Új hangsugárzó, hangfal, fülhallgató, fejhallgató stb. vásárlása után .... bejáratást (burn-in, break-in ...)

Kérdés

sosem végzek (mert lusta vagyok)
6% (31 szavazat)
sosem végzek (mert nem hiszek benne / kárt okozhat)
17% (83 szavazat)
sosem végzek (mert azt sem tudom, hogy mi az)
60% (288 szavazat)
mindig végzek (mert ártani nem árthat, bár vannak kétségeim, hogy ér-e valamit)
1% (7 szavazat)
mindig végzek (mert hallani vélem a különbséget)
2% (8 szavazat)
mindig végzek (mert óriási a különbség)
1% (3 szavazat)
Egyéb, leírom.
2% (9 szavazat)
Csak az eredmény érdekel.
11% (54 szavazat)
Összes szavazat: 483

( trey | 2014. 05. 20., k – 11:00 )

Magyarázat: van egy (egyesek szerint tény, mások szerint elmélet, megint mások szerint hülyeség) miszerint a fent említett eszközök hangja egy idő után javul. Erre a magyarázatot abban találják meg egyesek, hogy a mechanikai alkatrészeknek (membrán stb.) kell egy "kis" idő, amíg bejáródnak.

A bejáratásra különféle hangokat használnak (white, pink, brown noise), hosszabb-rövidebb ideig (40-100 óra, de változó, hogy ki miben hisz), megadott hangerőn.

Vannak akik szerint sokat számít, hogy van-e bejáratás vagy nincs, vagynak akik szerint semmit sem. Vannak akik szerint úgyis bejáródik magától.

Véleményekkel - pro és kontra - tele van az internet. Álljon itt három:

JLabaudio - burn-in
Please Stop ‘Burning In’ Your Earphones
Headphone 'burn-in': Fact or fantasy?

--
trey @ gépház

Csatlakozom. És vegyük figyelembe, h létezik az a jelenség, hogy egy megszokási idő múlva az ember füle rááll az új eszköz karakterisztikájára. Szerintem nem az eszköz változik meg - járatódik be - hanem inkább a a hallásunk alakul - megtanuljuk hallani az eszközt. Van négy különféle high-end fejhallgatóm, már ahogy a fülpárnájuk - különbözően - rásimul a fejemre, pavlovi reflexként átállítódik a hallásom a megfelelő karakterisztikára.
Szóval nem igazán tudom elképzelni, h ennek fényében h lehetne megtapasztalni az eszköz bejáratása során a hangreprodukcióban beállt változást, mert ha 1) ha out-of-box meghallgatom, utána 40 órát járatom és megint meghallgatom, akkor az első meghallgatás élménye - extrém esettől eltekintve - nem jelenhet olyan maradó élményt, ami összehasonlítási alapot jelenthetne a későbbi meghallgatásokkal; 2)ha meg normál módon elkezdem használni, akkor a korábban kifejtettek szerint nem tudok különbséget tenni az eszköz változása és az összeszokás folyamata során jelentkező hallásváltozás között.

Eleve, ha csak méréssel lenne kimutatható akkor az olyan mintha nem is lenne. Mivel csak a hallásunk általi gyakorlati tapasztalás releváns ebben a kérdésben. Másfelől eleve nüansznyi különbségről beszélhetünk, aminek a reprodukciójához az adott eszköznél több nagyságrenddel érzékenyebb rögzítő [és visszajátszó] berendezést kéne használni. Felteszem egy high-end fejhallgató által kiadott hang e célból történő, megfelelő felbontású rögzítése egyáltalán nem triviális hangmérnöki feladat lehet (bár azért valószínűsítem h mondjuk a Sennheisernél v. AKG-nál rendelkeznek ilyen kompetenciával), és ezen "mérési módszer" mérési bizonytalansága akár meg is haladhatja a kimutatni kívánt változás mértékét.

Nem csak a neturínókról van itt szó.

Mint sok mindennek, ennek is van érzékelési határa az ember esetén.
Azaz műszerrel kimutatható a különbség (mivel a műszer érzékelési határa nagyobb, mint az emberi fülé), de emberileg nem tudod érzékelni.

Ugyanígy igaz ez a látásélességre, a színérzékelésre, az időérzékelésre, a hőérzékelésre és sok minden másra.

Az előttem szóló azt mondja, hogy nincs különbség, ha az csak méréssel állapítható meg és nem érzékeled.
A kérdés az, hogy a bejáratás okoz-e változást a hangsugárzó kimenő jelalakjában - függetlenül attól, hogy érzékeljük-e.

Igazából a kérdés valójában arról szól, hogy milyen az időbeli függése a kimenetnek annak függvényében, hogy eddig mennyit volt használva az eszköz.
Ez pedig méréssel könnyen eldönthető, szép karakterisztikákat lehet készíteni a mérésekből.

