30 éves Linus Torvalds történelmi Linux bejelentése

Kernel

Linus Benedict Torvalds

Aug 25, 1991, 10:57:08 PM

to

...


Hello everybody out there using minix -

I'm doing a (free) operating system (just a hobby, won't be big and
professional like gnu) for 386(486) AT clones. This has been brewing
since april, and is starting to get ready. I'd like any feedback on
things people like/dislike in minix, as my OS resembles it somewhat
(same physical layout of the file-system (due to practical reasons)
among other things).

I've currently ported bash(1.08) and gcc(1.40), and things seem to work.
This implies that I'll get something practical within a few months, and
I'd like to know what features most people would want. Any suggestions
are welcome, but I won't promise I'll implement them :-)

Linus (torv...@kruuna.helsinki.fi)

PS. Yes - it's free of any minix code, and it has a multi-threaded fs.
It is NOT protable (uses 386 task switching etc), and it probably never
will support anything other than AT-harddisks, as that's all I have :-(.

( joco01 v | 2021. 08. 25., sze – 09:28 )

Úgy érzem, egyre sűrűbben jönnek ezek a hírek.

( meditor | 2021. 08. 25., sze – 11:31 )

Linus megváltoztatta a világot. Vagy a világ érett meg arra, hogy befogadja az ilyen kezdeményezéseket.

A magam részéről köszönöm.

> Sol omnibus lucet.

A 80386-os architektúrát már egyik modern OS se támogatja. Még a NetBSD van hozzá legközelebb, mert elviekben elmegy egy 486-oson, 4 MB RAM, 40 MB tárterület, X-szel meg 8 MB RAM, 200 MB tárterület, de nem javaslom, hogy ennyivel próbálkozzon valaki. Kb. Rpi-k erejével ekvivalens ARM, Pentium2-3/Athlon szintű i686, 512 MB RAM szintje alatt kár is bármivel próbálkozni, mert nem lesz használható.

Persze a nem használható is erősen relatív. Mert ha azt vesszük, hogy egy Gentoo 10-15 percig bootol egy AMD 5x86-oson (ami egy 486-os lényegében), akkor ahhoz képest egy lomha NetBSD még mindig köröket fog rá verni (annak ellenére, hogy modern gépen meg az lesz lassabb), de a Gentoo szereplése se rossz, ha azt nézzük, hogy a mainstream disztrók zöme már az i686-os támogatást is rég megvonta, és már nem is fut őskövületeken.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Arra céloztam, hogy anno a Linuxról azt mondták, hogy x86 és AT diszk, a netbsd-re meg azt, hogy mindenen IS. Ma viszont az van, hogy Linux van mindenre IS (ja, bezárták az alpha meg a sparc támogatást, értem én, mert nem volt már hozzá aki értsen, de így is kb utolsónak), támogat minden perifériát IS (kb többet mint a Windows, mert az nem annyira IoT platform), a netbsd meg elzümmög kb két gépen.

Teljesen értem, hogy nem fut a facebook 386-oson. Bizonyos szempontból szomorú, más szempontból meg 91-ben se nagyon volt támogatása 76-os hardvereknek. Az más kérdés, hogy a 386 és az Apple II közt a teljesítménykülönbség valamelyest látványosabb, mint a 686 és az amd64 közt.

A két projekt mindig is más volt. A Linuxról is csak Torvalds gondolta eleinte, kishitű volt a rendszerével kapcsolatban. A NetBSD meg mindig is azzal a céllal készült, hogy mindenen menjen, és megy is, nem csak kétféle gépen, az már más kérdés, hogy a procin kívül az adott gépben milyen más hardvereszközöket hajt meg, mert a mindenen megy oltárán elég sok mindent feláldoznak, és a futás nem jelenti azt, hogy mindennapokban használható rendszert is eredményez. Szerintem a BSD-ket a jogi licenckérdések lehetetlenítik el. Mivel ingyenesek, meg teljesen szabad licenc, ezért pénzbevételük nincs sok, a Linux világa meg hiába ingyenes, abból meg licencinkompatibilitás miatt nem vehetnek át kódot (hiszen a GPL-t nem alakíthatják át BSD, MIT, stb. licencűvé), így el vannak zárva minden forrástól, és csak maréknyi fejlesztő dolgozik rajta saját kútfőből. Ez meg nagyon csúnyán bekorlátozza a lehetőségeket, és nem bírnak lépést tartani ilyen Linux, MS, Google óriásprojektekkel, ami mögött több ezer fejlesztő meg dollármilliók állnak. Mert az egymagában jól hangzik, hogy egy 2019-es beszámoló videó alapján a FreeBSD 2+ millió dollárnyi adományt szedett össze, de ez nagyságrendekkel elmarad attól a pénztől, amit a Linuxba ölnek bele.

Ahogy írod is, a helyzet sokkal jobb, mint 91-ben volt az akkori géppark tekintetében. Akkoriban egy 386-os, 486-os, 4-8 MB RAM-mal, ami a Linuxnak kellett, azért combos gép volt ám, ezek akkor még csak 3-6 éves procik voltak, akkoriban még nyomták Amigával, 286-ossal, sőt, még XT-vel is cégeknél. A komplett disztróknak a lemezigénye is elég nagy volt, a sok csomag miatt nem ártott hozzá később CD-ROM-ot venni, meg nagyobb HDD-t. Kb. olyan, mintha egy ma megjelenő OS-nek 4-6. generációs Core i5-i7 lenne a követelménye 8 giga RAM-mal, ami nem túlzó ma már, de kevésnek se mondaná senki. Így a Linux a bleeding edge volta miatt nem volt kis hardverigényű. Ami miatt mégis elterjedt róla, hogy a hardverek gyorsabban fejlődtek nála, és a többi OS meg nagyobb ütemben bloatosodott, így sokáig la modularitása miatt lehetett sovány rendszert építeni belőle és emiatt lightweight hírében állt, de ez is változni látszik, mert minél újabb kernel, systemd, akármi hajta, minél flancosabb DE van fölé húzva, annál jobban nő a gépigénye, és ahogy elterjedtségben és hardver/szoftvertámogatottságban zárkózik fel, úgy nő a hardverigénye is a Win8-11 meg MacOS új verzióinak a szintjére. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a Linux sokszínű, egy i586-os igényű Slackware, vagy egy i686 Void-nak, esetleg egy i486-os igényű Tiny Core-nak, és i686-os AntiX-nak már a hardverigénye, mint egy Ubuntu Gnome, Solus, Fedora KDE-nek, amik boot után idle-ben alsó hangon bekajciznak a Win10-zel megegyező mértékű, 1 giga RAM-ot, meg a procit is bírják pörgetni mindenféle effekttel, még akkor is, ha a böngésző nem fut még. És erre jönnek rá a böngészők sok füllel, Electron-szutykok, így a mainstream linuxos ökoszsisztéma lassan minden, csak nem sovány. Ennek ellenére azonos hardveren továbbra is jobban, olajozottabban fut a legbloatabb disztró is, mint a Windows, így még egyelőre nehézsúlyúnak se számít. Annyiból ennek már a jelentősége se sok, hogy ma már annyira erősek a hardverek sok éve, hogy már nem az OS hardverigénye a fő keresztmetszet, hanem főleg a böngésző, és nagyobb alkalmazások, AAA játékcímek igénye.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Nekem most van olyan projektem, ahol a minimum gépigény i7, 16GB RAM, SSD, 4GB vidkarival. Azért nyeltem egy nagyot amikor megláttam. 
 

és igen, a gépigényt nem az OS hajtja, hanem gyakorlatilag a Chromium. Letölthetem én desktop alkalmazásként is mondjuk a Figma-t meg használhatom böngészőből is, ugyanúgy egy Chromium lesz alatta. Én még natív Sketch-csel rajzolgatok, mert az áll kézre, de idén át kell állnom nekem is, pedig maga a Figma is pont olyan bloatware, mint alatta a böngésző :(

és így hallom, hogy “csak netezésre kell a gép” - csémeg, ha egy napra nyitva hagyok egy FB tabot, gigabájtokban mérhető a memóriaigénye. Fent említett Figma egy irodai gépen meg se nyikkan, hiába fut weben, nem lehet tanítani egyes tréningtermekben (próbáltam). 
 

és ezeknek aztán tényleg mindegy, mi az OS alatta, csak legyen egy Chromium ami meghajtja.

de a Gnome gépigénye sose volt kicsi, már az 1.0/1.1-nek se, a Ximian Gnome-nak meg aztán pláne, és akkor még Compizről nem volt szó. Mindig ugyanaz volt vele az érzésem mint a korabeli java alkalmazásokkal: legalább eggyel erősebb gép kellhet hozzá, mint ami nekem van. És igen, akkor PulseAudio-ról, systemd-ről, wifi figyelő, bluetooth irányító rétegekről még nem volt szó…

la modularitása miatt lehetett sovány rendszert építeni belőle és emiatt lightweight hírében állt, de ez is változni látszik, mert minél újabb kernel, systemd, akármi hajta, minél flancosabb DE van fölé húzva, annál jobban nő a gépigénye, és

 

Viszont szemben a többi OS-sel szinte bármelyik disztró eléggé visszabutítható még mindig ahhoz, hogy hatékonyan lehessen dolgozni vele (ne az OS vigye a hasznos erőforrásokat).

Ugyanebben a hónapban volt az elbukott kommunista puccs a megszűnő Szovjetunióban. Mire a Linux kernel létezése megütötte az ingerküszöböt már nem létezett Szovjetunió. Ha ezek az események nem következnek be, valószínűleg megkeresték volna az ifjú finnországi egyetemistát öltönyös urak és a projekt ment volna a süllyesztőbe. Így viszont hirtelen sok fontosabb dolguk akadt.

“Az ellenség keze betette a lábát”

Igen, egyértelműen megváltoztatta. Nem csak a kernellel, de pl. a git-tel is nagyon durván. Igaz nem csak egyedül dolgozott rajta, meg sok opensource projekt és szervezet működik, dolgozik bele a linuxos ökoszisztémába (plusz sok nagy is hozzájárul, Red Hat, Google, AMD, Intel, Valve), de ha nincs Linus, az egész nem jut el idáig, plusz egy elég tökös emberke, hogy még most is így kézben tudja tartani a projektet, nem szalad ki a kezéből a gyeplő. Azt nem tudom, hogy még hány év van benne, mert eléggé öregszik, nagyon megfáradtnak látom, lesz egy pont, ahol vagy egy zongora esik rá, vagy csak visszavonul. Ennek ellenére szurkolok neki, hogy minél tovább egyengesse a projektet, és vigye sikerre. A MS egyre elvetemültebb stragégiákat vet be, a net, IoT terjedésével, cyber globalizációval kormányok antiliberális ármánykodásaival, megfigyelési mániáival, stb. a Linuxra most nagyobb szükség van, mint valaha.

Más részről, ha sikerre is viszi a Linuxot, azért vannak árnyoldalak is. Az egész egyre bloatabb, egye áttekinthetetlenebb kódbázisú mamut, főleg, hogy a nagy multik belevitték a corporate trendeket, bloatot, ez veszélyezteti, hogy elwindowsosodik, aminek máris vannak előjelei. Itt lesz szerepe a BSD-knek, azért kéne azokat is jobban fejleszteni, jobban támogatni.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( aszijg v | 2021. 08. 26., cs – 14:28 )

Olyan szívesen elolvasom minden évben egyszer ezt a levelet Linus-tól, mert arra emlékeztet, hogy egy sufnituningos hobbiprojektből mekkora fontosságú közösség lett.

Szerintem nincs szoros kapcsolat aközött, hogy nem értettek egyet és az elmúlt 30 év is legalább annyit bizonyított, hogy akkorát nem tévedett.

Az "Art of Unix Programming" alapján arra emlékszem, hogy a Unix-ok éppen válságban voltak (bejött a képbe durván a pénz ami sokaknak nem tetszett) és a Linux pont kapóra jött, ahol a csalódott hackerek kiélhették magukat.

Ha megnézed az eredeti kódot ami a levéllel egyidős, hát a franc akarta volna azt modularizálni. Egy egész olvasható cucc, ami el tudja indítani a bash-t, meg van alatta egy fájlrendszer. Többet nem tud, de aki életében egyszer is programozott az tudja, hogy ha választania kell, hogy ezt írja meg, ami csinál is valamit, vagy először mütyörkézzen a mikrokernel üzenetküldözgetéseivel és azt debuggolgassa, hát nem kérdés melyiknek áll neki.

A GNU népe meg azt látta, hogy ez működik. Lehet hogy nem tudott X dolgot, de ez egy elég átlátható cuccnak tűnt akkor ahhoz, hogy tudja, hova írja be (a 2.0.35-be még én is írtam be új dolgokat, de az 5.x-be már nem mernék). Meg bemásolta valami BSD-ből vagy ha épp volt nála forrása a Windowsos implementációnak akkor abból. És akkor a sok kis kollega írta és egyre nagyobb lett
 

na és így lett a chocapic… akarom mondani, monolitikus kernel.

2.2-be még jómagam is portoltam RAID kártya driver-eket. Szerettem azt a fát. Ej, de sokat forgattam.
2.4-et ki nem állhattam, szerencsére hamar jött a 2.6 amit valamiért megint jó volt mókolni. Részletekre már nem emlékszem.
Valamikor akkortájt ki is szálltam ebből a buliból, így az újakat már egyáltalán nem ismerem.

Szerintem ez csak homályosan került be a köztudatba. Pont pár napja olvastam újra át ezt a levelezést közöttük a mára hírhedt levlistán, és ott igazából Linus elismerte, hogy elméletileg Tannenbaumnak igaza van, hogy a mikrokernel elegánsabb, rugalmasabb. Ebben nem is volt közöttük igazán érdemben vita, ahol volt, az inkább a rendszerek életképessége, mert Linus azzal érvelt, hogy hiába monolitikus, meg nem elegáns a Linux kernele, de a sok hozzáadott feature miatt máris használhatóbb, életképesebb, több minden elérhetőbb hozzá, és ebben igaza is lett.

Én egyébként örültem volna, ha a Minix is kinövi magát, és használhatóbb, népszerű lesz. Mert népszerű lett, de nem úgy, ahogy az ember gondolná, hanem az Intel procik Management Engine-be van integrálva firmware-ként, meg talán a QNX-es rendszerek építenek rá. De ha egy valóban használható valami lett volna, és elterjed, akkor lenne +1 alternatíva a Linux meg a BSD-k mellé. Az sose árt. Nem jó, ha egy rendszer túlnövi magát, meg annyira domináns, hogy elnyom minden mást, mert akkor meg életképes alternatívák nem maradnak. Mert az szép, hogy a Windows alternatívája a Linux, de annak is kéne legyen, és jelenleg a BSD-k, meg egyebek nem valami használható szinten vannak sajnos, ami elég baj, mert jó lenne, ha kiegyensúlyozottabb lenne az OS-ek részesedése.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Én egyébként örültem volna, ha a Minix is kinövi magát, és használhatóbb, népszerű lesz.

+1
Hurd mikrokernellel egyébként mi a helyzet? Egy időben talán még disztró is készült rá.

FreeBSD-re nagyon rápörögtem 2004-ben, szerettem is volna átállni rá Linuxról. Aztán rájöttem, hogy a Centrino laptopomban a dolgok fele nem fog vele működni, így maradt a Gentoo.
Az a szomorú, hogy eltelt azóta majdnem húsz év, és ez a helyzet érdemben nem változott. Be kell látnom, hogy nem lesz a BSD-ből semmi a büdös életbe se. Pedig drukkoltam neki. Mindig úgy tekintettem rá, mint egy tiszta unix-ra, ahol még elvek vannak és nem üzlet meg marketing. Pont erre a frissítésre lenne szükség.

A Windows ökoszisztéma mára teljes nonszensszé nőtte ki magát, amit a lobbi és a korrupció tart életben (még néhány egyéb kisebb súlyú faktor mellett).
Linux alapon egész jó dolgok vannak, mióta öntik bele a lóvét. Kár, hogy desktop-on elveszni látszanak az elvek, és mainstream desktop disztrók már nem engedhetik meg maguknak, hogy a UNIX workflow-t népszerűsítsék.

Az a szomorú, hogy eltelt azóta majdnem húsz év, és ez a helyzet érdemben nem változott. Be kell látnom, hogy nem lesz a BSD-ből semmi a büdös életbe se.

