Termesztheted, száríthatod, szállíthatod, stb. csak nem csinálhatsz vele semmit. Legalább 2 éve ez volt a helyzet. Futtában most is ránéztem, nem találtam semmi tiltást. Ha van konkrét infód a tiltásra, akkor oszd meg légyszi.

Trágya ügyben az az igazság, hogy nem kellet volna a trágyázás szót használnom. Amit csináltam az elsősorban a bakhátak megtámasztását szolgálta, hogy ne erodálódjon el. Ezt Iván is elmondja a második videójában. Ami miatt nálam mégis trágyaként is funkcionált az az, hogy mikor elfelejtettem belocsolni a földet és egy vödör vízzel pótoltam a hiányosságot, akkor a rácsokban trágyalé keletkezett és az szívódott fel a bakhátakba. Nem csodálom, hogy néhány növénynek ez nem tetszett.

Gondolkodtam (a hozzászólásod hatására is), hogy mennyire van szükség klasszikus állati eredetű trágyázásra és arra jutottam, hogy annyira amennyibe az erdőben jelen van, elenyésző. A napos istálló trágyának más funkciója van (humuszképző) amit vagy ősszel kell kihordani és tavaszra humusz lesz belőle, vagy tavasszal - de távol tartva a növényektől (bakhát) - és akkor őszre humuszosodik el.

Az a lényeg ne takard ki és ne babráld a földet, hagyd élni.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Innen indulunk:

https://kertesz.blog.hu/2013/05/27/dohanyt_otthon

Jogszabály:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600068.tv

"39. § (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges dohánynövény termesztéséhez, szárított dohány és fermentált dohány belföldre történő behozatalához, tárolásához, értékesítéséhez és külföldre történő kiszállításához."

A szerves trágyát ésszel használva sok munkát lehet megtakarítani. Növényfajtától is függ, hogy mennyire hálálja meg a trágyázást. Továbbá van olyan talajtípus, aminél nem kerülheted ki a trágya leforgatását, tipikusan ilyenek a kötött talajok. A te löszös talajod nem ilyen. :) A videón szereplő barna agyagos talaj határeset. Mondom ezt nagyjából 20 évnyi szántóföldi, állattenyésztési és némi kertészeti tapasztalat alapján. Nem rossz a videó szemlélete, de én ennél "rugalmasabb" vagyok. :) A gazdának az a feladata, hogy a körülményekhez alkalmazkodva alakítsa ki a technológiát és nem fordítva, hogy a gazdához alkalmazkodjanak a körülmények.

Köszi a jogszabályt, akkor most jól megsértettem a törvényt, de pont lesza....

A blogban jól el van misztifikálva a fermentálás. Mellesleg az nem igaz, hogy házilag nem állítható jobb minőségű dohány min az üzemi. Az egyik módszer az ősi kétéves érlelés, na ezt nem übereli semmi. A másik a kéthetes nagyüzemi módszer házi imitációja, erről amerikai kertészek lapján találni rengeteg infót, sokszor egy hűtőszekrényből csinálják. Minőségileg is ez a második. Minőségileg harmadik a nagyüzemi módszer. Negyedik pedig a sima szárítás, mint ahogy a blogban is írva vagyon.

(Most jutott a tudomásomra, hogy kínában a teát is fermentálják. A módszer ugyanaz mint a dohánynál, mind a hagyományos 2 éves fermentálás, mind a gyors üzemi esetén. Ki fogom próbálni.)

A gazdának az a feladata, hogy a körülményekhez alkalmazkodva alakítsa ki a technológiát és nem fordítva, hogy a gazdához alkalmazkodjanak a körülmények.

+1000 meg egy.

Én sem követtem Ivánt szóról szóra, inkább csak egy szemlélet váltást adott.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Továbbá van olyan talajtípus, aminél nem kerülheted ki a trágya leforgatását,

Ez pont szembemegy Iván által propagált szemlélettel.

