Értelmes emberek felfogták, hogy mit is jelentett a két hasonlítás, csak te nem... Olyan a C2, mint manapság egy Pajtás fényképezőgép (a maga kategóriájában).
"Minden okostelefonról megszerezhető tudás megszerezhető a HP-Compaq 6715b laptopomról, 4GB RAM-mal, Turion 64 processzorral és Windows XP-vel."
Nos, akkor hogy is tudod meg, hogy a panorámában távol látható melyik hegy melyik? A "megszerezhető" és a "kényelmesen elérhető" különbségét had ne kelljen már megmagyaráznom... (Bár ahogy a "lehetőség" és a "használat" közötti különbségtétel sem megy, úgy szerintem ez sem fog...)
"Az, hogy a csicskáztató főnököd ennyi szar chat-szutyok futtatását megköveteli tőled, na, ez valóban a te nagy bajod. Ettől még nem lesz számomra kötelező ezek használata."
Senki sem követeli meg tőlem ezeket - azonban ezekkel nem kell 8-18 otthon ücsörögni a 10+ éves pécém előtt, hogy képben legyek a munkahelyi, vagy épp a baráti kör történéseivel kapcsolatban.
A levelezés meg olyan, hogy sokszor egy 2-3-5 soros levél elég, hogy adott feladat tovább legyen lökve - nem fáj megírni akkor sem, ha épp nem otthon vagy épp a munkahelyen ücsörgök egy, a telefonnál jóval többet fogyasztó számítógép előtt. Tudod a rugalmas home office-nak vannak igen komoly előnyei is.
A chat alkalmazásokon kívül a 2FA-hoz szükséges alkalmazások meg az egyéb, csak mobilon elérhető dolgok nagyvonalúan elkerülte a figyelmedet, mert ilyeneket is kell a mindennapi életben használni - és nem csak munka kapcsán...
" C2-01-gyel fényképezek és mellette élvezem a természetet az agyam pörgetése és Wikipédia-olvasgatás helyett"
Nomostan a Google lens -t "wikipedia olvasgatás"-nak tekinteni... Picit erősen elnagyolt dolog...
"Te nem érsz rá, mert menedzsermódban élsz, így túrázás közben is menedzser módban működsz."
Amikor csoportot visz az ember túrázni, kirándulni, vándortáborba, akkor bizony sokszor nem ér rá a dolog - pláne, hogy mondjuk a tábor hetében nincs is kéznél notebook, mert fölösleges cipelni.
És igen, ekkor valamennyire mendzser-mód kell, hiszen embereket kell irányítani, gyerekek esetén a figyelmüket lekötni, megmutatni nekik dolgokat - ott, és akkor, mert a túrán látott ezernyi dolog utólagos magyarázata ("emlékszel arra a kőre ott a harmadik kilométernél a patak kanyarulatánál? na az azon növő moha...") nem igazán lesz hatékony, hogy finoman fogalmazzak. De mondhatnám a kilátópontok panorámájában látható hegyeket is, amikre a kíváncsibbak rákérdeznek, hogy melyik csúcs melyik, vagy hova fogunk felmászni legközelebb... Na erre sem az a jó megoldás, hogy az ember otthon csinál összelátás-vizsgálatot, kinyomtatja a kontúrokat-csúcsok neveit, és kézzel megpróbálja a látványra ráilleszteni - bár az is jó játék, ha vannak kifejezetten jellegzetes pontjai, amit hozzá lehet igazítani, tájolóval irányba forgatva a papírt.