Több, mint 8 éve telepítettem FreeBSD-t a laptopomra. Pár hónap után eltűnt a linux róla, majd laptopcserekor az SSD-t áttettem az új(abb) laptopba, leszedtem a radeon videókártya meghajtót, telepítettem helyette az intelt, és azóta is megy (újratelepítés nélkül). Szóval nem tudom, mi volt 2004 körül, de most desktopként is használható (nyilván "hardvert venni tudni kell"), bár amennyire tudom, az újabb technológiák késnek a linuxhoz képest.

Azért azt beszélgessétek meg hogy ez most, 5, vagy 10+ éve történt. Mert 10+ éve én is 1-2x szoptam a wifivel. ndiswrapperre emlékszem, még beszélgettünk róla középiskolában és otthon (sikerrel) kisérleteztem is vele.

Most meg felzúztam a manjaro linuxot az omenre és a wifi6-os intel úgy húz, ahol kell.

Nem vagyok wifi-szakértő (sem), de mit találtál, miért nem megy? Még nem támogatott vagy csak nem töltötte be a megfelelő modult, stb.? Ahogy tapasztaltam (nem wifi-vel), sokszor egy apró beállítás kell, amit akár az adott meghajtó manuáljában le is írnak (vagy ha csomag, akkor a csomag telepítésekor). Sokszor meg netes kereséssel lehet megtalálni a kulcsot :)

A hétvégén rászántam azt a 20 percet, amennyit az egész nekem megért.

Nomad-dal és Ghost-tal próbáltam, mint "desktop" FreeBSD leszármazottakkal.

 

noti: HP ProBook 4540s
cpu: Intel(R) Core(TM) i3-3110M CPU @ 2.40GHz
wifi: RT3290 Wireless 802.11n 1T/1R PCIe
gyártási év: 2013

NomadBSD: nem detektálja a wifi kártyát
GhostBSD: nem detektálja a wifi kártyát

-------------------------------------------------
noti: Lenovo ThinkPad T15 Gen 1
cpu: Intel(R) Core(TM) i5-10310U CPU @ 1.70GHz
wifi: Intel valami (linux driver Ubuntu 18.04-en: iwlwifi)
gyártási év: 2021
                        
NomadBSD: CPU detektálás után kifagy
GhostBSD: a fancy GhostBSD logó közben kifagy (feltételezem pont ugyanott, mint a Nomad)

 

És itt abba is hagytam, mert többet nem ér az egész. Van millió más lehetőség, ami csont nélkül működik (Win > random linux) és 2021-ben nem vagyok hajlandó azon vergődni, hogy miért nem megy a wifi egy kommersz notebookon.

A nagy pandémiás lockdown alatt beletehették volna az effortot, hogy működjön minél több otthoni eszközön, mert szervereken igazán már nem fog elterjedni a BSD, szóval vagy elindulnak lakossági felhasználók irányába, vagy végleg egy zárvánnyá válnak és megmarad az egész *BSD hobbi projektnek a még élő fejlesztők számára.

Bevallom, nem ismerem ezeket a BSD-ket (sem). Régebben próbáltam a... hmm... nem is emlékszem, mi volt a desktop célra szánt FreeBSD-variánsnak, de rövid idő alatt rájöttem, (nekem) egyszerűbb, ha magát a FreeBSD-t próbálom meg.

Ha épp van kedved és energiád (meg persze időd), magát a FreeBSD-t is nézd már meg, a wifi beállításról itt olvashatsz (nem rakétatudomány, de nem biztos, hogy magától megy). Érdekelne, itt mit tapasztalsz. (Nem, nem erőltetem, meg nem akarok BSD-felhasználót belőled, csak kíváncsi vagyok, menne-e a wifi, meg akár a CPU-detektálás.)

Ui.: ahogy nézem, FreeBSD alatt az RT3290-es nem biztos, hogy megy. Viszont keresgélés közben úgy látom, linux esetén se igazán. Linux-szal próbáltad?

Azért választottam a Ghost-ot, mert az "A" dedikált desktop FreeBSD, szóval annak tudnia kellene a wifi-t (nyilván nem fogja tudni, ha a FreeBSD sem tudja OOTB). A Nomad-ot meg úgy reklámozzák, hogy perzisztens hordozható cucc, FreeBSD alapokon. A hordozásnak meg csak akkor van értelme, ha tud wifi-t. (Nyilván nem tud, mert a FreeBSD sem tudja.).

Ha majd lesz időm, megnézem a FreeBSD-t is, de kb. semmit nem várok tőle (szerveren elvan, azzal nincs gond, de az drótos net).

Mindkét gépen hasít a Linux Mint vagy bármelyik random modern linux.

Mindkét gépen hasít a Linux Mint vagy bármelyik random modern linux.

Akkor a Linux viszi a wifit (pontosabban van olyan disztribúció, ami viszi :) ).

Ghost, Nomad: a felhasználóbarátság van, mikor nem megy (Linux esetén is), és kézi konfigszerkesztés kell. Erre gondoltam, hogy a sok mindent lefedő megvalósítás által nem lefedett eset esetleg kézzel orvosolható. A hordozhatósággal kapcsolatban teljesen egyetértek veled, ha nem megy, akkor tényleg nem kell erőltetni.

A BSD-kkel nagyrészt még mindig ez a baj. Hiába stabil rendszerek, kb. semmit nem támogatnak, ami desktopra kell, vagy csak elvétve. Wine, Wayland, Steam, Proton/DXVK, Bluetooth, Widevine DRM, csomó Wi-Fi kártya és nyomtató, egy csomó linuxos alkalmazás nem érhető el rá, vagy elérhető, de bugosan működik (pl. OBS). A Windows valóban nonszensz, az utolsó ami összeszorított fogakkal használható volt, az az XP és Win7, ami utána jött, az teljesen szemét kategória, ha nem muszáj, bottal se piszkálnám. Tényleg az ember  nyugalma nem ér meg annyit, hogy szívjon Win8-11-gyel, hacsak valakinek a munkájához vagy a hobbijához nem kell kötelezően, mert valami játék vagy szoftver/driver azon fut, akkor még az egységsugarú felhasználóknak is Linuxot szoktam ajánlani helyette, főleg, hogy a legtöbb egyszeri usernek az OS már csak bootloaderként szolgál a böngészőhöz meg Electron/JS-apppokhoz, azok meg a webes háttér miatt mindenen futnak.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Desktopon mindent szokás érteni, amire hagyományos GUI-t is tesznek, tehát minden, ami nem szerver, meg nem ilyen terminál/vékonykliens. Maga a fizikai formátum mindegy, lehet a hardver szervergép, workstation, hagyományos desktop, laptop, 2in1, netbook, táblagép, stb.. A BSD-kről helyzetképet adtam, sehol nem írtam elő, hogy te mit használj, meg mit válassz. Egyelőre nekem még nem opciók, mert használok olyan dolgokat Linuxon, amit nem tudnék elengedni. Pedig szeretném, hogy a BSD-k is alternatívák legyenek, mert ha a Linux világa a soystemd-vel meg egyéb corporate Red Hat és Google, Ubuntu/Snap, konténer, stb. bloatokkal elqrvul, akkor is legyen mire váltani. Ez a linuxosoknak is érdekük lenne. Már pedig kapaszkodj meg, globálisan a legtöbb embernek a desktop számít, az hiába magyarázod nekik, hogy de szerverre meg tűzfalnak milyen faxa, ha a hétköznapokban nem lehet arra használni, amire egy Windowst vagy Linuxot, akkor úgyse fog senkit érdekelni.

Egyébként meg a desktopra érettség pont emiatt kétélű fegyver. Mert az oké, hogy több minden támogatott, de ez bloatosodást, corporate hülyeségek, meg windowsos normik áradatát is jelenti, windowsosodás irányába hat. Anno ez történt a Linuxszal is, ahogy nőtte ki magát egyre jobban. Ennyiből még a BSD-k jók, hogy megmaradtak szakmai OS-nek, ilyen Windows meg Ubuntu nyomik még bottal se merik piszkálni, meg nagy multik még nem tömték tele a bloat szutykaikkal, mert nem látják rá még érdemesnek, nem tekintenek úgy rá, hogy ennek van piaca. Ez olyan, hogy ki honnan nézi.

Pedig nekem is lenne olyan gépem, amin mennek, egyik sokadlagos kísérletezős laptopon most OpenBSD-zek, de nem tekintek még rájuk alternatívaként, mert nálam OS-nél az is fontos, hogy ne csak 1 gépen legyen használható, hanem minden jelenlegi és jövőbeni gépemen is menjen, minden jelen kori és jövőbeli igényt szolgáljon ki, hogy általános ökosziszémaként tudjak rá építeni. Addig csak szerver meg hobbi OS nálam, ezért lehet rám haragudni, de nem én tehetek róla.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Úgy értettem, hogy a laptopomon minden (ami nekem kell) megy FreeBSD-n is. Megy a videókártya, a wifi, a billentyűzet, az egér, a wifi-s nyomtató, stb. Arra céloztam, hogy a tapasztalataim alapján a hozzászólásod túlzó, azaz a "kb. semmit nem támogatnak, ami desktopra kell" félrevezető (mert nem igaz).

(A rövidke kis hozzászólásomra egy jó nagy bloat válasz-hozzászólás érkezett :P előjött a linux, a tűzfal, a systemd a windows, az ubuntu, a multik, openbsd, stb.)

Ez ilyen, próbálok mindenre kitérni. Hidd el, nem ekézni akarom a BSD-ket, mert én örülnék legjobban, ha alternatíva lenne bármelyik is. FreeBSD szerintem az én laptopjaimon is menne, egyikre tuti fel is fogom tenni, de ez nem érv. Nagyon sok gépen van olyan hardver, amit a Linux visz, a BSD-k egyike sem. Plusz az a rengeteg húzóalkalmazás, amit írtam. Tudom, hogy van FreeBSD-n linuxos kompatiblitási réteg is, de az megint ilyen szegény ember vízzel főz kategória.

Én amiatt nem is bízok benne, hogy a BSD-k kinövik magukat, az a licenc. Mivel teljesen szabad, így senki nem szívesen lapátol bele ingyen kódot, hogy aztán a nagy cégek, Sony, MS, Google ellopják ingyen, bezárják. A Linux pont azért GPL, hogy ez ne történjen meg, ha beleteszel egy kódot, az garantált, hogy nyílt marad, nem zárhatja be senki, meg nem lophat úgy belőle, hogy a közösségnek ne adjon vissza, és ha valaki hozzá is tesz, felhasználja, abból te, mint az eredeti kód szerzője is profitálhatsz. Mert egyébként nemesebb a BSD-k licence, hogy teljesen szabad, semmi megkötés szinte, de ez egyben a vesztüket is okozza, és multik vissza is élnek vele, lásd Netflix, Sony, jól hasznot húz belőle, de a közösségnek nem csak hogy pénzt nem ad vissza (legalább a FreeBSD fejlesztőinek adományozhatna, hogy a munkájukat támogassa, honorálja), hanem szépen lenyúlják ingyen a kódot, használják a szervereiken, beépítik a Playstationbe, de kódot nem adnak vissza, mert zárt, pedig abból pl. a FreeBSD is profitálna, ha ezeket a fejlesztéseket visszakapnák, akár még a Linux elé is kerülhetnének vele. Pontosan ez az az ingyenélő genyó hozzáállás, aminek Torvalds és Stallman már a kezdetektől elejét akarta venni, világosan előre látták, hogy ilyen irányban vissza lehetne élni vele, ha a GPL-t nem korlátozzák be ilyen téren. Persze emiatt kerüli sok cég a Linuxot is, nem meri bottal sem piszkálni, mert ha fejleszt hozzá valamit, azt is közkinccsé kell tegyék, amit nagyon nem akarnak, mert akkor nem adhatják ki a DRM-mel, meg kémszoftverrel, hátsó kapukkal, versenyellenes húzásokkal agyontűzdelt szutykaikat.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Na most már GPL vs. BSD license is előbukkant a wifiből...

ultik vissza is élnek vele, lásd Netflix, Sony, jól hasznot húz belőle, de a közösségnek nem csak hogy pénzt nem ad vissza (legalább a FreeBSD fejlesztőinek adományozhatna, hogy a munkájukat támogassa, honorálja)

Netflix, 2020, 2019, platinum (50-100k usd)

,,Hiába stabil rendszerek, kb. semmit nem támogatnak, ami desktopra kell, vagy csak elvétve.''

Ez talán azért lehet, mert alapvetően a szerver megoldások támogatása a dedikált céljuk, a desktop-é viszont csak melléktermék...

"Share what you know. Learn what you don't."

A Wikipedia-ból kiderül, miért terjedt el a Linux a Minix helyett:

At the time of MINIX's original development, its license was relatively liberal. Its licensing fee was very small ($69) relative to those of other operating systems. Tanenbaum wished for MINIX to be as accessible as possible to students, but his publisher was unwilling to offer material (such as the source code) that could be copied freely, so a restrictive license requiring a nominal fee (included in the price of Tanenbaum's book) was applied as a compromise. This prevented the use of MINIX as the basis for a freely distributed software system.

When free and open-source Unix-like operating systems such as Linux and 386BSD became available in the early 1990s, many volunteer software developers abandoned MINIX in favor of these. In April 2000, MINIX became free and open-source software under the BSD-3-Clause license, which was retroactively applied to all previous versions.[15][6] However, by this time other operating systems had surpassed its capabilities, and it remained primarily an operating system for students and hobbyists.

https://en.wikipedia.org/wiki/Minix

( pink v | 2021. 08. 27., p – 01:10 )

Mennyire más idők voltak. Milyen áttekinthető, megérthető, befogadható méretű volt még akkor minden.

Ez igaz, de minden relatív, mihez képest. Mert az első Unixnak valami 4 ezer soros forráskódja volt, nem is C, hanem ASM. Ehhez képest a 8-10 ezer soros, C-ben írt Linux kernel már bonyolultabb, a mostani 1 millió soros FreeBSD kernel se egy kismiska, a 30 millió kódsoros Linux kernel meg gigabloat máris, és még ezt is vissza fogják sírni a jövő generáció, mikor már 300 millió soros, NodeJS-ben, AI mátrixokkal összegányolt kód lesz, amit már csak tényleg AI fog érteni, hogy bezzeg régen minden jobbvó‘t, normális nyelven volt még írva (C), jól tagolt és kommentelt kód, hiába volt az is pármillió kódsor, de még követhetőbb volt.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( Raynes v | 2021. 09. 03., p – 16:17 )

Közben még így szülinap alkalmából bedobnék pár Ken Thompson klasszikust, igaz ezek a benyögések még a 90-es évek végéről vannak, mikor a Linux még inkább volt hobbiprojekt, mint komolyabb dolog (bár szerintem a Windowsra már akkor is köröket vert).

Egyébként meglep, hogy a nagy unixos öregek, Thompson, Kernighan, Pike mindegyike ma MacOS-t használ, Plan9 userlanddel, sam/acme editorral. Próbáltam a Plan9-et is nézegetni, de nekem nagyon bénának tűnik, ilyen egerészős ős-GUI fércmegoldás, ócska VESA módú, olvashatatlan, homályos bitmap fontokkal tűzdelt, félkész proof of concept projekt, próbálja a unixos filozófiát továbbfejleszteni, de csak izzadtságszag árad belőle, mert nem rendelkezik a unixlike rendszerek hatékonyságával és eleganciájával. Még Bill Joy nyilatkozatán is meglepődtem, hogy elfordul az eredeti unixos megoldásoktól, ma már elavultnak tartja, a GUI-t preferálja, a vi-t, ami a saját munkája és talán az egyik legzseniálisabb koncepció, meg ekézi, hogy régi, béna, meghaladott, ma már nem használná, stb.. Valahogy a régi nagy öregekből én többet néztem ki, szerintem ez náluk visszafejlődés.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

"bár szerintem a Windowsra már akkor is köröket vert"

Szerintem a Linux 2002-3 környékén kezdett jobb lenni, mint a Windows. RH 7.3-at már használtam, de talán a 9-estől kezdve volt használhatóbb, mint a Windows. Ez nagyjából a 2.4-es kernelt jelenti. Aztán az Ubuntu nagyon sokat tett a Linux elterjedéséért. Akkoriban kezdtek általánossá válni a 64-bites procik, és a Vista megjelenésééig a Windows nem tudta kihasználni azt a platformot.