( whiteangel | 2009. 10. 09., p – 12:45 )

"A szellem mindig ott rejtőzött a gépben. Szétszórt kódtöredékek… melyek váratlanul programokba tömörülnek. Kiszámíthatatlanságuk felveti a kreativitás elméletét a szabad akaratét és az úgynevezett lélek miben létét is. Miért van az hogy a sötétben hagyott robot a fény felé tör? Miért van az hogy az üres térben tárolt robotok,egymás társaságát keresik a magány helyett? Mi lehet ennek az oka,Csak szétszórt kódtöredékek? Vagy valami több? Mikor válik az észlelési struktúra öntudattá? Mikor kezd el a gép önmagán töprengeni? A betáplált személyiség vajon mikor áll össze lélekké?"

Jóó,jóóó. Hülye vagyok, péntek vaaan...

--
Nem az erős, aki sosem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni!