Tuz: új logó a kernel forrásfájában

Kernel

Az év elején megrendezésre került linux.conf.au konferencia egyik vidám pillanata az volt, amikor Linus megfosztotta Bdale Garbee-t jellegzetes szakállától. A nyírás jótékony céllal történt. Bdale felajánlotta, hogy hagyja lenyírni a szakállát, ha megfelelő összegű támogatás jön össze a tasmán ördögök megmentésére.

Tegnap született egy commit Linus kernelfájában, amelynek nyomán felbukkant egy új logó: Tuz.

Tuz

Tux három hónap szabadságra ment, hogy borbélyként dolgozhasson, így addig Tuz helyettesíti.

Tuz célja, hogy felhívja a figyelmet a faj végveszélytől való megmentésére. Az ikonikus lények, a tasmán ördögök közt egy fertőző arctumor betegség szedi áldozatait, így a faj a kipusztulás szélére jutott.

Hasonló, de nem ugyanaz. Az embernél a vírus okozza a mutációt a DNS-ben, és emiatt vadulnak meg a sejtek. A tasmán ördög esetében, viszont maguk a rákos sejtek terjednek harapás útján. Tehát míg az emberben a méhnyakrákok sejtjei a gazdával mutatnak rokonságot, addig az ördögnél egymással. Van még erre ismert példa: a kutyáknak is van egy ilyen tumoros megbetegedése, ami egy kutyából ered.

A tasmán ördögnél az állatok agresszivitása jelentősen segíti a terjedést, élete során előbb-utóbb minden ördög verekedni fog egy fertőzött másikkal, és elkapja. Ezért bizonyos kor felett nem is nagyon lehet egészséges példányt találni. Az evolúció szép példájaként az ivarérettség nagyon gyorsan fiatalabb korra tolódott. Úgyhogy szerintem nem kell leírni a tasmán ördögöt emiatt a csúnya betegség miatt. Előbb-utóbb lesznek olyan egyedek akik rezisztensek, és azok nagyon gyorsan el fognak terjedni a populációban. Persze még a tumor is visszavághat erre. Nem lennék meglepve, ha pl. csökkenne az agresszió is egyes populációkban.

Az állatfajokat legritkább esetben veszélyezteti kihalással természetes ok. És ha igen, akkor kérdés, hogy etikus-e beavatkoznunk. Leggyakrabban az élőhelyek eltűnése vagy táplálékforrás megszűnése áll a háttérben.

Egy olyan tumor hogyan tudná őket kipusztítani, aminek lételeme a nagy egyedsűrűség? Ha az erszényes ördögök száma olyan alacsony lesz, hogy ritkán találkoznak egymással, azaz kevesebb lesz az agresszív összecsapás, akkor a tumor terjedése is lelassul. Na ez pl. egy önszabályozó folyamat, ember nem is kell hozzá :)

valószínüleg azért különbözik, mibel az ember természetidegen módon is befolyásol (egy tasmán ördög pl. harapdál, az ember meg előállít valamit, ami a természetben _nem_ áll elő és azzal megöli az állatot). az ember tényleg része a folyamatnak, de a folyamat erőteljesen terhelt az emberi termékekkel. tehát _nem_ az emberrel, hanem bejött nem evoluciós folyamat). ez mondjuk csak a folyamat lefolyását gyorsítja a te gondolatmeneted szerint,de még sem ugyan az. egy normál evolúciós változásra, mivel nem jellemző a robbanás szerű változás, a populáció és az interakcióban résztvevők is "felkészülnek".

--
xterm

Nem úgy értem, hanem hogy az ember képes belátni tetteinek következményét, szóval tudatosan vesz részt a természet önszabályozó folyamatában. Amit aztán környezettudatosságnak, környezetvédelemnek meg ilyen önelégült marhaságoknak nevez el, mintha az ember csinálná a természetet és nem fordítva...

Nem vagyok szakértő (csak NatGeo-n láttam erről filmet nemrég), de nekem úgy rémlik, hogy azért sikerül "harapás útján" is elkapni, mert eléggé belterjes szaporodás történt ott, és mivel így a dns nem eléggé változatos, az egyed immunrendszere sajátként érzékeli más állatok rákos sejtjeit is.
A nyugati részen már találtak egy állatot, ami ellenáll a kórnak, most tesztelik jól. (újfent NatGeo-ról.)
Szerintem egyébként részben az ember miatt alakult ki a betegség (illetve terjedhetett el ennyire), mert ugye egy időben vadásztak az állatokra, és mostanra már csak Tasmániában élnek (ha jólrémlik ez is visszatelepített). Így egy kicsi populációból kellett újra elterjednie a fajnak, ami nem a legszerencsésebb az első bekezdésemben írottak miatt.

--
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..." - Douglas Adams
"I can't win, but I can fight! And I make your life miserable."

Sajnos az ikonikuskent vedett alatok nagyreszenel beszelhetunk ilyen palacknyakhatasrol.

Ugyanakkor erdekes vedelmi kerdes, hogy egy sajatos genetikai jellemzoket hordozo populacioba szerencses-e betelepiteni egy masik eltero, es gyakoribb jellemzokkel rendelkezo populacio egyedeit. Multkor hallotam egy kutatasrol, amiben katicabogarak szaporodasat vizsgaltak. A lenyeg az volt vajon menyire befojasolja a nostenyek valasztasat a ritka jellemzo. A vizsgalat soran a megfigyelt ritka jellemzo a sarga alapszin volt a populacioban. Az eredmeny szerint a ritka tulajdonsagokat preferaltak a nostenyek (egeszen addig nagyobb hajlandosagot mutattak a sarga alapszinu egyedekkel torteno parzasra, amig azok tobbsegbe nem kerultek). Ha ez a tazman ordogoknel is igaz akkor ha betelepitessel megerositik a populaciot, akkor nem lesz gond a genetikai valtozatosakkal, de ha helyette a klaszikus darwinizmus ervenyesul akkor veszelyes a betelepites.

Az életnek van egy olyan jellemzője, hogy ha békén hagyják, akkor nagyon jól elvan. Így volt ez pár évmilliárdig. Most kicsit nagyképűen hangzik, hogy a töredékes tudásunkkal pont ránk van szükség hogy ezt vagy azt megmentsünk. Pláne, hogy a palacknyak-hatás az evolúció egyik nagyon fontos mozgatórúgója. Érdekes fajok tudnak így létrejönni, hogy egy példát említsek: az ember :) Szóval én inkább annak a híve lennék, hogy hagyjuk szegény ördögöket a tumorukkal együtt, és akármibe fogadni mernék, hogy nem az fogja kipusztítani őket. Hírverésnek persze nagyon jó, mert csúnya, és az emberek felfigyelnek rá, de kb. ennyi.

Igen, ennek az oka pedig az, hogy nagyon lecsökken a populáció egyedszáma. Elfogadott modellek szerint ez az evolúció egyik fontos mozgatórúgója. Az ilyen palacknyakak utáni szétterjedés során rögzülhetnek olyan mutációk, amik egy „egészséges” populációban kiselejteződtek volna, és később hasznossá válhatnak. Sajna nem találom a hivatkozást, de az ember története során több ilyen is volt. A legutóbbi olyan 100'000 éve. Egy ilyet találtam: „mintegy szűk 100,000 éve, valamilyen környezeti katasztrófa folytán a teljes H. sapiens populáció alig 10-15,000 egyedre apadt.” Szóval csak arra akartam utalni, hogy az ilyen események egyfajta evolúció-gyorsítóként működnek. És erre valszeg nagyon sok faj történetében van példa. Csak hogy tovább borzoljam a kedélyeket, ott van a vizimajom-elmélet. Eszerint Kelet-Afrika nagy része tengeri előntés alá került, és kis szigetek alakultak ki. Az ember-ősök jelentősen csökkent létszámú társaságának itt kellett túlélnie. Más táplálékforrás nem lévén, kagylókat és halakat kezdtek el gyűjtögetni (ilyet figyeltek meg más, ma élő majmok esetében), és emiatt vesztettük el pl a szőrzet nagy részét, stb stb.