Ha van ilyen időbeli eltérés, és az egy bizonyos idő után átlépi az ember hangérzékelési küszöbét, akkor mondható, hogy érdemes X órán át bejáratni az eszközt, mert érezhetően változni fog a hangszíne.
Ha van időbeli eltérés, de belátható időn belül ez nem lépi át az érzékelési küszöböt, akkor mindegy, hogy bejáratjuk-e az eszközt vagy nem.

Nem, nem ezt mondta.
Azt mondta, hogy a különbség eleve nüansznyi (miért? milyen elv, elmélet támasztja ezt alá?), másrészt azt, hogy ha csak méréssel kimutatható a jelengség, akkor nem is létezik.
Dehogynem, létezhet az, csak nem lépi át a hallásküszöböt - ezt is fontos lehet tudni, pont az audiofilek számára: mindegy milyen régi, használt eszközt veszel, az olyan, mintha új lenne.

Ugyanígy azt mondta, hogy csak a hallásunk számít a kérdésben: egyáltalán nem. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy atomok (sőt, pár nagyságrenddel nagyobb dolgok: sejtek) nem léteznek, mert nem látjuk őket (csak a látásunk számít a kérdésben).

Épp ezért fontos az, hogy méréssel meg lehet állapítani (és csak méréssel lehet megállapítani) azt, hogy létezik-e a jelenség vagy nem.

Tök jó, verset elemzünk a HUP-on. Ilyen még nem volt. :-)

Na, sz'al Költő azt mondta, hogy ha csak méréssel mutatható ki, akkor olyan mintha nem is lenne. Nem mondta, hogy nincs, csak azt, hogy minek a muskátli, ha babám nem hallja.

Mondok rá másik példát! Bizonyára számos mérés bizonyítja, hogy a menzák blockbustere a finomfőzelék ...khm... finom. Namost ezek a mérések számomra olyanok, mintha nem is lennének, a finomfőzelék ugyanis szar.

---
Science for fun...

Azért no, ha mérhető, akkor létezik :)

A probléma ott van, hogy a hallott hang szépsége nagyon szubjektív. Ezért jellemzik úgy sokszor, hogy élénkebb, csilingelőbb, feszesebb, nyugodtabb, stb. stb., hogy aki egyfajta hangzást keres, ellensúlyozandó (vagy kiemelendő) az erősítő, a hangfal, a kábel jellemzőit, az tudjon kedvére választani. És a hifisták között állandóan megy a cserebere, hogy kinek a cucca melyik kábellel, tüskével, állvánnyal, miegyébbel szól jobban (azaz úgy, ahogy a tulajdonosnak jobban tetszik). És a jobban sokszor azt jelenti, hogy rosszabbul, azaz eltolja az eredeti hangképet egy ízlés irányába.

Az a helyzet, hogy végtelenségig lebontható, hogy mi minden befolyásolhatja a hangképet. Tudom is én, pl a levegő páratartalma is akár. És mindig lehet azzal érvelni, hogy az illető hallja a különbséget ha ilyen v. olyan. Jóllehet nem hallja, vagy csak azt hiszi h hallja, mert maga és mások felé tudattalanul igazolni kell, h miért költött százezreket párastabilizálóra. És ha mégis a végére érnének a befolyásoló tényezőknek, akkor hogy ezen szent őrület köré szerveződő biznisz lendületben maradhasson, jöhet az új aspektus: azaz időben h változnak ezen befolyásoló tényezők? Attól h valamiről kimondható h befolyásolja a hangképet és ez meg is mérhető, még bőven lehet annyira jelentéktelen, hogy ne legyen érdemes vele foglalkozni. Pontosan azért, mert jelentéktelen befolyásoló tényezőt kismilliót lehet találni, és ezek rontják a figyelembe veendő szempontok "jel/zaj":) arányát. Szerintem, de lehet h tévedek, nem igazán összemérhető a hangfalak 100 v. 1000 üzemóra utáni változásának a hangképre gyakorolt hatása, a mondjuk a helység akusztikájának hatásával. Gondolj a visszhangra: felveszik a koncertteremben a zongorista játékát, így ez a felvétel terhelve van a koncertterem visszhangjával. Ezt aztán lejátszod otthon, ahol jelentkezik a szobád visszhangja is. Vagyis egy olyan zongorát hallasz, ami egy olyan koncertteremben szól, ami benne van egy szobában. Fasza!
Na most ehhez képest mit számítanak a tüskék, meg a kábelek?

A puszta szamok semmit nem ernek, ha a kerdes arrol szol, hogy a fules hangzasa "jobb" lett-e vagy sem.

Max annyit tudok elkepzelni, hogy van 2 ugyanolyan fules, az egyik "bejaratott", a masik nem, csukott szemmel ulsz, es valaki pakolgatja a fejedre random az egyiket, majd a masikat. Ezt megcsinalja 10-20x, te meg mindig megmondod, hogy melyik szol szebben. Ha nem igy csinalod, akkor a placebo hatas miatt ugyis a meggyozodesed fuggvenyeben fogsz mindig egyik vagy masik mellett voksolni.

De valamiert van egy olyan gyanum, hogy ha egymillio emberrel elvegeztetned ezt a tesztet, kb. 50-50 lenne az eredmeny, mivel total szubjektiv dologrol van szo. Meg ugye ezt amugy se nagyon tudnad gyakorlatban kivitelezni, mivel a 100. embernel mar bejaratott lenne mindketto :)

Ha X idopontban a fulednek jobban tetszik, mint Y idopontban, akkor a hangkep elter az X es Y idopontban szerinted. Ekkor ket eset lehetseges:
1. Valoban mas a hangkep, azaz a valtozas merheto, letezik. Ekkor van ertelme a bejaratasnak.
2. A hangkep ugyanaz, semmi nem valtozott az eszkozon, nem merheto a valtozas. Ekkor magadat csapod be, azaz placebohatas. Ekkor SEMMI ertelme a bejaratasnak. Csak el kell hinned, hogy mar be van jaratva az eszkoz, es egybol jobban fog szolni szerinted.

Akkor mi köze van ennek a fülhallgató bejáratásához? Nem lenne logikusabb a hallgató bejáratásáról? Mert akkor a következő 120+ dB-es környezeti zajterhelésemkor közlöm a pampogókkal, hogy csak a fülemet járatom be audiofil zenei élmény kedvéért.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Elektromechanikus. És, mint minden mechanikus szerkezetnek, a használat során apró szerkezeti változások történnek. Ezek idővel mérhetőek. Apró probléma, hogy ezeknél nagyságrenddel érzéketlenebbek az érzékszerveink, amik ráadásul adaptívek.
Ha nincs mérhető különbség, akkor nagy valószínűséggel, pszichés és nem fiziológiai tény van az érzékelésbeli eltérésben. Mint ilyen kizárható, hogy köze lenne a fülhallgatóban beálló változásokhoz. Hacsak nem hiszel a feng-suiban.
Vagyis nagyjából annyi, mint az én motorjáratásomnak.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem azt mondom, hogy ha masnak hallod a fulest, akkor nem lesz merheto kulonbseg is. Nyilvanvalo, hogy lesz, ennyire ne menjunk mar le ovis szintre. Arrol beszelek, hogy nem feltetlen azt halljak az emberek jobbnak, ami technikailag nagyobb, szelesebb, bovebb, stb. Lehet, hogy az illeto szamara pont attol lesz szebb a hangkep, hogy valami hang nem jon at neki. Es latom, hogy ezt nagyon nehezen veszi be a mernoki gondolkodas, mert mar otodjere futunk nekik ugyanannak a kerdesnek, de attol meg ez igy van.

Nem konkretan a fizikai, megfoghato reszre pelda: vegeztek kutatast fiatalok koreben, ahol meghallgattattak veluk ugyanannak a szamnak a lossless es az MP3 encode-olt valtozatat. Harmat talalhatsz, hogy mi lett az eredmeny: az MP3 tetszett nekik, az osszes kodolasi hibajaval es nyirbalasaval egyutt. Miert? Mert ez a generacio ezen nott fel, ezt szerette meg. Ennek egy igen drasztikus kovetkezmenye, hogy sok szam (pop es tarsai) eseteben mar a studioban, a keveres fazisaban szandekosan ugy master-elik a szamot, mint ahogy egy MP3 encoder csinalja.

Szoval innentol nagyjabol mindegy, hogy te mit meg hogy mersz, mert a megitelt hangzas nem csak azon mulik, hogy mennyire leng ki a mutato a merodon, hanem azon is, hogy a fuled es az agyad mikre all ra.

Na igy ertem en azt, hogy a fulesen at keresztul kapott elmenyt nem tudod merni.

A fizikailag mérhető változást akarja mérni, nem az élményt. A példád nem megfelelő, mert az MP3-mal és a veszteségmentesen kódolt zene között különbség van, és a bejáratással kapcsolatosan felmerült kérdés az, hogy van-e különbség (nem az agyban, hanem a lesugározott hangban), és ha igen, milyen mértékű.

:)

Amit te zenében, szélesebbnek, bővebbnek, teltebbnek, lágyabbnak érzel, azok mind-mind mérhető paraméterek. Ezek a jel és fázistorzítások, frekvencia átvitelbeli eltérések. A lossless vs. mp3-ban masszívan mérhető különbség van.

