Linuxra és LibreOffice-ra vált egy német tartomány

Címkék

Schleswig-Holstein Németország legészakibb szövetségi tartománya. A hírek szerint a tartomány szabad szoftverekre való váltást tervez az iskoláiban és hivatalaiban. 2026-ra mintegy 25 ezer számítógépen cserélnék le a Windowst Linuxra, a Microsoft Office-t LibreOffice-ra. Az okok a jól ismertek: a proprietary szoftverektől való függőség csökkentése ... Részletek itt.

Hozzászólások

Kezdhetnek onnan ahol Munchen abbahagyta. Ugy gyorsabb. Csak aztan a vegen nehogy kapjanak a nyakukra egy olyan politikai garniturat, amelyik ugy kezdi, hogy hatraarc...

Ilyennel próbálkozott már München is. Jó lenne, ha komolyan gondolnák. Erősen gyanítom, hogy leginkább egy "meggyőzőbb" microsoft ajánlatot szeretnének.

Eu szinten ha nem ostobaságokkal foglalkoznának, akkor létrehoztak volna már rég egy nyílt forrású megoltást támogató szervezetet a sok sóhivatal helyett. 

Esetleg most északon akarnak valami jó árat kicsikarni a Microsofttól?

Vagy:  hamarosan nyugaton sem lesz kolbászból a kerítés. Minden megspórolt eurónak helye lesz.

Lássuk be, az irodai kényelem eléggé huszad rangú probléma kezd lenni az energiaválság, a COVID és egyéb nyavaják mellett.

trey @ gépház

Van olyan hely a világban ahol mondjuk már évek óta ez működik? Van bizonyíték arra hogy tud működni ha tényleg úgy akarják valahol?

Írtam volna, hogy pl a magyar bíróságokon, de e szerint ott sem végtelenül elégedettek vele.

A Kúrián számos munkaállomáson működik nyílt forráskódú, ingyenes irodai programcsomag
(Libre Office), amely hibáinak megoldására nincs gyártói támogatás. A felhasználóknak a
folyamatosan fennálló kompatibilitási problémák miatt a Libre Office használata nehézséget
okoz, továbbá a programcsomag számos hordozható eszközre nem telepíthető, az elkészült
dokumentumokat nem lehet szerkeszteni. A bírók az ítélkezési és jogegységi tevékenységükön43
felül jelentős többletfeladatot látnak el, mely során számos külső féllel tartanak kapcsolatot,
amihez szükséges a gyártói támogatású Microsoft Office programcsomag használata.

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/allamiprojekt/Strategia_vegleges_2019_10_07.pdf

Hadd találjam ki: a folyamatos kompatibilitási problémákat az okozza, hogy hibásan készsített open document-eket akarnak megnyitni, ami ms officevel készült. 

Másrészt valószínűleg inkompetencia. Nem lehet szerkeszteni elkészült dokumentumokat (mobileszközön)? A hiba a nem akarás, nyögés a végében van. Keverik a jó magyar ingyen mindent, de még támogatást is dolgot a pályázati pénz égetéssel.

Az egész nem arról szól, hogy ms vagy libre alapítvány. Hanem olyan formátum használatáról, ami nem egy cégtől függ. Ezt sem értik. 

Aztán ha meg PDF-ben küldik, akkor meg azon megy a rinya hogy a kész lezárt formátumot nem tudják átszerkeszteni, pedig jó lenne például azt a személynevet vagy azt a dátumot benne egy másikra kicserélni.

Valójában nem a technika ma a leggyengébb láncszem, hanem a $user, aki képtelen követni a rásózott bonyolult technikát. Esetleg elgondolkoztató, hogy célszerű lenne a $user szintjére letisztítani a számítástechnikát és a végén kiderül, hogy a sok csilivili elhagyása után sem csökkenne a termelékenység.

Egyébként szerintem sokunk így van az olyan dolgokkal, amik nem érdekelnek minket, csak külső kényszer hatására használnunk kell. Hát ugatjuk, de ha abnormális dologba ütközünk, akkor sikítunk.
Bezzeg amik érdekelnek, ott észre sem vesszük hogy ami nekünk természetes, az a környezetünknek cseppet sem természetes.

Tudni tud, de a pdf szerkeszhetősége limitált, ami nem is a LibreOffice hibája ám, maga a pdf lett kitalálva read only műfajnak, hogy minden képernyőn, felbontáson, mindenféle nyomtatón, nyomdai gépen azonosan jelenjen meg. Persze, születtek hozzá szoftveres megoldások, mint Adobe Acrobat, meg LO is bele tud szerkeszteni, de elég korlátozott, és egy utángondolás, egyfajta hack. A pdf-nek pont az a lényege, hogy a megjelenítésre használt, univerzális formátum, amibe már nem szerkesztenek, barmolnak bele.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Lehet van ilyen is, a lényegen nem változtat, hogy a pdf egy megjelenítésre használt formátum. Tekintsétek úgy, mintha valaki elektronikus papírra nyomtatna. Nyomtatni se azért szoktak, hogy majd átfirkálják a nyomtatott verziót. Épp így a pdf sem erre való. Hibridség nélkül is lehet szerkeszteni, mert ha nem OCR pdf, akkor bele lehet nyúlni a PS-en alapuló kódrészébe, meg át lehet írni benne a szövegkaraktereket, de ez akkor is egy csúnya hack marad, nem mindig garantál kompatibilitást, helyes megjelenést, teljesen szabad, átformázást is normálisan lehetővé tevő szerkesztést. Aki azt várja, hogy majd a pdf-et is ugyanolyan könnyen és rugalmasan fogja szerkeszteni, mintha odt, docx, doc, rtf lenne, az csak magát hülyíti vele.

Természetesen ez nem csak a pdf-re vonatkozik, hanem minden hasonló formátumra is, postscript, dvi, stb.. Csak az a baj, hogy ezt a legtöbb felhasználó képtelen megérteni, ahogy pl. azt se szokták érteni, hogy a táblázatkezelő nem adatbázisok kezelésére van, annak ellenére, hogy ha erőlteti az ember, használhatja akár arra is, de attól még nem arra lesz való. Ahogy a Word se arra való, hogy pl. programok forráskódját írja vele valaki. Meg hogy a screenshotok manipulációjára se MS Paintet kell használni, stb..

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

A folyamatos kompatibilitási problémákat az okozza, hogy a telepítés után nem állítják be, hogy ne odf-et, hanem docx-et, xlsx-et gyártson a LibreOffice. Ezért aztán amikor hasonlóan túlképzett harmadik félnek küldik az odf-et, akkor az visszadobja, hogy nem tudja megnyitni. Nagy cégeknél meg eleve nincs LO, nem is hajlandóak telepíteni, pont ugyanezzel a süket dumával, hogy nincs rá support.

Mellesleg én még egyetlen bírósági dokumentumban sem láttam makrókat, vagy olyan rafinált formázásokat, amik miatt ne lehetne megnyitni, vagy a megnyitáskor adatvesztés lenne.

Erdekes, par evtizede ugyanerre a funkcionalitasra eleg volt egy irogep. Azon volt kis betu, nagy betu, ha ugyes voltal akkor alahuzas, es ha megfeleloen eroszakos akkor felkover.

Ez most egy Wordpad, elmentve mondjuk .rtf -be. Szerintem aki ennel tobbet akar, es nem kiadvanyszerkesztessel foglalkozik, az maganak okozza a problemakat.

Elkepeszto, hogy egy man oldal tokeletesen ertheto, pedig csak ASCII.

A fenti megállapítások nem teljesen igazak, és 2 éve sem voltak azok. A LibreOffice-hoz van gyártói támogatás. Vannak mobil appok is, iOS és Android, Collabora Office a neve, és lehet vele szerkeszteni. Ha az MS Office támogatás is olyan, hogy ha bejelentek egy hibát, utána 2 hét múlva küldenek egy patchet, akkor az szuper, de úgy tudom, nem ez a jellemző. A LibreOffice support sokkal rugalmasabb és testreszabottabb tud lenni.

A gyártói támogatás elég vicces: egyszer volt egy problémám talán a windows xp-vel, két hónapon keresztül leveleztem velük, sorban küldtem a log-okat, ilyen-olyan output-okat, a vége az lett, hogy mondták, hogy telepítsem újra. Ha a szomszéd pistikét megkérdezem, ő is egyből ezt tanácsolta volna :) A support igazából csak az időmet vesztegette, bár éreztem a törődést.

Hát igen, hasonlókról tudok beszámolni. 10-15 éve néhány évig próbáltam élni az MS supporttal. Nem egyszer vagy kétszer, kb. 15 alkalommal, néhány éven keresztül. A vége mindig az volt hogy telepítse újra a rendszert. Na ennyit a sokat érő support-ról.
Persze ugyanazok a hibák a legtöbb esetben az újratelepítés utáni pillanatokban még nem jelentkeztek, később használat közben már igen. Jellemzően Windows és Office programok és hülyeségeik. Soha, egyetlen egyszer nem sikerült tartósan megoldani a problémát és újratelepítés végső megoldás javaslat nélkül se.

Szerkesztve: 2021. 11. 21., v – 09:45

"Projekt München 2". Így lehet könnyen pénzhez jutni. Először jön a FOSS, utána meg az M$ szponzoráció, hogy visszatérjenek.

robyboy

Én meg most váltok MS Office-ra, mert a Libre egy hulladék :D

Szerintem semmi baj nincs vele. Jó, bloat, de az minden ilyen komplex, nagy, GUI-s irodai csomagra igaz. Az LO titka annyi, hogy a saját formátumaival kell használni, és nem a MS-os formátumokat kell ráerőltetni.

Ez a német átállás meg jó hír, csak nehogy olyan kudarc legyen, mint anno München esete, ahol végül is nem a Linux meg az LO vallott kudarcot, hanem a kivitelezés volt inkompetens, beragadtak valami ősrégi, nem frissített, egyéni gányolású, Ubuntu 10 alapú megoldásba. Az a baj, hogy az opensource-hoz, és Linuxhoz kell egyfajta szemléletbeli rugalmasság, érettség, megfelelő hozzáállás, és ez az, ami a legtöbb magánembernél is hibádzik, amikor Linuxra kell átállni. Mindenki azt hiszi, hogy ugyanolyan, mint a Windows, ugyanúgy működik, csak a logója más, meg ingyenes, közben meg egy egészen más rendszer, más ökoszisztéma, más platform, másféle szoftverekkel, más logikával, filozófiával mögötte. Nem rosszabb, mint a Windows, csak más, szokni kell, az ember szemléletének kell változnia, meg a workflow-nak átalakulnia. Nem megy 1:1-ben windowsos mentalitással. De ez az összes többi opensource megoldásra is vonatkozik, az LO-hoz is kell átalakulnia a user szemléletében, workflow-jának, meg ez más területeken is elmondható (DAW, CAD progik, videóvágó szoftverek, stb.).

