Haiku - hogyan tovább?

OpenBeOS, Haiku

Nyolc évnyi fejlesztés után 2009. szeptember 14-én megjelent a Haiku R1/Alpha1 kiadása. A fejlesztés sebessége nem nevezhető hajlobogtatónak, ezért 5 évvel az Alpha1 kiadás után volt olyan fejlesztő, aki rákérdezett arra, hogy mik is a projekt tervei.

Sia Lang levelét azzal kezdte, hogy 2007-ben, amikor az alapító Michael Phipps búcsút mondott a Haiku-nak, azt írta, "majdnem ott vagyuk". Ez hét évvel ezelőtt volt, de Lang szerint ez a három szavas összefoglaló ma is megállná a helyét a Haiku-val kapcsolatban. A gépén a Haiku "úgy, ahogy" működik, de nyilvánvaló, hogy vannak kritikus bugok, amelyeket meg kellene oldani.

Éppen ezért Lang a fejlesztői közösséghez fordult, hogy megtudja, mikorra tervezik, mikorra várható a Haiku első kiadása.

Kérdését azért tette fel, mert nekiállt és portolta a BeOS API réteget a 3.x sorozatú Linux kernelre. A munkája eredményeként már egész jól működő rendszert kapott és nyilvánvalóan arra volt kíváncsi, hogy van-e értelme a saját projektjét tovább folytatni.

Lang úgy összegezte a dolgot, hogy ha a Haiku közel van a végfelhasználók számára is használható első kiadáshoz, akkor nem öl több energiát a Linux kernelre portolásba, viszont ha a kiadás még újabb 7 évet vesz igénybe, akkor valószínűleg folytatja a munkát.

Véleménye szerint a Haiku hatalmas hibát követett el azzal, hogy nem egy létező kernelre épített (legyen az Linux vagy valamilyen BSD), mert a Haiku-hoz hasonló apró projektek számára nem célszerű megpróbálni lépést tartani a hardverevolúcióval, kezelni a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket és így tovább. Szerinte ez szomorú, de igaz és szomorú és igaz volt ez már 2001-ben is, amikor a Haiku indult.

Levele egy hosszú szálat generált a haiku-development levelezési listán.

( manfreed (nem ellenőrzött) | 2014. 08. 29., p – 08:46 )

it's simply no longer practical for a small project to
keep up with the hardware evolution, handling security requirements and so
on. Sad but true, and it was sad but true back in 2001.

Azóta megváltozott ez, az. Úgy néz ki a legsikeresebb desktop Linux a ChromeOS lesz olyan eredményekkel amit egy Ubuntu évtized alatt sem ért el. Ez pedig Gnu Linux + Chrome böngésző és ennyi elég is.
Kérdés, hogy hasonló receptet követve mit érne el egy olyan os mint a Haiku. Ha egy hardvert teljesen támogat, megy rajta egy böngésző gyorsan és stabilan az már elég lehet a sikerhez. Valószínű, hogy ez messze esik az eredeti full BeOS elképzelésektől de ha működik, miért ne?
Másik kérdés, hogy miben lenne másabb jobb Haiku+böngésző mint a linuxos ChromeOS? Ha beéri kevesebb hardverrel az már érv mellette azokon a vasakon akiket támogat. Több böngészős OS-en nehezebb sebezhetőséget találni, mert ami egyiken működik a másikon nem.

Ha egy hardvert teljesen támogat, megy rajta egy böngésző gyorsan és stabilan az már elég lehet a sikerhez. Valószínű, hogy ez messze esik az eredeti full BeOS elképzelésektől de ha működik, miért ne?

mint ahogy a Be Inc. is rendkivul sikeres vallalat
BeBox mond valamit? :)

---
Egy jól megállapított probléma félig megoldott probléma.
- Charles Kettering

Mikor volt az már????
2014-et írunk nem 1995-öt!
BeBox PowerPC-s akkori Apple Mac-hez hasonló hardverével jó drága lehetett.
Ma meg 35 dollár egy RPI.
Ha az a kérdés vennék-e 2000 dollárért egy gépet kísérleti operációs rendszerrel a válsz biztosan NEM.

Ha az a kérdés vennék-e 35 dollárért egy gépet kísérleti operációs rendszerrel a válsz: lehetséges.
Ha tíz érdeklődőből egy megveszi akkor arra már lehet életképes üzletet építeni.