Amiről itt futjuk a köröket az az, hogy a bejáratáskor az emberi érzékelési tartomány alatti változásokat állítunk elő vagy sem.
Itt egy mérésekkel alátámasztott cikk:http://www.innerfidelity.com/content/evidence-headphone-break
Látható, hogy van mérhető változás, de igen érdekesen oszlik el. Pl. Egy-egy ponton drasztikusan változik a 60 órás járatás során a frekvenciára adott válasz és például az is látszik, hogy 10kHz felett 30dB-es beesések vannak. A probléma, hogy hallott hangnál 10dB eltérést hallunk kétszerte hangosabbnak, míg 3dB csak 1.23 szoros eltérés. Ez utóbbi szokott egy riccenés lenni a digitális hangerő-szabályozókon. A dB logaritmikus volta miatt, elkezdhetünk polemizálni, hogy vajon képesek vagyunk-e 0.5dB-es változást érzékelni? Különösen, hogy az emberi fül érzékenysége nem lineáris a frekvencia mentén. Pl. 2kHz és 10kHz-es frekvencián két, azonos erősségűnek hallott hang között 20dB eltérés lehet.
Ehhez hozzájön, hogy a fülhallgatónál minden egyes felvételkor másképp fekszik fel a fejen. (Hacsak nincs csapos illesztés a hallgató fején, de nem akarok ötleteket adni az agyhalott audiofileknek)
Szóval, egy szónak is száz a vége: amiről vitatkozunk az nem mérnöki dolog, hanem erősen fetisizmus.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ebben biztos vagyok, mint ahogy abban is, hogy egy audiofilnek egy drága audiofil berendezés birtoklása, azzal való foglalatoskodás szexuális élményt okoz. Ha nem ez lenne akkor nem bejáratáson, rezgésmentes kábeltartókon, egymást keresztező kábeleken agyalnának, hanem zenét hallgatnának.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Első (és tulajdonképp egyetlen) eldöntendő kérdésnek azt tartom, hogy változik-e.
Azt, hogy ettől jobb lesz-e a hangja - lévén hogy szubjektív dolog - nem akarom, és nem is tudom eldönteni. Mindenesetre ha a változás ténye beigazolódik, akkor elképzelhető egy olyan összeesküvés-elmélet, hogy a gyártók nem a termék élettartamának első harminc órájára hangolják az alkatrészeket.

Namost ezert is mondtam, hogy tulsagosan mernoki oldalrol kozelited meg a kerdest. Marpedig a fulest nem azert veszed, hogy meregesd, hanem hogy zenet hallgass vele. A fules nem cel, hanem eszkoz. Ezert nem is ertem, hogy szamodra miert a muszaki parametereiben a "bejaratas" soran letrejott (valoszinuleg minimalis) valtozas az erdekes, es nem az altala nyujtott elmeny. Nyilvan lehet merni a parametereit, csak ebbol nem fog kiderulni semmi. Marpedig a szavazas apropoja az volt, hogy vajon van-e ertelme bejaratni a fuleseket. Ertelme pedig nem attol lesz, hogy merheto valtozas tortenik benne, hanem ha merheto valtozas tortenik benne es ennek kovetkezteben szamodra jobb zenei elmenyt nyujt.

"hanem ha merheto valtozas tortenik benne es ennek kovetkezteben szamodra jobb zenei elmenyt nyujt."
A tobbi lehetoseget kihagytad: mi van, ha a valtozas nem meerheto, de megis azt hiszed, jobb a zenei elmeny? Ekkor magadat csapod be, placebo-hatas, altudomany.

Ha a valtozas merheto, de megsem hallod masnak a zenei elmenyt: nem szamit a bejaratas, mert nem valtozik a hangkep annyira, hogy erzekelheto legyen. Ekkor a bejaratasnak nincs ertelme, nem befolyasolja az eszkoz erteket az uj eszkozhoz kepest (se nem noveli, se nem csokkenti).

Ha a valtozas nem merheto, es nem is valtozik a hangkep az erzekelesben: minden oke, senki nem csapott be senkit.
Ha a valtozas merheto, es masnak is hallod a dolgot: minden oke, senki nem csapott be senkit.

Epp ezert kell merni es kiserletezni.

Ááá! Az üzletben nem tudsz kipróbálni semmit! Persze bekapcsolják, hallasz valamit (akár különbségeket is) - de az nem jelent sokat. Eleve nem vagy olyan állapotban és a körülmények sem olyanok, hogy képes lennél érzékelni azokat a finom különbségeket amik miatt igazából jónak v. jobbnak ítélnél egy-egy hangszórót v. fejhallgatót. Ezt csak otthon nyugis körülmények között tudod valójában megtenni. A bolti próba során max. a kommersz és a high-end típusok közti különbséget lehet érzékelni. Ha sok vacak után meghallgatsz egy jó fejhallgatót, akkor egyből jön Wow!-érzés. Persze, ez igaz, de több "jó" fejhallgató közt már nem tudsz különbséget tenni a boltban. Ezért aztán ez a bejáratási előtti kérdés is teljesen hipotetikus.

Ha a hangfal érdekel, akkor igenis süketszoba, mert a sugárzó tulajdonságai ott mutatkoznak meg leginkább. A zeneszobát meg otthon tessék rendesen megcsinálni, vagy betenni a rendszerbe megfelelő minőségű EQ-t (a hiedelemmel ellentétben az EQ filterek nem arra valók, hogy kiszakítsd a mélysugárzót a helyéről, hanem hogy kompenzáld a terem esetleges elnyeléseit, "erősítését").