A gazdának az a feladata, hogy a körülményekhez alkalmazkodva alakítsa ki a technológiát és nem fordítva, hogy a gazdához alkalmazkodjanak a körülmények.

Iván szerint meg az a gazdának a feladata, hogy a természetes folyamatokat segítse és ne mesterségesen próbáljon megoldani dolgokat (pl. talajforgatás, kártevők pusztítása, ...).

Gondolom, akkor Iván tévedhetetlen. :)

A talaj forgatás nem az ördögtől való dolog. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan oldod meg. Az intenzív technológiák minden éves talajforgatása szerintem fölösleges és valóban káros. Viszont például a kötöttebb talajokon az alsóbb rétegek természetes tömörödése miatt, muszáj  3-4 évente leforgatni a szerves trágyát, különben a tömörödés miatt beindul a talaj élet elhalása. Lazább talajokon persze ez nem tökéletesen igaz.

Tévedések elkerülése végett nem nézem le Iván gondolatait, csak jelzem, hogy nem általános érvényűek. Rengeteg olyan gyakorlati tapasztalatot oszt meg, ami tovább gondolásra és alkalmazásra érdemes.

Nincs semmi gond azzal, ha valakinek a hagyományos kertészkedés tetszik.
Megvan annak is a filozófiája, vannak előnyei és hátrányai.

A talaj forgatás nem az ördögtől való dolog.

Iván által képviselt filozófiában az "ördögtől való". ;-)
Az eszmerendszere alapjait zúzod szét vele.
Lehet kritikusan szemlélni Iván módszerét, de választani kell, hogy hagyományos kertészkedés vagy az ökológiailag önszabályozó és fenntartható módot használod. A hagyományos kertészkedés nézőpontjából nincs értelme vitatni Iván módszerét, hiszen mások a célok.

"Az eszmerendszere alapjait zúzod szét vele.
Lehet kritikusan szemlélni Iván módszerét, de választani kell, hogy hagyományos kertészkedés vagy az ökológiailag önszabályozó és fenntartható módot használod. A hagyományos kertészkedés nézőpontjából nincs értelme vitatni Iván módszerét, hiszen mások a célok."

Ez valami dogma? A két mód nem zárja ki egymást, sőt a kettő gyakorlatias kombinálása tudja a legjobban előmozdítani a fenntarthatóságot. Hogy fér össze a modern papíripari termék a fenntarthatósággal egyébként?

Nem dogma. A két mód teljesen kizárja egymást, hiszen mások az alapjaik, a céljaik.

Hogy fér össze a modern papíripari termék a fenntarthatósággal egyébként?

Teljesen jól összefér, hiszen
1. az csak a kiinduló lépésben kellhet, aztán soha többé.
2. Igazából nincs is szükség rá, nem kell a gazt kipusztítani előtte, lehet egyből is mélymulcsozni, legfeljebb eleinte kicsit több lesz a gaz. (Ez is le van írva.)
3. Lehet helyettesíteni természetes anyagokkal is.
4. Remek módja a szemét újrahasznosításának, hiszen az a papír teljesen komposztálódni fog.

Itt van a leírása.

A következő részek az érdekesek ebből a szempontból:
Mire számítsunk a módszer kapcsán?
Néhány fontos tudnivaló
Záró megjegyzés

"A dogma köznyelvi értelemben

A dogma tágabb, köznyelvi értelemben: bármely tudományos, politikai, társadalmi vagy más tétel, vélemény, elv, amelyet túlzott tekintély véd; amelyet vizsgálni, vitatni vagy kétségbe vonni nem szabad.

A köznyelvben főként pejoratív értelemben szokás használni ezt a szót. Szembeállítva a világi tudományos gondolkodásmóddal, mely szerint összeférhetetlen bármilyen tézis eleve megkérdőjelezhetetlensége. Elvben minden tudományos és filozófia tételnek vitathatónak és cáfolhatónak kell lennie."

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dogma_(fogalom)

Nem zárja ki egymást, csak ha dogmaként tekintünk rájuk. Tézis - antitézis - szintézis. Hagyományos - Öko - Hibrid kertészkedés.