Például azért mert egy BeBox specifikációját mindenben felülmúlja egy RPI. Illetve egy ismert példa a RPI a ma pizza áron elérhető egy lapos integrált számítógépekre. MIPS Creator CI20 egy újabb példa ami még jobb is mint a RPI nagyobb ram és dual-core CPU miatt. Az már szűken elég is egy böngészős rendszerhez.
Ma 50 dollárért már lehet kínálni egy használható számítógéplapot, amit megvéve kipróbálható egy olyan OS mint a Haiku.
Sokkal célravezetőbb út ez mint a végtelen mocsárharc a PC világ feneketlen driver-igényével, aminek a vége az érdeklődők 99%-ánál csalódás.

1995-ben a BeBox idejében ez még nagyon másként volt. A gépek ára 1000 dollár felett volt, akkoriban nem lehetett 50 vagy 100 dollárért sem összehozni egy használható számítógépet egy OS képességeinek demonstrálására.

Én csak azt nem értem, hogy szerinted miért lenne jó, ha a haikut degradálnák egy chromeos jellegű rendszerré. A haikunak pont az a lényege, hogy a beos filozófiáját viszi tovább, ha az egészet elfeded egy böngészővel, pont a lényeg veszik el. Azzal viszont egyetértek, hogy jobban járnának egy meghatározott szűk hardware set támogatásával, mint ahogyan azt pl. a morphos teszi.

Szerintem nem kellene direkt letiltani minden más funkciót a böngészőn kívül. Csak azt írtam, hogy a böngészőt középpontba helyezve lehetne eladni a Haikut egy vagy néhány 100%-ban támogatott hardverrel egybecsomagolva.
De természetesen ez sem jelentené a PC támogatás dobását. Csak lenne egy "könnyű út" azoknak akik érdeklődnek az ilyen újdonságok után. Kicsomagolva és bekapcsolva egyből egy működőképes rendszer várná így őket és nem szopáshegyek, driverhibák.

A meglevő képességek megmaradnának. Haxxoló heavy userek pedig ugyanúgy folytathatják a PC-s telepítéseket, driver írást, alkalmazások portolását mint most.

( doc | 2014. 08. 29., p – 09:03 )

Nagyon szimpatikus project, de a tempo sajna tenyleg vetekszik egy vemhes lajhareval...
Idonkent ra szoktam nezni, hatha van mar fejlodes, jo lenne egy update-elt image.

A Haikut en ugy probalgatom (probalgatnam) hogy mondjuk evente ketszer leszedem az aktualis image-et megnezni mit tud, esetleg kicsit jatszani vele. Ez jelenleg baromi maceras mert vagy minden alkalommal felrakosgatom az alapdolgokat telepites utan, vagy (most mar) megtartom a virt.gepet es mindig rafrissitek. Ez utobbi azert problemas mert nem egy adott gepen probalgatnam, vagyis kb. csak az elso verzio marad, ami meg ahogy irtam, maceras...

a fenti okok miatt: maceras :)
illetve egy masik ok, hogy amire nekem kene, az elsosorban a sajat jatekaim tesztelese, arra meg jo lenne a buildelos Haikun kivul egy masik ami a leginkabb "tiszta", idealis esetben minden alkalommal egy "szuz" gepen lenne jo kiprobalni (bar erre lehet hogy jo lenne a mindig aktualis nightly is, a kerdes hogy a szukseges .so-kat a jatek melle pakolom vagy a Linuxnal megszokott modon elvarom hogy a rendszeren legyenek (utobbi esetben megintcsak elojon hogy tul sok mindent kene felrakni ra, de ezen az uj csomagolos megoldas segithet (utolso zarojel (nem az volt az utolso :P))))

( johnny_b | 2014. 08. 29., p – 09:14 )

1. Sia Lang legjobb tudomasom semmit nem rakott le az asztalra, semmivel nem jarult hozza a Haikuhoz, ugyhogy fejlesztonek nevezni nemileg tulzas. Nincs nyilvanos repo a munkajarol. Ezzel az erovel Pistike is irt egy nyilt forrasu 3d drivert a legujabb nvidia kartyakhoz, csak meg nem publikalta :p
2. Az OpenBeOS/Haiku elindulasa ota volt mar kiserlet a BeOS es a Linux osszehazasitasara (Cosmoe, BlueEyedOS jut eszembe), de a kutyat nem erdekelte.
3. A legyeknek is igazuk van :)
______________________________
Nä Ki'i No Ka 'oi Ma Ka Honua

( gelei v | 2014. 08. 29., p – 09:50 )

Lassan fejlesztik,
Amúgy sem jó semmire -
Elvetélt ötlet.