"...csak nem nagyon lehet mérni"

Ami azt illeti a "hangzásszépség" tényleg nem egy tipikus fizikai mennyiség, a Fourier spektrum változása viszont (már ha változik) követhető kell legyen.

(Nem néztem végig a linkeket, azt se tartom kizártnak, hogy ezt már valaki elvégezte, elvégre maga az ötlet eléggé triviális.)

---
Science for fun...

( ubul_ | 2014. 05. 20., k – 11:07 )

High-end típusoknál, csak csinálnak gyári bejáratást.

( pityulaman1983 v | 2014. 05. 20., k – 11:10 )

Az én véleményem az, hogy otthon normál eszközökkel ezt nem tudod megtenni. Meg úgy egyáltalán nincs is értelme szerintem.
Ennyi erővel a kilengésből lehetne számolni futás/kilengésteljesítményt kilométerórával, persze azt is rögtön elkezdenék manipulálni és így tovább.

-----------
"Pontban 0:00-kor nem nagyon szoktak véletlen dolgok történni"

( Sanya v | 2014. 05. 20., k – 11:12 )

Ez nagyjából a megszokod effektus. Nem hiszem, ha kimérnénk, akor lenne valami egetverő különbség a bejáratott és a be nem járatott hangfal/fülhallgató között.

( KoGa v | 2014. 05. 20., k – 11:14 )

Kifejezetten bejáratást nem végzek, de igyekszem az elején kiméletesen használni, alacsony hangerővel, stb. (Mondjuk azután is.)

( asusu | 2014. 05. 20., k – 11:48 )

Egyéb, leírom:
Saját, "consumer" cuccok esetén "sosem végzek".

PA és kontroll hangfalakkal csináltuk azt, hogy az elején csak fél (RMS) teljesítményen hajtottuk (rendesen zene ment rajta, nem pink/white/brown/whatever noise), aztán mehetett rá a teljes kakaó.

( nemethge | 2014. 05. 20., k – 13:35 )

Szerintem miután lejött a gyártósorról tuti járatják 40 órát..

( tomtyi | 2014. 05. 20., k – 14:03 )

Kb. 15 évvel ezelőtt -- azt hiszem -- a Hi-fi Magazinban volt egy írás, amely arról szólt, hogy volt egy felmérés, melyik lemezt hallgatják legtöbbet audiofil körökben. És volt egy felsorolás, hogy sem ez, sem az. Hanem a "Kis bádogdobos" sztereó beállítólemez.

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

( PDA_FAN | 2014. 05. 20., k – 14:48 )

nem vagyok róla meggyőződve, hogy egy Mp3 vagy CD minőségű zene esetén a hangsugárzó lenne a leggyengébb láncszem, pláne nem egy profi cuccnál.

Hasonló agymenéseket anno a szép emlékű Hi-Fi magazinban lehetett olvasni. Kedvencem volt a lemezjátszó és az erősítő egymásnak háttal, ultrarövid kábellel való összekötése, mondván, hogy azon a néhány arasznyi árnyékolt kábelen olyan hihhhetetlen jel-zaj viszony romlás történik, ami elnyomja a lemezjátszó szervomotorának a zaját, meg a félvezetős erősítő sörétzaját is :-)

Pedig de.
CD 16bit 44.1khz, messze overkill ahhoz kepest, hogy egy hangszoro mennyit torzit, (a fulesek kevesbe torzitanak)
Nem is beszelve arror, hogy az emberi hang tartomanyban letezo legjobb mikrofonhoz kepest is overkill.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

( BlinTux v | 2014. 05. 20., k – 17:23 )

(x) Egyéb, leírom.
Még ilyen is van? xD

Ritkán veszek hangfalat, de ha igen, az az első, hogy valami zúzós rocot ráeresztek, hogy repedjenek az ablakok ^^

( Replaced | 2014. 05. 20., k – 19:56 )

fogadjunk, hogy ilyet is vesztek:

http://www.the-ear.net/review-hardware/audioquest-pearl-and-cinnamon-et…
http://www.the-ear.net/review-hardware/audioquest-ethernet-cables-pt2-e…

Three switches in a row and four cables to compare: standard, Supra, Pearl and Cinnamon. Music used was a 24/96 WAV file of Paper Airplane by Alison Krauss & Union Station. Changing from standard wire to Pearl introduces more space, less strain and easier flow. The sound opens up like a flower to the sun. The next cable, Supra, is more refined and puts some extra detail in the strings of the guitar. There seems to be no way back to standard Ethernet cable.

biztos ez a faszi is bejaratja a cuccait :D

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

( ak0sh | 2014. 05. 20., k – 20:41 )

* sosem végzek (mert nem hiszek benne / kárt okozhat)

Olyan zenéket kell hallgatni, amik kiteszik az egész spektrumot.
Amúgy egy hónap után valóban szebb a hangzás.

