Par gondolat errol az irani raketa hadmuveletrol.
Politikailag ez egy valaszlepes. Tehat a sziriai irani kovetseg tamadasra adott valasz.
Kizarolag katonai celpontokat vettek celba, nem pedig civilt, vagy epp a parlamentet (Knesset, azaz pszichologiai hadviseles)
Katonailag nagyon erdekes az egesz.
Ugye az izraeli oldal szerint 3-400 raketarol van szo, az irani oldal szerint 70+
1. Ez az elso irani teruletrol inditott tamadas Izrael ellen. Tehat nem proxihaboru, hanem egy direkt konfliktus.
Nem olyan mint amerika-orosz haboru, ahol a proxy az Ukrajna.
2. Technikailag lehet, hogy az egyeduli orszag amelyik jelen pillanatban egy ilyen tamadast vegre tud hajtani.
Ugye az amerikaiak hajoval odamennenek es fokent vadaszrepuloket es bombazokat kuldenenek.
Ez egy minimum 1200km-es tavolsag, ahol el kell navigalni.
3. A raketak es dronok kepesek voltak ezt a nagy tavolsagot meghibasodas nelkul teljesiteni. Azaz kepesek
voltak vegig navigalni. Itt azert kerdes, hogy hasznalhattak-e a beidu (kina), galileo (europa), glonass (orosz), gps (amerikai)
rendszereket. Sanszos, hogy az oroszhoz hozza tudnak ferni, hisz adnak el nekik tamado dronokat (shahed)
4. Osszehangoltak a tamadast, hogy a celpontnal egyidoben erkezzenek. Tehat eloszor a lassu dronokat inditottak (100-200km/h),
innen jon a 9 oras repulesi ido. De aztan kuldtek ballisztikus raketakat (Shahab/Sejjil) is, es nagysebessegu (Mach 5?) hiperszonikus raketakat is
5. A vilag legfejlettebb legvedelmi rendszeren keresztul mentek. Ugye ott az izraeli legvedelem (vaskupola, david parittyaja), ott voltak az amerikai
hadihajok is amelyek besegitettek, plusz UK, franciaorszag es meg Jordania is besegitett.
6. Nem lehet takarozni, mint Ukrajnaban, hogy kepzetlen ukran katonak miatt nem tudjak az osszes orosz raketat leloni, pedig a patriotok kepesek lennenek.
(apropo patriot. A perzsa obolben lehet, hogy semmit se tudtak leloni, wikipedia cikk:
https://en.wikipedia.org/wiki/MIM-104_Patriot , "Success rate vs. accuracy" bekezdes:
and perhaps even a zero success rate.[91][92]
)
7. Hihetetlen anyagi asszimetria. Egy raketara altalaban minimum 2 elfogo raketat kuldenek.
A legovatosabb becslesek szerint is izraeli oldalon 1.5milliard dollart egettek el, mig az iraniak 80 millio dollart.
8. Talalat.
Es errol meg nem is beszeltem. Meg ha egy se talalt volna celba, mar akkor is elerte a celjat a tamadas:
a) anyagi asszimatria (penz-penz-penz)
b) felfedik a nyugati hatalmak, hogy milyen a legelharito rendszeruk, mi a maximum amit ki tudnak hozni, kik kapcsolodnak be.
(ugye irak felett nem lottek le egyet se)
c) az iraniak kepesek 1000+ km-rol raketatamadast inditani
d) megy a sunnyogas ezerrel, hogy pontosan mit talaltak el es mit nem. A hivatalos 99-100%-os lelovesi statisztika biztosan kamu, mert
mar vannak mobilos videok becsapodasokrol. Plusz regebbi videokat es fotokat mutogatnak az izraeliek twitteren. Szoval nem tiszta.
Majd tisztul. De talan nem is lenyeges.
9. Komolyabb hadjarat
Ugye most egy 70-400 (attol fugg ki irja) darabszamrol beszelunk. Iran kepes egy hetig folyamatosan tamadast inditani, van akkora keszlete (1000+).
Van foto, ahogy 2 raketa szall az egen, az izraeli parlament felett.
Mas celpontot is valaszthatnak. Ez egy ovatosan kimert valasz tamadas volt.
10. Gazai helyzet
Hat az kb. befuccsolt. Lehet, hogy ez az egesz provokacio, egy eltereles, es az USA belerangatasa egy konfliktusba?
Vagy miert nyilatkozik Biden, hogy koszi, de o nem ker ebbol, nincs valasz-valasztamadas?
https://edition.cnn.com/2024/04/14/politics/biden-netanyahu-israel-iran…
11. Szintet leptunk
Direkt konfliktus meg sose volt iran-izrael kozott. Ez most az. Mindenkeppen egy uj szint.
Nekem ezek jutottak eszembe. Par kosza gondolat csupan.