Ne', haiku.

Persze, igaza van, de
1. mint a levelvaltasbol kiderul, az emberek egy resze kozombos ra vagy elutasitja az egeszet, mert ertelmetlen (szerintem is),
2. a fenti iras szerzojevel ellentetben o csak trollkodik, (meg) semmit nem tett le az asztalra.
______________________________
Nä Ki'i No Ka 'oi Ma Ka Honua

Ettől még, kevés driverrel lehet sikeres egy OS csak nem PC operációs rendszerként.
A WP8 összesen két Qualcomm lapkát támogat és kifújt. De a sikeres iOS is csak azokat a chipeket támogatja amik iPhoneokban vannak.
Csak ehhez az operációs rendszeren kívül elő kell állni egy komplett termékkel, amihez minden driver megvan.

Általános célú, hardverek széles körét támogató OS egyre inkább csak Linuxra építhető.

A WP-t ne keverd bele. Ott milliárd dollárok vannak mindenre.

Kevés driverrel nem lehet sikeres egy általános os, mert onnantól már nem általános os, így valamit nagyon tudnia kell, hogy az ember használja.

Sosem tartottam jó ötletnek századikként feltalálni a langyos vizet és újra kitalálni azt amit már valaki kitalált és ingyenessé tett.

RISCOS-ben nincsenek dollár milliárdok. Nem támogat mindenféle hardvert. De ha most valamiért szükségem lenne RISCOS-re csak vennem kellene Raspberry Pi-t és van egy 100% támogatott lapom. Ilyen hardverre lenne szüksége a Haikunak is, egy olcsó weben megrendelhető kis gépre mint a RPI.

A Raspberry Pi támogatása például nem is rossz ötlet a Haiku számára.

Nem kell általános os-nek lennie a Haikunak. Mostanára már úgyis: általános os = Linux kerneles rendszer.

Elvileg most futott GSoC projekt az ARM portra. Csak előbb kellett volna szerintem ezzel is foglalkozni.

A threadben végül is elhangzanak Lang alapkérdésére (mikor lesz kész?) számok: 4-6 hónap Alpha5, + félév Beta1 és + félév R1 a baj az, hogy ilyeneket cirka két évente lehet hallani. Tehát majdnem ott vannak. Én várom már, hogy napi szintre használható legyen, de még messze vannak. Ja és érdekesség: az R1 (utolsó információm szerint) ilyen az egykori BeOS R5 idejében nélkülözhető funkció mint a felhasználókezelés még nem is fog szerepelni. Oké, ha kell GRUB-bal levédem az egészet, csak hát mégis...

Az A4.1 valós hardveren nálam se vezetékes se vezeték nélküli módon nem tudott netre csatlakozni, mert asszem a Networking alrendszer omlott össze folyamatosan és a csatlakozásra szolgáló programablak is inkább nem működött mint működött.
Találtam viszont olyan nightlykat ami VBoxban elég stabilnak mutatkoztak, de az még mindig csak egy „idealizált” környezet és az A4-ben behozott WPA2 támogatást nem tudom tesztelni.

A két fizetett fejlesztőjükből az egyik a WebPozitive nevű böngészőcsodát kalapálja. A böngésző ma a legfontosabb szerintem is, így mondhatjuk, hogy érthető, de a QupZilla elvileg kész van rá... (na ezt nem próbáltam élesben, de a Haiku támogatott a QupZilla honlapja szerint). Most már végül is mindegy, mert a Web+ a célegyenesben jár, html5 videó is életre kelt a fejlesztő verzióban a hírek szerint.

A másik sokszor előforduló „kvázi-troll” téma feléjük, hogy akkor jó-e nekik a GCC2 vagy nem ártana haladni a korral, amire elvileg az a válasz, hogy arra van kiépített build ökoszisztéma. Amit meg tudok érteni, ugyanakkor C++-hoz buta vagyok, nem tudom jelent-e hátrányt fejlesztői oldalon, hogy egy ilyen régi fordítóval kell dolgozni.

______________
ArchLinux user
"If you immediately know the candlelight is fire, the meal was cooked a long time ago."

Linuxon le lehet fordítani GCC2-vel a Chromium böngészőt? Ha igen az jó. Ha nem az plusz nehézséget jelenthet a Web+ fejlesztőjüknek az os különbségek mellett, mert ha jól látom az is webkitre épül.
Más portolandó programoknál is ez a kérdés. Kell-e extra reszelés a régi GCC miatt ?