( f0xhu v | 2014. 05. 20., k – 22:07 )

:) fosol mi, hogy mit vetté' drága pé'zé'??? :D :D

IMHO, tégy belátásod szerint.
béke

--
A gyors gondolat többet ér, mint a gyors mozdulat.

Dehogy. Olyannyira nem, hogy vettem egy másik ugyanolyat is másik színben. ;) Most is az van a fejemen.

Érdekes megfigyelés, hogy a gyári paramétereit (20 Hz - 20 kHz) tekintve kevesebbet tud mint egy másik, ami szintén itt van előttem (15-22 kHz), de hangzásra ég és föld az elvileg gyengébb javára.

A szavazás meg csak amiatt, hogy az elmúlt napokban egy kicsit utánaolvasgattam a témának, de ennyi baromságot, parasztvakítást, mágiát, félremagyarázást ritkán olvas az ember, amit egyesek a téma köré összehordanak. Nem a bejáratás köré, hanem úgy általában a fejhallgatók, Hi-Fi, audio témakör köré.

BTW: most van két egyforma, zsír új fejhallgatóm. Az egyiket "bejáratom", a másikat nem. Attól tartok, hogy lófasz különbség sem lesz köztük. Ha igen, majd beszámolok róla. :)

--
trey @ gépház

Fontos, hogy nehogy műszerrel megmérd! Nem szabad! Különösen kalibrálttal nem! Az elrontja!
Csak hallásra és az árcédulára hagyatkozz! A drága hi-fi, mindig tisztábban szól, hacsak nem a haverodé!
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

De eleve nem stimmel a dolog. Az eredeti hozzászólását ugye negatív előjellel gondolta (vagy ez már a dupla-duplagondol egy variációja? :D), tehát a műszerre szavazott volna.
Mikor jeleztem, hogy szvsz marhaság, akkor meg jött azzal, hogy nem értékelem az iróniáját/szarkazmusát.

B verzió, hogy tényleg nem értem, mit akart, kit akart kigúnyolni. :D

őszintén szólva én se.

Két dolog van: a műszeres mérés és a szubjektív ítélet.

A műszeres mérés nyomora ki is derült a linkelt anyagból, hogy műszerrel ki lehet mutatni eltéréseket (már ha lehet), de a számok kiértékelése problémás, mert nem nagyon tudni, hogy az egyes változások mennyire számítanak a hangkép szempontjából. És pláne azért, mert a jobb vagy rosszabb hangzás egyéni ízléstől (is?) függ. Tehát lehet mérni műszerrel, de minek? Lásd a következő ironikus(?) megjegyzést, miszerint "Csak hallásra és az árcédulára hagyatkozz". Az első fele elég kacagtató, egy hangrendszer esetén mégis mire? Ruhát se úgy vesz az ember, hogy megméri hogy hány gramm pamut van a szövetben, hanem felveszi, hogy kényelmes-e. Az árcédula már jóval kínosabb kérdés, de ha túl olcsó valami, akkor már gyanús, hogy abból kimaradt valami, ami lehet hogy kellene. Persze az, hogy tényleg kell-e, már egy jó kérdés (vagy inkább hitvita).

Mindenesetre vannak emberek akik nem tudják fül alapján megkülönböztetni a hegedűt a brácsától. És persze olyanok is, akik szemre se. De azért nem kizárt hogy az két különböző hangszer :)

1. Az igazi audiofilek csak hallásra hagyatkoznak. Emiatt képesek egy drága ethernetkábeltől is szebbnek hallani, vagy épp a direktfűtéses csöves erősítőt tisztábbnak hallani, mint egy milliószor szűrt táppal rendelkez, 100-200kHz-ig lineáris, miliszázalékos torzítású műveleti erősítőt.
2. Az igazi audiofilnek bármi szart el lehet adni drágán, ha megfelelő mítoszt gyártasz hozzá. Ilyenek keresnek ötven éve nem gyártott germánium tranzisztorokat, veszi 100 dolláros áron, a hamisított fémtokba tett műveleti erősítőt.
3. Az igazi audiofil retteg a mérés szótól. Különösen ha kereskedő, mert hirtelen kiderül, hogy a mítoszaik csak mesék. És az audiofilség, mítosz nélkül fabatkát sem ér. Egyszer személyesen volt tapasztalatom meglátni, hogy miképp volt képes egy egyszerű torzításmérő "elrontani" egy másfélmilliós csöves erősítőt. A tulajdonos összes reakciója megegyezett egy hitében megkérdőjelezett vallási fanatikuséval.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Persze.Teljesen fair módon állnak a kérdéshez. Ez utóbbinak egy egy millió dolláros jutalom volt a tétje.