Pontosan ugyanígy férnek el egymás mellett és egymást kiegészítve a hagyományos és öko technológiák.

Valahogy sose hittem az "univerzális" módszerekben. A tanulmány nagy hiányossága a talajtípusok teljes figyelmen kívül hagyása. Ezt legfeljebb csak a talajnélküli termesztésnél lehet figyelmen kívül hagyni, de az egyébként is zárt térben történik.

Köszönjük a dogma leírását, de itt nincs ilyenről szó! ;-)

Itt az elvet szabad vizsgálni, vitatni és kétségbe vonni.

Nem zárja ki egymást, csak ha dogmaként tekintünk rájuk.

Kizárja egymást, legalábbis az Iván féle kizárja a hagyományost, mivel az alapjainak mond ellent, az axiómáinak, amiket adottnak fogadunk el. Nem sok axióma van, nagyjából csak egy, hogy ökológiailag önszabályozó.
Ha ezt nem fogadjuk el adottnak, akkor az nem az Iván féle kertészkedés, hanem a hagyományos.
Erre az axiómára épülő állításokat szabad vizsgálni, vitatni és kétségbe vonni.

Ha elfogadjuk ezt az egy axiómát adottnak, akkor az ásás, szántás, rotálás, permetezés, ...  már ki is van zárva, mert nem önszabályozó.

A tanulmány nagy hiányossága a talajtípusok teljes figyelmen kívül hagyása.

Azért, mert az kb. érdektelen. Minden talajnak van valamilyen problémája, amit helyreállítunk. Szerencsére a helyreállítás "univerzális", csak hagyni kell a természetet dolgozni, és eleinte biztosítani a szükséges feltételeket.

"Minden talajnak van valamilyen problémája, amit helyreállítunk."

Hát igen, ha az adottságra problémaként tekintünk, akkor érthető ez a megközelítés. Bár ez a helyreállítás szó roppant mód elborzaszt, mert feltételezi az egyetlen, "tökéletes" talajtípus meglétét és a többi létjogosultságát kérdőjelezi meg. Gondolom azokat a talajtípusokat nem a természet alkotta, tehát helyre kell állítani, bár ez meg ellentmond az önszabályozóságnak. Ajaj így meg nem felel meg az axióma egyik alapfeltételének az ellentmondásmentességnek. Nincs mit szépíteni ez így nagyon macerás.. :)

Még csak ismerkedek a technológiával, de ha jól értem a talajtípus meghatározza milyen növénykultúra képes ott megteremni, a mélymulcsos művelésnél az humusz alatti földréteg állapota nem annyira fontos haszonnövényeink szempontjából. Mivel az elsivatagosodás szinte semelyik fajnak sem előnyös, így helyénvaló lehet a helyreállítás szó. Helyreállítás után önszabályozó rendszert kapunk ha elegendő a napos órák száma és a csapadék mennyisége, de javítsatok ki ha tévedek.

Például ha a mélymulcs alatt közvetlenül egy fekete, kötött talaj található, ami a legkisebb csapadék hatására is belvízesedésre hajlamos, az konkrétan vízzáró rétegként fog funkcionálni. A felhalmozódó víz csökkenti a mulcs oxigén tartalmát, a növényeken pedig a túl locsolás jelei mutatkoznak. Ugyan ennyire problémás tud lenni egy homokos, laza talaj, hiszen ott a leeső csapadék nagy százalékban fog elszivárogni a talaj felé. Nem csak elsivatagosodás lehetséges, hanem mocsarasodás is.

A legkisebb csapadékot, sőt még többet is, elraktároz a mélymulcs. Ez az egyik fontos szerepe.
A másik, hogy a kemény kötött talajt tavaszra porhanyóssá alakítja.
Amikor már elegendő nagyságú televény talaj alakul ki, akkor már nem kell a mélymulcs, mert az is képes rengeteg vizet elraktározni (tömegének 50 szeresét), egyéb más jó tulajdonságai mellett.