Linuxra átállni fokozatosan érdemes. Tehát nem egyik napról a másikra, hanem szépen évek alatt előkészítve, előbb eltörölve a proprietary formátumok iránti kötelezőséget, pl. német állami szinten előírni, hogy a hivatalok kötelesek legyenek elfogadni nyílt formátumokat, pl. odt, stb., meg hogy a fontos dokumentumokat ilyen formátumban is tegyék közzé, meg a belső fejlesztésű szoftvereket is webes meg egyéb nyílt forráskódú alapra áttenni, hogy ki legyenek szorítva a natív Windows only megoldások, megszűnjön a vendor lock-in. De ez évek kérdése, mire megtörténik, nem megy 5 perc alatt, hogy valaki politikus elfingja magát, hogy mostantól hivatali Mancikáék Linux + LO alapon nyomják. A másik, amit nem szeretnék, hogy a németek megint azt higgyék, hogy a Linux=Ubuntu. Erre rendszeresen felhívom fórumokon is a figyelmet, és óriási frusztrációt okozok vele valami miatt, pedig nem ez a szándékom, hanem egyszerűen ez az igazság. A Canonical csak egy cég, az Ubuntu meg csak egy disztró a sok között, attól, hogy az a legismertebb, legelterjedtebb, az nem egyenlő azzal, hogy az „A” Linux, meg csak azt lehet használni, és mindent csak arra lehet építeni.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

A Linux nincs lemaradva. Az csak egy kernel kb. FOSS szinten nincs komoly Cloud computing de hát kb az MS kívül senkinek nincs igazi "versenyképes" Office megoldása. Ráadásnak gőzerővel kapcsolja össze a szolgáltatásait és egyre jobbak és jobbak. Később elengedheti az OS-ét is a felhőből bőven ellesz.

honlapom http://dyra.eu/

Érdekes téma, érdemes kicsit boncolgatni:

Office csomag tudása: Felesleges lenne megkérdőjelezni, az MS Office messze a legtöbbet nyújtó megoldás. És kompatibilitásban is nyilvánvalóan előnyben van az MS. (Az LO Impress kompatibilitása finoman szólva is katasztrófa, a többi az esetek nagy részében elmegy.)

Mi kell egy kormányzati szervnek: Ezt ők tudják. A LO képességei is megfelelhetnek nekik, vagy legalábbis a dolgozók 90+%-ának.

Megosztás és biztonság: LO-hoz is van felhő megoldás, pl. ownCloud és Nextcloud. De nem látom, hogy valaki az InTune-hoz hasonló Conditional Access megoldást nyújtana, pl. Ubuntu Landscape alapokon.

Bizalom: A világban elég nagy bizalmatlansági válság van, részben a felhő megoldások miatt is. Így egyáltalán nem biztos, hogy Kínában, Oroszországban vagy akár Európában is annyira szeretik az amerikai megoldásokat. Még akkor sem, ha az MS tényleg mindent megpróbál megtenni, hogy az adatok ne kerüljenek a határokon kívülre. Erre a GDPR is rátesz egy lapáttal.

Pénz: A pénz hatalom, amit dezinformációra, kutatás+fejlesztésre és szatellit háborús célokra is lehet használni. Hová menjen, az MS-hez, WPS-hez, MyOffice-hoz, saját IT-hoz?

Linux: Az MS szerint a Linux desktop megállíthatatlan, legalábbis a saját R&D-jükben, így javítják az MS Office támogatását.

MS Office messze a legtöbbet nyújtó megoldás

A teljes rendszert nézve       munkakörben elvégzendő feladat + szoftver + szoftvert kezelő user        hármasa van.
Ebből vizsgáljuk meg az adott munkakör feladatát, továbbá a szoftvert kezelő user képességét.
És ez ki is adja, hogy a LibreOffice a szűk keresztmetszet, esetleg a user képessége vagy valójában a feladata nem is igényel többet a LibreOffice képességénél.

Nincs lemaradva, egyáltalán a Linux. Pont amiatt, amit írsz, ma már sok minden felhős, webes, Electron-app, ami megy OS-től függetlenül. Linux ma már csak tényleg MS Office, Adobe Creative Suite (értsd: Photoshop, Lightroom, Audition, Premier Pro, InDesign és társaik), AutoCAD, és még pár proprietary, Windows/Mac only húzóalkalmazás már csak, ami Linuxra nem elérhető. Akinek ilyen kell, az tényleg használjon proprietary OS-t, amin ezek futnak. Azt is elárulom, hogy egy német tartománynak meg önkormányzatnak nagyrészt nincs ezekre szüksége. Azt kell érteni, hogy sok cég meg állam szerv csak megszokásból meg önkéntes vendor-lock in miatt van Windowsra beragadva, nem azért, mert olyan igényei lennének, amit FOSS alapon ne lehetne megoldani. Mint írtam, a szemlélet az oka, nagyon a Windows-féle üzemeltetéshez szoktak hozzá, meg nagyon nagy rugalmatlanságoz (le vannak állandóan maradva min. 1-2 Windows és Office főverzióval), és ez a fajta szemléletbeli korlát, hozzáállásbeli hiba megakadályozza őket a váltásban. Egyfajta elavult szemlélet, ami abban is kijön, hogy az új Windows, Office, stb. verziókat is nagyon lassan adoptálják, meg régi, nem biztonságos protokollokat se tudnak elengedni (lásd SMB1.x esete, és szopják be miatta a ransomware-ek hadait).

Ezt nagyon szépen példázza hajbazer klasszikus esete, aki mai napig mondvacsinált okokból van XP-re beragadva. Én nem azért, mert valóban szüksége lenne rá, hanem csak egyszerű pszichológiai ragaszkodásból, azt szokta meg. Pedig semmi olyan nem használ, ami Linux alatt ne menne, mert az viszi az összes hardverét, lennének az alkalmazásaira is alternatívák, ez tény, beismerte, ő maga is kipróbálta, de puffog az egészre, hogy möhh, XML formátumos bloat, lassan rajzol ki a X.org, bloat Gtk3, möhh, möhh, bezzeg a Win32 GDI kirajzolása pár ms-mal gyorsabb, meg 1-2% kevesebb procit eszik, és ilyen álindokok mentén igazolja magának, hogy miért van leragadva. Na, a legtöbb cégnél, meg állami intézménynél is pont ilyen saját pszichológiai korlátok miatt vannak leragadva, és ebben mai napig halál komolyan hisznek.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Teljesen egyetértek, de ha nem csak a Microsoft-ot nézzük, hanem az összes idegen/konkurens gazdasági hatalmak által szállított szolgáltatásokat, nem árt sajnos észrevenni, hogy sokszor nincsenek alternatívák.

Nagyon szomorú az, hogy az EU képtelen felmutatni egy cloud platformot, egy sima meeting platformot, vagy szinte bármit amiből, többnyire az USA-ban, több is van.

Ez hosszú távon gazdaságilag ki fogja nyírni az EU-t.

Én azt nem értem, hogy miért kell feltétlenül az alap OS-t is migrálni ilyen esetekben. A linux desktop problémás, ezt mindenki tudja aki használja, ismeretlen a windows-hoz szokott rendszergazdák számára és a felhasználók számár is.

Simán meg lehetne tartani a windows-t mint os és csak a felhasználói programokat függetleníteni idegen beszállítóktól. Idővel ha már mindenki átszokott, lehet az OS-t is cserélgetni másra.

az a nagy büdös gond, hogy a felhőben is le van maradva a szabad szoftver. Most a legjobb talán google docs-ra átállni és onnan tovább gondolkodni.

Mondjuk egy közigazgatásnál sok az érzékeny info és gondolom ezért nem akarják házon kívül tárolni.

GPLv3-as hozzászólás.

Szerkesztve: 2021. 11. 23., k – 22:03

Na mondjuk egy általános iskolában kidobott pénz a tanterem 20db licence továbbá a tanári kar 2db + 2db licence. Ami kell nekik az 1 db böngésző, táblázatkezelő és a szövegszerkesztő nem mester fokon:)  Nem csak kidobott pénz, de nem is nagyon akar futni az múzeumi HDD + i3 cpu + 4 GB rammal.

Valójában kéne egy rendszergazda, de azért meg nem akarnak fizetni:)))

"ha valakire rá kiabálunk, hogy rendszergazda akkor az is - szerződés, fizetés csak az átkos időkben kellett" 

és 100 éve még boszorkányt is égettek