Én tíz évvel ezelőtt sem hallottam volna meg, de már akkor is meg tudtam volna mérni. Ezt egyszer lefutottuk, de ha már felhoztad:
Ha nincs mérhető különbség a két kábel között, azaz az összes fizikai paraméterük megegyezik, akkor miképp lehet hallható különbségük? Milyen paraméter az amit nem tudunk mérni, de hallunk? Az aurája? A feng-sui-ja? Miképp hajlítja a Lei vonalakat?
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Fordítva ülsz a pacin: én azt mondom, hogy vannak különbségek, amik nem csak mérhetőek, észlelhetőek is, ha kellőképp érzékeny a füled. Ha nem mérhető, akkor jó eséllyel nincs is köztük eltérés, akkor valóban csak placebo hatásról van szó.
És amiről én beszélek, hogy még én is hallotam a különbséget, az az "óccó", noname kábelezés vs. high tech., természetesen megfelelő eszközökön. Tíz éve még elég jól hallottam, amikor pár éve, hangfal keresés közben mutogattak ilyesmit... abban már nem vagyok biztos, hogy valóban hallottam vagy csak azt hittem, hogy hallom.

Ne terelj! Azt írod:
"Egyébként kábel és kábel közt nem csak mérhető különbség lehet."
Kérlek válaszold meg, hogy mik is azok a különbségek amik nem csak mérhetőek?

El kell fogadni, hogy jelen pillanatban egyes fizikai paramétereket milliószor pontosabban tudunk mérni, mint ahogy azokat érzékeljük. El kell fogadni, hogy van az a pont amin túl képtelenség érzékelni az eltéréseket és ez a pont nem a milliomodos tartományban van. És itt kezdődik az audiofilek perverziója, mikor olyan paramétereken vitatkoznak, ami nem érzékelhető.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

B+, menj vissza az iskolapadba és tanulj meg magyarul!

"nem csak mérhető" = van ami amellett, hogy mérhető, hallható is (ebben a kontextusban)
Hallgass meg egymás mellett egy CD-t és ugyanazt a felvételt LP-ről, majd rájössz, hogy mi az ami nem csak mérhető, de hallható is! :D

És a valódi audiofil az nem a csak mérhető paraméterekkel foglalkozik, hanem a hallhatóakkal. Aki a csak mérhetőre mondja, hogy érzékeli és vakteszten nem tudja, az más kategória.

Ha nem vagy benne biztos, hogy hallottad, akkor rosszul teszteltél. Az ilyesmit korrekten úgy lehet megcsinálni, hogy fogsz n darab vizsgálandó kábelt, meg m főnyi hallgatóságot, aztán a vizsgálódás lebonyolítója szépen jegyzeteli, hogy mikor, melyik kábelezést használva megy az adott zenerészlet, aztán amikor valamennyi részlet, valamennyi kábellel legalább 3-4 alkalommal(!) elhangzott, akkor neki leget állni kiértékelni azt, hogy adott zenerészletet ki, melyik alkalommal hallotta a legjobbnak - legrosszabbnak. És után jöhet a csodálkozás... Lesz olyan, hogy azonos felvétel, azonos kábel és mégis jelentősen eltérő vélemény - egy azon tesztelőtől.

Csak egy dologra reagálnék: direkt fűtésű cső kontra félvezetős megoldás. Nézz utána a termikus tehetetlenségnek - egy cső ilyen szempontból nagyon lomha, egy jelentős impulzus nem fogja semelyik elemének a hőmérsékletét jelentősen megváltoztatni - egy félvezetős eszköznél meg azért lokálisan (egy-egy tranzisztorra) bőven sikerül. Az eredményt igazából nem fogod tudni mérni a kimeneten, de mégis jelentős eltérés lesz a hangzásban, hangképben.

#define mérni. Oké, a két (félvezetős ill. csöves) erősítő kimenetét bedigitalizálod, és az adatsorok különbségének az elemzése szépen mutatja, hogy más a két rendszer kimeneti jelalakja, de hogy ebből az eltérésből mi az, ami a hangzásban ténylegesen érezhető, észrevehető különbséget okozza, azt nem fogod tudni eldönteni. Pont az a gond, hogy a félvezetők hőtehetetlensége annyira kicsi, hogy nagyon rövid ideig tart a hatása, épp ezért nehezen lehet kimutatni a kimenetben ezt a hatást.

Hát. mondjuk egy 50-60 dkg súlyú, 10kW nagyságrendű tranzisztor W-os tartományban járatva, nem hiszem, hogy lenne akkora meghajtó impulzus, ami szignifikánsan megemelné a hőmérsékletét. Különösen ha épp D osztályban járatják.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Hali!