"Előbb-utóbb lesznek olyan egyedek akik rezisztensek, és azok nagyon gyorsan el fognak terjedni a populációban"

Láttam a múltkor a műsort a TV-ben, nagyon megrázott engem is. De szerencsére már(!) vannak rezisztens egyedek, a sziget nyugati partján élő populációban.

Tulajdonképp semmi gond nincs az immunrendszerükkel, hanem a rákos sejtek annyira minimálisan különböznek az állat eredeti sejtjeivel, hogy az immunrendszerük egyszerűen _nem_ ismerte fel őket.

(MOD)
Most vettem észre, hogy pcdevil megelőzött ;~))

/mazursky 

Love your job but never love your company!
Because you never know when your company stops loving you!

( Xterm v | 2009. 03. 17., k – 22:04 )

ez az állat miéprt került a figyelem középpontjába? sok állat van a kihalás szélén. sőt, van olyan is, amit mi írtunk. miért ez?

--
xterm

Olvasd el a linket és rájössz. Halálos kimenetelű kór, 10 éve jelent meg és úgy becsülik, hogy most a populáció 50%-a fertőzött. Még pár év és tényleg kiírtja az összeset. Az egyetlen amit tudnak tenni ellene, hogy valahogy megpróbálják karanténba rakni a még nem fertőzött egyedeket.
---
Linux is bad juju.

( LGee | 2009. 03. 17., k – 23:18 )

Sajnos ilyen alapon folyamatosan lehetne gyujteni a vegveszelyben levo fajok megmentesere.

En nem erre gondoltam, hanem hogy minden ilyen nemes akcio csak toredeket kepes ellensulyozni azoknak a karos folyamatoknak, amik a termeszetben zajlanak.

Hallottam, hogy az egyik kozep-amerikai allamban az erdoben elo bekak boret gombak tamadtak meg a klimavaltozas miatt. Van megoldas, a bekakat egyfajta fertotlenito oldattal kell kezelni. Viszont utana mar nem mehetnek vissza a termeszetbe, mert sajnos visszafertozodnenek, maradnak hatralevo eletukben az allatkertben.

De az is figyelemremelto, hogy valamelyik 'komoly' amerikai agy teljes meggyozodessel eloadta, hogy a termeszet jelenlegi utemben torteno pusztulasa termeszetes jelenseg, amivel nem kell foglalkozni.

A komolyabb kornyezetvedelmi akciokat a nagykozonseg hulyesegnek vagy radikalis tulkapasnak ertekeli, mert mindennapi fogyasztoi szokasaikban korlatozza oket. Hozzatartozik ehhez az is, hogy a 'sotetzoldek' valoban elegge emeszthetetlen formaban kepesek eloadni a koveteleseiket.

Előrebocsátom hogy lelkes környezetvédő vagyok, de azért nem árt az óvatosság. Még a jószándék is okozhat nagy károkat. Például ebben a cikkben leírják, hogy a Galápagos szigeteken próbáltak kiirtani egy invazív növényfajt, mikor egy szemfüles kutató majd' 10'000 éves üledékes kőzetben megtalálta a virágporát. Azaz természetes módon került oda, jóval az ember első érkezése előtt (legalábbis úgy gondolják hogy 500 éve volt ott először ember).

( Vladi | 2009. 03. 18., sze – 08:56 )

Jólvan hát segítsünk, meg aranyos és mentsük meg... de ha 3 hónap múlva nem tér vissza Tux én rájuk borítom az asztalt! xD

>>: sys-admin.hu :<<

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2009. 03. 18., sze – 10:47 )

Nagyon jó az ötlet!
Az FSF.hu csinálhatna ilyet a vörös-mókusainkkal is, tudniillik ők mára már eléggé veszélyben vannak a sok "hobbi" célra vett, majd megunást követően szabadon engedett amerikai szürke-mókus által hordozott vírus miatt, mely önmagára nem, de a hazai mókusállományra halálos kimenetelű.

A jó cél érdekében Tux-ot szívesen engedem pár hónap szabira :)

( pepo v | 2009. 03. 19., cs – 14:48 )

A Tuz helyes kiejtése: Taz (Tæz)... Olyan ismerős szó... ;)