Könyvíró programok lunixra

Slackware

Sziasztok.

Bár tex-rendszerrel dolgozom, néha érdeklődve figyelem, hogy vannak grafikus jellegű eszközök is könyvírásra.
https://www.linuxjournal.com/content/scrivener-now-linux
Meg még itt is:
http://konyv.guru/iroi-celszerszamok-32-profi-konyviro-program/

Nem hinném, hogy ilyesmire váltanék, mindenesetre adnak néha olyan ötletet, melyeket a tipográfia assemblerével is meg lehet valósítani. Persze bonyolultabb mindent fejben tartani, mindenre scriptet, make-fájlt írni.

Hasznbál valaki írásra GUI-val rendelkező alkotóprogramot?
Ha igen, mi a tanulság velük kapcsolatosan?

( Fisher v | 2018. 12. 23., v – 19:47 )

Ebben az a jó, hogy olyan dolgokról olvastam most, amik létezéséről fogalmam se volt.

( prion | 2018. 12. 23., v – 20:59 )

Amikor írtam szakdogát nekem a végén az volt a leghatékonyabb, ha sima txt fájlokba írom. És tényleges szerkesztéshez meg sublimetext-et használtam.

MErt a sublime text baromi jó. A rész szövegeket külön fileokba tettem és meglehet nyitni könyvtárat a fileokal a bal oldani pane-en szóval könnyű váltogatni és ehhez hozzá jön, hogy osztható az ablak, meg a tabok mindegyiken. Meg van amúgy jegyzeteléshez syntax hozzá ami egész jó (bár bug-okat kellene javítani.)

Biztosan nagyon egyedi lett, de a csillivillire, vagy a tartalomra mentek rá a bírálók? 
Az eddigi diplomamunkáimat-szakdolgozataimat Libre(Open)Office-ban, igen igényesen elkészítettem, és nem csökkentette a az érdemi részét, hogy nem voltak benne aranyporos iniciálék.

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓

Jó ha a formázás/tördelés nem vonja el a figyelmet a tartalomról. És erre a sima szövegfájl majd annak a tördelése, illetve arra/azokra egy "template" ráhúzása nagyon jól tud működni. Persze ehhez kell olyan tördelőprogram, aki képes egy egyszerűen "formázott" txt-t címsorokra, bekezdésekre, felsorolásokra és hasonlókra átalakítani.

Az általam látott szakdogák tekintélyes részét simán meg lehetett volna csinálni Markdown formátumban, max. a forrásmegjelölésre kellett volna kitalálni valamit, hogy ne legyen favágó meló kézzel karbantartani a listát. Már ahol ugye egyáltalán foglalkoztak olyan apróságokkal, mint a források szabványos jelölése.

( gelei v | 2018. 12. 23., v – 23:15 )

Érdekes téma, nem biztos, hogy összekapcsoltam volna egy munkafolyamat-lépésbe a tipográfiát a könyv megírásával. Végül is a Trónok Harcát is meg lehetett írni WordPerfect-ben. :)

Nekem is az a véleményem, hogy ezek a könyvírás teljesen más lépéseihez vannak. Ezek a grafikus programok a kreatív részt segítik, nekem teljesen újak, de érdekesnek/hasznosnak tűnnek. Szerintem nem létkérdés, de elképzelhető, hogy segítheti a munkát, akkor miért ne?
A tipográfia meg komolyabb könyvnél úgyis a TeX-nél köt ki előbb utóbb. Ha nem az írónnál, akkor a kiadónál.
--
Csaba

Egyetértek. A topikindító nagyon szerencsétlenül összekeverte a könyvírás-szövegszerkesztés és tipográfiai szedés kategóriáit. Megírni egy könyvet akármiben lehet, akár Notepad-ban is. A szedés az egy teljesen más történet.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Nem kevertem össze, csak egyszerre említettem.
-- könyvírás: írom a szöveget, koherencia, stílus stb.
-- szövegszerkesztés: úgy írom a forrásfájlt, hogy tagolt legyen, de ez a tagolás ne befolyásolja a forráskódot SE.
-- tipográfia: menet közben beleírom a kismakrókat, meg amit kell, pl. a ~ jeleket stb.

Így mindegy, milyen az editor. Csak a módszer számít, meg hogy mikor mi segíthet. Munkamódszerek kísérletezéséhez pedig ezek a GUI-s cuccok jók, de használni nem hinném, hogy fogom őket, mint ahogy a lyx-et is csak nézegetem, ötletet veszek tőle, de hogy azzal dolgozzak... az más.

azért tartottam fontosnak beépíteni a tipográfiát az írásba, mert sok nevet eleve makróval adok meg, hogy kizárjam az elütéseket, betűkihagyásokat. Azon kívül vannak kereszthivatkozások, cimkék, melyeket szintén jobb azonnal elrendezni, az elválasztásokat is, ha olyan szó van, pl. nem mindegy, hogy ,,karóra száll'', vagy ,,karóra van a kezeden''.

Ezek, amiket írsz, azok a korrektor és a szedő munkája. A szerzőé az, hogy írja meg a nyersanyagot. Az ilyen tipográfiai dolgok csak elvonják az írásról és a kreativitásról a figyelmet. Írni könyvet olyan szoftverben kell, ami neked kényelmes, nem zavarja a szemed, nem hátráltat.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Maga a szöveg már megvan papír alapon, ott írok (belejavítás nélkül).
A digitalizálás után, mikor már látom a félig-meddig kiszedett szöveget, még bővítek. Nem keveset. Amit íráskor még nem tudtam hozzáírni.

Szóval a valódi írás, amikor tényleg kellett a figyelem, már megtörtént, most az írói duma átkonvertálása történik az olvasó felé, mert hiszen ameddig az íróé a dolog, addig én ,,terápiás írásműnek'' nevezem a masszát, ami arra jó, hogy a költő ápolja, megnyugtassa vagy gyógyítsa a lelkét. Szóval a terápiás jelleg megszabadításával a tipográfia is felépül teljesen.

A leírás alapján a fószer nem valami technikai véna. Az MS Word is megfelelő lenne számára, ha megmutatná neki valaki, hogyan kell kikapcsolni az autoformázást meg a spellcheckert, akkor zavartalanul írhat benne. De ha annyira ehhez a Wordstar 4.0 for MS-DOS életérzéshez ragaszkodik, akkor feltesz egy ingyenes Notepad++ alkalmazást, beállítja benne a Px437-es TrueType betűtípust #000000 háttérszínnel és #AAAAAA előtérszínnel és írhatja épp úgy a szöveget, ugyanolyan lesz a betűtípus, színek. stb., és még könnyebben is lesz olvasható, mert nem pixeles bitmap betűtípus, meg szélesebbre tudja húzni az ablakot is 80 karakternél. Esetleg futtatja a Wordstart DOSBox-ban. Ehhez nem kell 80-as évekbeli PC-t tartani, ami lassú, megbízhatatlan, feleslegesen eszi az áramot, kifolyik az ember szeme az alacsony felbontástól, ha CRT van hozzá, az még egy külön élmény a szemnek.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Szerintem meg nem csinálja rosszul. Meg ha neki az megfelel a feladatra és produktív azzal az eszközzel, akkor nem tereli el a fókuszát azzal, hogy kipróbáljon más eszközöket. Egy csomó ember folyik szét abban, hogy egyre jobban optimalizálni próbálja az eszközeit, a munkakörnyezetét, folyamatosan keresi a jobb módszereket, de a termék ami kijön belőle mégsem feltéten nő ezekkel.

Azt értem, distraction free plain text editort akar, én is ilyet használok, neovim (egyszerűbb megoldásként néha vi, ha vicces kedvem van: ed, BSD-ken nvi, DOS-on stevie). Amit rosszul csinál technológiai szempontból, hogy ezer éves DOS PC-t tart erre, amit nem kell. Feltehetne a gépére egy Linuxot, azon futtatja a modern JOE editort, nagyrészt WordStar kompatibilis (legalábbis a billentyűparancsok), épp úgy konzolos-terminálos TUI alkalmazás, épp olyan distraction free. Akár futtathatja konzolon, vagy kiosk módú terminálban. Rendes, modern gépen, hosszú fájlneveket, UTF-8-at, stb.-t támogatva, akár még git-et is használhat hozzá verziókövetésre. Nem kell széteső, kiöregedő, bűn lassú, DOS-os gépet tartania, járatnia külön, amiről az adatokat is nehéz átmozgatni.

Értem egyébként, a modern Windows zavarásait akarja elkerülni, meg a GUI-s programok által okozta figyelemelterést, ne legyen popup, ne legyen aláhúzogatás, automatikus spellcheck, ne kelljen egérért, kurzormozgató billentyűkért kinyúlni. Ezt támogatom, a Linux simán meg is adja, akár csak a TUI-életérzést, fix szélességű írógépkaraktereket, billentyűzetorientált workflow-t, elektromos írógépes érzést.

Egyébként nem vagyok a WordStar/Borland-kiosztás híve, túl sok Ctrl-es parancs, fele elég önkényes, a másik fele logikus, de sose áll kézre. Ezt éreztem mindig az Emacs-nél is. A vim/vi jobban kézre áll, illetve hatékonyabb, mint az MS-féle (Notepad, VSCode és klónjaik, Micro, Ctrl+C / V / S / Q, kurzorbillentyűk, stb.) és IBM/CUA-logikájú szerkesztők (PE2, mcedit, stb. F2, F3, Shift+Ins, stb.), egyedi megoldások (nano, ee editor, ne, stb.), amiket mind végigpróbáltam. A WordStar/JOE is kapott elég esélyt, szerintem körülményes a kiosztása.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

irigyellek is, hogy a vi megy neked.

az eltén a C tanárom megpróbálta rávenni a hallgatóságot a használatára,  szerintem csak én hallgattam rá. Túlságosan hozzánőttem az mcedithez, nem ment.

(ja, amúgy korábbi párbeszédeink után már megjelent a könyvem és már a negyedik szerzőtársamat is nyomdába juttattam.)

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

mcedit nagyon nehézkes, főleg ez a Ctrl+Ins, Shift-Ins és hasonló billkombói agyrák kategória. Főleg nagyobb fájlt nem szerkesztenék vele. vi nem nehéz, sok embernek azért nem megy, mert más a logikája, amit nem értenek meg. vi-ban nemcsak az a jó, hogy hatékonyabb, hanem univerzálisabb. Egy csomó klónja van, vim, neovim, elvis, stevi, nvi, stb., és egy csomó másik alkalmazás is tud vim/vi-jellegű billentyűket kezelni (vagy beépítetten, vagy bekonfigurálhatóan vagy pluginnel), így egy elég univerzális megoldás.

Persze natúr vi-t nem érdemes használni, csak egyszintű undo, nincs pluginkezelés, kódszínezés, témakezelés, stb.. Egy szerveren pár soros konfigfájlokat szerkeszteni elég, de nagy projekteket, kódokat, könyveket, stb. nem szerkesztenék abban, arra csakis vim, neovim.

Igazából az mcedit-nek az a baja, hogy túl hűen másolja a Norton Commander editorját, ami egy elég korlátozott, DOS only, ASM-ben írt cucc volt. Nem is értem minek azt másolni, az, hogy az mc egy nc-klón, attól még nem kell az editorját is klónozni. Hála istennek az mc tud bármilyen editort használni, amit az EDITOR vagy VISUAL környezeti változókban megad az ember. Igazából már az mc-nek is az a baja, hogy túlzottan nc-klón akar lenni, közben meg a nem klónok (Vifm, lf, stb.) elhúztak mellette.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

OFFTOPIC

> Persze natúr vi-t nem érdemes használni, csak egyszintű undo,

Már megint olyanokat írsz valamiről amit nem használsz, ami nem igaz, legfeljebb te nem tudsz róla, mert nem használod. Kétségtelen tény, hogy nem intuitív, és kissé felemás, ugyanis hibása törlések javíthatók valamivel, ami olyasmi, mint a többszintű undo, de hozzáírást nem. De a gyakorlatban az a kritikus, amikor kitöröltem valamit, de nem kellett volna (és nem az, ha beletettem még újabb marhaságot).

vi és az undo / redo gyorstalpaló:

- a legutolsó szövegmódosító parancs megismételhető a . (azaz pont) parancs használatával. Példa: dd - törölted az aktuális teljes sort, ezután . megint töröl egy sort. Tehát ez a redo.

- a legutolsó szövegmódosító parancs visszavonható az u paranccsal - ez ugye az undo - már az ismertebb. Viszont ha egy adott soron állva (!) több különböző módosítást hajtasz végre (törlöd az elejét, elmégy a sor végére, hozzáírsz valamit, visszamégy a sor közepére ott lecserélsz valamit az s / r / R / c / C parancsokkal, megint elmégy a sor elejére és hozzáírsz valamit), akkor a U paranccsal az adott soron elvégzett összes módosítást eldobhatod - de figyelem, ez abban a pillanatban elveszik, ha átlépsz egy másik sorra (ahol kezdődik előlről). Ez már a kevésbé ismert undo.

- minden egyes törlő művelet a törölt tartalmat egy speciális tárolóba teszi (ma, máshol ezt vágólapnak híjják :-) ), a vi szóhasználata szerint ez az un. 1. név nélküli puffer, vagy 1-s regiszter. (Amúgy amikor d helyett az y parancsot használod, az is ide teszi az anyagot). Összesen 10 db. ilyen puffer van, és ezeket alapból veremszerűen használja a vi, azaz az első törlés az 1.-be kerül; ha törölsz megint valamit, akkor az 1 korábbi tartalma bekerül a 2-be, és az utolsó törlés lesz az 1-ben. Ha megint törölsz, akkor 2->3,1->2 és megint az utolsó törlés eredménye van az 1-ben. No és akkor a többszintű undo. Kitöröltél 4-5-6-stb anyagot, de rájöttél, hogy némelyiket nem kellett volna. Annyi a dolgod, hogy tudd, hol a francban töröltél, és hogy mikor: legutoljára, vagy épp 3-mal ez előtt. Ugyanis a pufferekre (regiszterekre) lehet hivatkozni. Tehát odabattyogsz a szövegben, ahol 3-mal ez előtt valamit kitöröltem, és begépeled az "3p parancsot - azaz nem a vágólap (1-es regiszter), hanem a 3-mal ezelőtti törlést tartalmazó regiszter tartalmát teszem a kurzurpozíció mögé. (Speciel a normál p parancs ekvivalens az "1p-vel.) Annyi extra is van, hogy ha volt ilyen numerikus regiszterre vonatkozó hivatkozásod, akkor a redo (.) parancs már lépteti a számlálót, szóval odabattyogsz a következő helyre ahol fölöslegesen töröltél, és nem kell az "4p parancs, már a . is elég. (Én ezt gyakorlatban úgy használtam, hogy valami üres helyre odaléptem (G pl.), utána "1p..... és az utolsó 6 törölt anyag szépen egymás után ott volt a fájl végén, oszt rakhattam a helyére.)

Ráadásul a vi-t ismerő ember azt is tudja, hogy a 10 db. (számmal jelölt) regiszter mellett a vi kezel még 26 db másik, nevesített regisztert is (igen, angol ABC (kis)betűi a név), ezekre hivatkozhatsz másoló (y/c/...) és törlő parancsok céljaként: "x5dd 5 sort töröl, de nem az 1-es regiszterbe, hanem az x regiszterbe teszi (korábbi tartalmát eldobja). De ha célként nagybetűsen hivatkozol a regiszterre, akkor már hozzáírja a korábbi tartalomhoz, azaz "X4yy eredményeként immár 9 sorunk lesz az x regiszterben. És persze a regisztert használhatjuk szövegbeszúró művelet forrásaként is. Azaz fenti 9 sort a kurzort tartalmazó sor mögé így tesszük: "xp - elé pedig értelemszerűen "xP paranccsal.

/OFFTOPIC

Érdeklődőknek vi kurzust is tartok, pl. fenti regisztereket parancsfuttatásra is lehet használni, kvázi makrókat létrehozva ( @-parancs )   :-P

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Igen, ezt már veled beszéltük. Amikor natúr vi-t írok, azon az eredeti Bill Joy féle BSD vi-t kell érteni, meg azt, amit Linux disztrók használnak. Az a vi más, amit a FreeBSD, OpenBSD, stb. használ, az nvi, azzal nincsenek ilyen gondok, abban nagyrészt helyrehozták az előd limitációit.

A regisztereket természetesen ismerem, nagyon kedveltek sokak által, csak nem tudtam őket beépíteni a workflow-ba, valahogy nem találom azt a pontot, hogy hasznosak legyenek nekem. Pedig tényleg sok profi vi/vim-es esküszik rájuk. A makrókat viszont használom, csak ritkán. Ezt a "3p trükköt ki fogom próbálni, hasznosnak tűnik, kösz. Ez valóban haszna a natúr vi-nak, hogy segíti a minimalista gondolkodást, mivel nincs visual mode meg egyéb vim alatt megszokott nyalánkság, plugin, stb., így az ember jobban rá van szorítva, hogy kevesebb eszközzel legyen hatékonyabb, kevesebb billentyűleütésből oldjon meg dolgokat, elegánsabban.

Egyébként a vi/vim-et azért tanulják meg nehezen, mert mint írtam, más a logikája. Nem hagyományos „szövegszerkesztős”, notepad-es logikája van, hanem egyfajta interaktív sed-ként funkcionál, vagy egész képernyős ed-ként. Én emiatt nem is text editornak, hanem interaktív text processor-nek hívom. Máshogy kell a szövegszerkesztésre gondolni, máshogy kell megközelíteni szerkesztési feladatokat, ami eleinte furcsa, meg nyomon kell követni, hogy milyen módban van az ember. Természetesen a módok sem tanulhatók nehezen, egyfajta beragadó (latching) módosítóbillentyűnek kéne elképzelni azoknak, akik most tanulják ezt a témát. A másik, amit nehezen szoknak meg kezdő vi/vim-ezők, az a szám+művelet+objektum parancsfelépítés, pl. 4dw - négy szó törlése.

Régen, normi koromban én is nyomtam mc-vel meg mcedit-tel, igaz utóbbit sose szerettem. Valahogy ez az IBM/Borland-féle Ctrl+Ins, Shift+Ins, F2, F3, stb., meg egyéb kiosztás mindig is a sírba vittek, valahogy sose álltak kézre, nem voltak intuitívak eléggé. Mindig elfelejtem melyik-melyik, nyomok össze-vissza mindent. Pedig az nc editora miatt nosztalgikus, szerettem ezeket az egyszerű, kék színtémás DOS-os editorokat, Borland/Turbo IDE-k, meg a Volkov Commander, DOS Navigator szerkesztője is hasonló volt, azokat is sokat használtam. Igazából a vi/vim-et is belőhetném ilyen retrókékre, de mivel ma már vannak jobb színtémák, amik a szemnek is kímélőbbek, így inkább azokat használom.

Természetesen azért az mcedit jobb eszköz, mint az, amit a kolléga a topiknyitóban linkelt, ilyen flancos GUI editorok, mindenféle felesleges formázással, amik elvonják a szerző figyelmét a szövegírástól, fogalmazástól, elterelik formázással, spellchecking-gel, egyéb íráskor felesleges dolgokkal, szükségtelen komplexitással. Sok minimalista szerint a kódszínezés is épp ilyen felesleges, és bár nekem hasznosnak tűnik inkább, de nem kizárt, hogy az ellenzőknek lesz igaza ebben is.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Kipróbáltam, és linuxos vi-ban nem működik ez a "3p vagy "4p. Próbáltam több menetben törölni, meg ugyanoda visszaállni, ahonnan töröltem, de ignorálja a program mit nyomok, nem hozza vissza a törölt részeket.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Pontosítsuk azt a linuxos vi-t.

Ha elindítasz egy üres vi-t, és azt mondod, hogy

:ver

Akkor mit ír ki? Illetve a disztród csomagkezelője szerint ki ez az eszköz? Csak mert nvi tudja, vim tudja - még a vim-tiny csomag is (*), ma meg nem nagyon szokott más lenni a vi parancs mögött. (Tán mág busybox-vi (**), de sztem elvis és társai ma már nem nagyon játszanak.)

(*) direkt ellenőriztem, a különbség, hogy az nvi "Buffer 4 is empty", a vim-tiny pedig "E353: Nothing in register 4" üzenetet küld, ha már szerinte túlszaladtam. (Mondjuk most szerintem fogtam egy hibát ennek kezelésében, de ettől még megy. Igaz, végig FreeBSD-n tesztelem, most nincs kedvem Linuxot butulni. Ha nem feledem, holnap megnézem uborkán.

(**) busybox is tudja, bár az is hibásan.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

OK, ez az original Bill Joy (2BSD) féle vi. Mondjuk a verziószáma kissé vicces, mert a saját oldala szerint 050325 az utolsó, ez meg valami ahhoz képest peccseltnek tűnik. Sajnos most épp kipróbálni nem tudom, mert a FreeBSD-csomag core dumped-et ad induláskor. No majd még kisérletezek vele.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Archon meg az nvi nem fordul le, valami libc-vel kacsolatos hiba miatt. Viszont lett egy másik csomag az AUR-ban, nvi-multibyte-git, ez lefordul, ezen a :ver ezt adja vissza: Version  (2023-03-06) The CSRG, University of California, Berkeley. Ebben működik a "2p, "1p, stb., úgy néz ki, igaz ebben is csak egy szintű undo van.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Én is ezt tippelem, de vajon milyen Arch specifikus peccsek lehetnek benne, ha egy évvel újabbnak mondja magát, mint a hivatalos oldal?

Jav: van valaki aki tudja, hogy Ubuntu LTS-ben milyen néven lehet ezt a klasszikus vi-t elérni a hivatalos tárolókból? Csak mert se ex, se vi, se bsd / 2bsd néven nincs. A különböző bsdutils csomagok pedig 4.4Lite-ot írnak, tudtommal abban már nvi volt.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Ahogy nézem, Ubuntun nincs nvi, sem eredeti, Joy-féle vi, csak vim-tiny, amiben lecsupaszított vim van, kiszedték belőle a Gtk-s, és extra dolgokat. Egyelőre ez az nvi-multibyte-git jónak tűnik, működik benne a két karakteres mapping, a "2p. Egy dolog lep még meg, az eredeti vi 260 KB-os, ez az nvi pedig csak 39. Az ezen a szinten jelentős különbség, nem tudom mi lehet az oka. Tuti nem csak a strippelés, mert mindkettő stripped a file parancs szerint. Ami még érdekes, hogy a memóriafoglalás viszont ezt nem követi
nvi - 7120 virtual, 3712k resident, 2816k shared
vi - 6332 virtual, 2688k resident, 2432 shared

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

vim és neovim az van már fent, előbbi tesztelésre, utóbbi fő text editornak. Ennek a szimpla vi-nak pont a purizmus lett volna a lényege, hogy minimalista, és hatékonyabb vim-golfozásra tanít, meg még jobban distraction free. Persze kaotikus, ahogy látod, van ezer féle forkja, sima vi, nvi, nvi-multibyte, vim-tiny. Simán licenckérdés egyébként, az eredetit sokáig proprietary licenc védte, azért a sok fork, most meg már nem védi, de most meg már egy n+1. megoldás maradt, a többiek túl is nőttek rajta. elvis is alternatíva, az is relatíve minimalistább a vim-nél. Néha poénból, retrózásból egyszerűbb szerkesztéseket ed-del is letolok.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ez is valami új lehet, mert évekkel ezelőtt, mikor Mintet és Kubuntut használtam, akkor még ilyen nem volt a tárolóban, csak vim, vim-tiny és kész. Az Ubuntu célközönsége amúgy sem nagyon használ ilyesmit, ha valamelyik rendszeren fent is van, ott is csak maximum kompatibilitási célokat használ, ha valami scriptben lenne fixre drótozva, vagy valaki leírást akar követni, amiben vi-t használnak. Egyelőre most ezt az nvi-multibyte-ot tesztelem, használgatom egy kicsit. Nem rossz, de a többszintű undo jól jönne bele továbbra is, de még próbálgatom ezeket a számozott buffereket.

Szerk.: félre ne értsetek, ettől még egy pozitív dolog, hogy inkább nvi van az Ubuntuban. Inkább az, mint a sima vi, meg legalább pótolták az évek során ezt a hiányosságot is. Van ezek szerint érdemi fejlődés, nem csak a Snap-ot meg a többi értelmetlen baromságot tolják bele. Nem tudom neovim van-e, vagy csak PPA-ban.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Azert a kod es a szepirodalom irast szerintem nem jo osszekeverni.

Kodot az ember odafigyelve ir, peldaul nem lehetnek elutesek, es minden reszt fejben kell tartania, hogy mi mihez csatlakozik, ergo a distraction free kornyezet fontos, mert gxakran ranez a kepernyore, visszaellenorzi amit irt.

Szepirodalmat viszont az ember ihletbol ir, a kepernyore ra sem nezek, (nem tudok vakon gepelni) ezert a billenytuzetet nezve fosom a szavakat, egy sorban hat elgepeles mar tok jo arany, hogy van-e szokoz ket szo kozott az esetleges, hosszabb szavakat ki sem irom vegig, mert mar jon a csoben a kovetkezo szo. Ha egy szo nem jut az eszembe, peldaul, hogy amit a szereplo amit erez azt az erzest pontosan hogy hivjak, akkor beirom, hogy fixme es megyek tovabb.

Szepirodalom eseten nincs szukseg szamitogepes diatraction free GUI -ra, egyedul a kornyezetem legyen csendben, mert ha valaki hozzamszol akkor megallitja a gondolataimat. Nehany, 5-10, max 20 oldal utan elfogy az ihlet, ekkor ranezek a minitorra, es sirna van kedvem, mert nagyjabol olyan szinten hibas a szoveg, mint a hires "Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteű lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteűt mgaát, hneam a szót eszgébéen." szovegben.

Ezutan jon a javitasi kor, meg utana ugyanazt a szovegen meg vagy haromszor at kell menni, mire kicsiszolodik. Aztan persze a lektor meg szerkeszto sarba tiporja, de nekik ez a munkajuk. :-)

Szoval szerintem teljesen mas kornyezet kell a kodolashoz es a szepirodalmi szoveg letrehozasahoz.

Kodolni mostanaban kis projekteket szoktam, sublime text es vim alatt, de regen Visual Studio alatt nagyobb projektekben is vettem reszt.

Szepirodalmi tapasztalatom egy tobb mint egymillio leutes, 150 ezer szo hosszu konyv irasa.

A legelso nagy javitas soran nagyon, mert ott mar eszemben van az is, amit egy oldallal kesobb irtam le. Olyanok, hogy peldaul az elso valtozatban allva beszelgetnek, de amikor javitom, akkor mar az egyikuket leultetem, hogy aztan duhosen felpattanhasson.

A masodik es a sokadik javitasinkabb csak szavak csereje, jelzok, peldaul nem fel, hanem aggodik, plusz betoldasok, amikor ugy velem, hogy valami nem egyertelmu, vagy mashogy abrazolom. Peldaul nem kimondja, hogy aggodik, vagy fel, hanem azt irom, hogy a tavolba meredt, es megfeszult a valla.

Aztan ez finomodik, hogy megrebbent az ajka, de nem szolt semmit.

Aztan jon a szerkeszto, es jol kihuzza, mert felesleges es redundans. :-)

Halkan recsegett a padló, amikor Mr. Darkmoon a szoba sarka felé bicegett. Ott egy pillanatra megállt, majd komótosan helyet foglalt az ódon, tölgyből készül íróasztala előtt. Az ezüst tálcán szervirozott fekete tea még ott gőzölgött rajta, a komornyikkal nem sokkal ezelőtt hozatta be, melankolikus fahéj illattal borítva be a helyiséget. Ez is része volt annak a már már vallásos szertartásnak, amelyre külön figyelmet fordított minden nap a munka előtt, emlékeztetve magát a saját sorsára és múlandóságára. Aprót hörpintett a pohárból, majd az ujjait végighúzta az asztalon. Minden karcolását és repedését ismerte már. Itt bújt el, amikor félt az égen cikázó villámoktól, itt írta meg az első szereles leveleit Juliettának és ide borulva halt meg az apja évekkel ezelőtt, egy márciusi éjszakán. Sorsuk már eggyé fonódott. Emlékeiből a reggeli harangszó riasztotta fel, lassan ideje volt munkához látnia. Keresztett vetett, vett egy mély levegőt és megnyitotta a HUP-ot ...

Halkan recsegett a padló, miközben Mr. Darkmoon a szoba sarka felé bicegett. Ott egy pillanatra megállt, és komótosan helyet foglalt az ódon, tölgyből készül íróasztala mellett. Az ezüst tálcán szervírozott fekete tea még ott gőzölgött rajta, a komornyikkal nem sokkal ezelőtt hozatta be, melankolikus fahéj illattal borítva be a helyiséget. Ez is része volt annak a már már vallásos szertartásnak, amelyre külön figyelmet fordított minden nap a munka előtt, emlékeztetve magát a saját sorsára és múlandóságára. Aprókat hörpintett a pohárból, közben az ujjait végighúzta az asztalon. Minden karcolását és repedését ismerte már. Itt bújt el, amikor félt az égen cikázó villámoktól, itt írta meg az első szerelmes leveleit Juliettának és ide borulva halt meg az apja évekkel ezelőtt, egy márciusi éjszakán. Sorsuk már eggyé fonódott. Emlékeiből a reggeli harangszó riasztotta fel, lassan ideje volt munkához látnia. Keresztett vetett, szippantott egy mélyet a levegőből és megnyitotta a HUP-ot ...

No offense, nagyanyám szerkesztő és korrektor volt ;-)

Amúgy igen plasztikus, bár a melankólika már nagyon nyálas.

Szerintem.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Nekem meggyőződésem, hogy egy könyv sosincs kész, csupán egy idő után már nem szerkesztik tovább.

Hajlamosak vagyunk szentírásként kezelni bizonyos szövegeket, én például a Dűnét, az olyan jó, hogy netovább.

Pedig, ha Frank Herbert élne, lehet, hogy legszívesebben átírna benne dolgokat, mert most már máshogy gondolja.

Program és szépirodalom ebből a szempontból egyforma, ahogy mi magunk változunk, tanulunk, érünk, úgy a korábban írt dolgainkban, amikor a szemünk elé kerülnek, akkor meglátjuk benne azokat dolgokat, amiket ma már nem úgy csinálnánk.

Ha pedig más írását kell elemezni, akkor minden ember máshogy olvassa, máshogy tekerne meg egy-egy mondatot, vagyis egy könyvnek végtelen változata lenne.

Érdekes lenne a git historyja egy olyan könyvnek, amit minden olvasó kedvére és kontroll nélkül* átírhat, alakíthat, szerkeszthet.

* vagyis bármit tehet vele, ami még nem öncélú, vandalizmus.

Én (kizárólag csak) olvasóként tapasztaltam bizonyos változásokat az évek során abban a tekintetben (is), hogy mi az elfogadható stílus, pl. egy ideje már nem igazán jó a hosszas leírások eleresztése, aprólékos kidolgozása, hanem inkább rövidebben és "frappánsan" kell megoldani dolgokat, mert elunja a kedves olvasó. Hacsak nem ez az alapkoncepció persze. Vannak még ilyenek, hogy már az első oldallal meg kell fogni a delikvenst, meg néhány oldalanként (?) fordulatokkal, izgalmakkal kell szolgálni, véletlenül se legyen lineáris a történet leírás, mert le fogja húzni az értékelésnél. :)

Aztán akkor lesznek a kiismerhetetlen, kidolgozatlannak tűnő karakterek, 1000x látott giccses fordulatok, leírások, logikátlan párbeszédek, megoldatlan ágak-bogok.

Na mindegy, csak azt akartam mondani, hogy idővel az is változik (ezen a területen is), hogy mit tekintünk jónak.

Bár felmenőim között egyetlen szerkesztő, vagy korrektor se volt, szabadjon néhány javítást eszközölnöm a javításokon.

Először is mélyet szippantani valamely levegőtől eltérő, jellemzően gáznemű közegből szokás, de bizonyos szubkultúrákban elképzelhető por alakú szubsztancia is. A "vett egy mély levegőt" megfogalmazás tehát hibátlan volt.

A melankólika - ha lenne ilyen szó - nem a nyálelválasztást befolyásolná, hanem az alsóbb béltraktusok görcsös perisztaltikája, illetve az azt követő sürgető székletürítés által fejtené ki elszomorító hatását.

Mindazonáltal ilyen szó nincs.

Science for fun...

Mélyet szippantani szoktak a sós tengeri levegőből, a lekaszált rét melletti fűillatú levegőből, az erdei levegőből, stb. - szóval azt nem engedem. Főleg azért, mert a közel szóismétlés: "Keresztett vetett, vett egy mély levegőt" részt kellett átfogalmazni - e fölött el tetszett siklani főszerkesztő úr.

A melankólika szó természetesen azért szerepelt, hogy jelezze, mennyire giccses volt az eredeti, túlcifrázott kép.

Amúgyilag tudom, hogy nem létezik.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

> Ehhez nem kell 80-as évekbeli PC-t tartani, ami lassú, megbízhatatlan, feleslegesen eszi az áramot, kifolyik az ember szeme az alacsony felbontástól, ha CRT van hozzá, az még egy külön élmény a szemnek.

- VGA csatlakozo rengeteg LCD-n van.
- Ha mostani windowst tart, akkor meg sziv a folyamatosan valtozo kornyezettel es frissitessel.

Ez kb. egy elektromos irogep. Se tobb se kevesebb. Virust mar nem irnak ra, valszeg nincs is neten a gep.

Az emulalashoz kell egy plusz technikai tudas, plusz hozzaadott ertek nelkul.

En megertem az ipset, hogy egy jol bejaratott rendszert hasznal, ami szamara megfelel.
Hasznalhatna egy tabletet kulso billentyuzettel heti in-app purchase-zal. De o meg nem az a generacio....

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Vagy esetleg WordStar-ban, ami még egy kicsit régebbi program. S hogy miért közkedvelt az írók körében? Itt részletezik: https://www.sfwriter.com/wordstar.htm

Egyes Linux-os programok a billentyűkombinációkat rendre átvették (lásd joeÉ https://joe-editor.sourceforge.io), de például a kommentek kezelése rendszerint kimaradt, pedig az a killer feature az irodalmi alkotások esetén.

AL

( simanzoli v | 2018. 12. 24., h – 00:11 )

Ezeknek az a lényege, hogy egy hosszabb regény szálait is tudod követni.
A tipográfia az írás alatt nem olyan fontos, mint a fejezetekre bontás, vagy a szereplők követése.

Ha a szöveg formázását tartod elsődlegesnek, akkor inkább valamelyik LaTex wysiwyg verziót használd.
Pl.:
https://www.lyx.org/Screenshots

( termih | 2018. 12. 24., h – 12:00 )

Gondoltam kipróbálom az egyik linken szereplő programot,
az yWriter-t. Debian 9-en a következő kellett az elinduláshoz:


apt install mono-complete mono-vbnc

Kicsomagoltam, majd mono yWirter.exe
Első lépésnek választottam, hogy készítek a Projekt Wizarddal egy új
Projektet. Kérdezte, hogy a yWriter Project könyvtárat létrehozza,
azóta nem lehet sehova kattintani. Persze a könyvtár létrejött.
Ezek után már az ablakot sem tudtam kikapcsolni. xkill lett a vége.

Megismételtem újra a projekt létrehozást. Az eredmény ugyanez. :(

Ezért gondoltam üres projektet hozok létre. Az működik.
Létrehoztam az első fejezetet, azóta újra megfagyott a program. :(
Csak az xkill segít.

Biztosan újabb mono szükséges hozzá, mondjuk LinuxMinten található.

( khiraly | 2018. 12. 24., h – 14:43 )

En azt hittem, hogy mostanaban megirja az ember markdown-ban, es a millio+1 online szolgaltaton, programon keresztul
konvertalja epub-ba.
Ilyesmi a readthedocs.org, a sphinx program is
http://www.sphinx-doc.org/en/1.3/_modules/sphinx/builders/epub.html.

Ilyen online szolgaltato pl. az oreilly atlasa is: https://atlas.oreilly.com/

Ha meg mar markdown, akkor van hozza kismillio szoverszerkesztohoz tool/highlighter. Pl. az atom.io -hoz is van.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( iwanabeguru | 2018. 12. 24., h – 23:49 )

A projekten amin most vagyok a user guide meg az összes többi doksi amit valaha egyszerű ember fog olvasni valami DITA nevű cuccal van megvalósítva, és Oxygen XML authorral szoktunk benne túrkálni.
Gondolom sima könyvet is lehet benne írni, habár technikai dokumentációkra van kihegyezve.

===============================================================================
// Hocus Pocus, grab the focus
winSetFocus(...)

http://c2.com/cgi/wiki?FunnyThingsSeenInSourceCodeAndDocumentation

( bzs v | 2018. 12. 26., sze – 20:14 )

Scrivener:
Aki a wine alatti verziót próbálná, szívni fog.
winetricks kell a winecfg indítása előtt, majd install speechsdk. Ezután a winecfg-ben a win10-et kell beállítani, hogy azzal qrja át a zindítandó exe állományt, majd ezután telepíthető a program.
Nálam beindult, nézegetem, de ennek linuxos verziója nem indul, libpng12-nyavajája van, nem foglalkozom vele. Ami hasznosat kiszűrök ezen programból, azt megemésztem, aztán kuka.
Érdemes az egész .wine könyvtárat tarral archiválni, mert akkor az egyhónapos próbaidőt mindig elölről lehet kezdeni...

( artifex | 2018. 12. 27., cs – 22:34 )

Én erről hallottam:

http://www.writerscafe.co.uk/

de láttam a scrivener-es oldalon is említik. Van linuxra is, kipróbálni még nem volt időm. Ahogy néztem ez inkább a történet kialakításában segít és nem a tipográfiában.

"I'd rather be hated for who I am, than loved for who I am not."

( bzs v | 2019. 03. 09., szo – 15:52 )

Scrivener-nél maradtam, de a TeX-kódot mcedit geany és texmaker programokkal írom felváltva, ahogy éppen jólesik.

Scrivener cetlikezelője kiváló, az összes idézetemet, könyvtári kutatásaim anyagát rendszereztem vele. Gyakorlatilag egyes anyagokat itt összeállítva át tudom rámolni az abszolút nem ezzel íródó tex-környezetembe.

Néha azonban egy vágólapról történő másolás után sokáig leáll, gondolkodik, parancssori kimenet üres, processzor mincs terhelve -- majd 5 perc elteltével a program tovább fut. Nem értem az okát.

(nem wine-nal használom, a linuxos verziója fut)

( asch v | 2023. 02. 23., cs – 19:59 )

Van aki másképpen értette a lunixos könyvíró programot :-)

https://voxday.net/2023/02/23/overwhelmed-by-ai/ a forrás pedig ide mutat: https://twitter.com/clarkesworld/status/1627711728245960704

Röviden: egy lapkiadó, ami amatőr szövegeket adott ki kénytelen felhagyni a tevékenységével, mert elárasztották a ChatGPT által írt "művekkel":

"The people causing the problem are from outside the SF/F community. Largely driven in by "side hustle" experts making claims of easy money with ChatGPT. They are driving this and deserve some of the disdain shown to the AI developers.

...
Our guidelines already state that we don't want "AI" written or assisted works. They don't care. A checkbox on a form won't stop them. They just lie."

Szóval nem kell ide mcedit meg vi, hanem ChatGPT kell és nem kopnak el az ujjaink sem a munkában!