Ez a két paraméter (a tól-ig Hz kHz) nem sokat mond, valóban parasztvakítás. 30 Hz alatt eléggé halkan szoktak szólni a fülesek, szóval hogy 15 vagy 20Hz-től kezdődik el halkan a basszus, az szinte mindegy; főleg ha összehasonlítod a hangerőt azzal, ami 60Hz-en vagy 100Hz-en megy. Hogy 20 vagy 22 kHz-ig szól, az ebben a korban nem annyira fontos. Hallgasd meg, hogy hány Hz-ig hallod a hangokat, nekem 17-18kHz-nél eltűnik: https://www.youtube.com/watch?v=qNf9nzvnd1k Elvileg fiatalabb korunkban jobban hallottuk a hangokat.

A karakterisztika érdekesebb, attól fogjuk jobbnak vagy rosszabbnak hallani a zenét. Pld. itt van egy összehasonlítás három Sennheiser füles karakterisztikájáról: http://graphs.headphone.com/graphCompare.php?graphType=0&graphID%5B%5D=…

A 40 óráshoz annyira sokat nem tudok hozzátenni. Személyes véleményem az, hogy ha lenne hallható különbség, akkor azt rég kimérték volna. Azt sem értem, hogy hogyan lehet 40 óra a referencia szám, egy fülesben sokkal kisebb a mozgó alkatrész, mint egy nagyméretű hangfalban, 12"-os lökővel. Azt értem, hogy egy csöves erősítőben a végfokcsöveket miért kell bejáratni, de ott mérhető amperekről van szó, érdemes a biast ellenőrizni a bejáratás után; és ez is inkább a gitáros világban van, nem a hifinél.

Ha fontos a jó minőség, akkor inkább vegyél egy füllhallgató-erősítőt extrába, és ne a telefonról vagy a standard hangkártyáról hallgasd a zenét. És egy bizonyos minőségű erősítő + füles után már valószínűleg hallani fogod az mp3 és a lossless közötti különbséget. Utcára meg jó az egyszerű füles + a telefon.

De tényleg sokan felfújják az eegészet, akik valószínűleg elvéreznének egy vakteszten. A zene a felhasználói oldalon főleg arról szól, hogy nyisd ki a füled, és hallgass; sokan csak netezgetnek, paraméterekről olvasnak meg magyaráznak anélkül, hogy ismernék pld. a zenei ízlésedet. Van olyan füles, amin a metálzene szól jól, másikon meg a komolyzene. Na akkor most melyik a jobb füles, vagy melyiknek vannak jobb paraméterei? És ez a 40 óra tényleg számít, ha a szuper fülesedet egyszerűen csak bedugod a mezei hangkártyába és mp3-at hallgatsz rajta?

( mauzi v | 2014. 05. 20., k – 22:10 )

Eszköze válogatja. Egy fejhallgató a maga párcentis membránjával valószínűleg pár perc alatt bejáródik annyira, hogy utána már műszeresen is nehéz lenne mérni a különbséget. (= nem járatnám be különösebben.) Egy bitang nagy hangsugárzó esetében más a helyzet. Talán annyira, hogy olyan sokáig kellene bejáratni, hogy nem lenne kedvem kivárni. (= minimálisan járatnám be pár órát, aztán a többit már élesben.) És a szkeptikusok kedvéért: valóban jobb lesz bejáratás után :)

( Hiena v | 2014. 05. 21., sze – 08:11 )

Új hangsugárzó esetében az első 3 órában 30%-al dúsabb (negyed tűállással nyitottabb porlasztóval) járatom változó, de maximum 3/4 gázon, figyelve a hengerfej-hőmérsékletre. Utána átmosás és a következő járatásnál figyelem a kipufogóból kifolyó ricinus színét, ha tiszta akkor jöhet a maximális fordulatszámon a járatás a hengerfej-hőmérséklet monitorozásával.
Általában, az 5. üzemórától már képes egy tanknyi anyagot maximális gázon végigjárni, ekkor lecserélem a kipufogót rezonátoros dobra, mert az növeli a teljesítményen és erősebb és tisztább lesz a hangja. Fontos, hogy hallgatni csak száraz, napos időben, maximum 4m/s-os szél esetében, reggel hat és tíz óra között, 15%-os part menti horgásztelítettség mellett szoktam, mert így osztható meg az élmény az embertársaimmal ideálisan.

Miről is volt szó amúgy?
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nálunk is nagy tudományosan, alapjáraton eljáratnak 1 tank benzint a fűkaszákban-motorfűrészekben, mert hát ugye ez kell. Aztán rengeteg fórumon olvasom, hogy ez a legrosszabb, mert alacsony fordulaton nagyon rossz a hűtésük, így már korán megalapozzuk a motorproblémákat.

( zetetikhos | 2014. 05. 26., h – 08:29 )

Itt mindenki komplet idióta, vagy csak én?

( vtechun | 2014. 05. 27., k – 05:23 )

Majd bejáródik használat közben :)

( sigellef | 2014. 05. 27., k – 15:18 )

40-100 órányi fehérzajtól változik a membrán formája/állaga/stb? Akkor már eleve kuka, mert biztos zselatinból van az egész :D:D

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba