Persze, hiszen alumíniumból is lehet aranytallért készíteni. De az csak játék. ;)
A FET-es kapcsoló ugyanúgy kapcsol ritkán, mint sűrűn.
Le tudod lassítani, de akkor pont a túllövések és lengések változnak meg. A hosszú vezetékek miatt más lesz a szórt induktivitás. Esetleg pont emiatt újabb alkatrészeket kell beépíteni. Eközben a szükséges induktivitás megnő, amit megodottál 1uF kerámia kondenzátorral, oda 1uF +3x220uF elkó kell. Szkópon az egyiknek parabolikus, a másiknak fűrész alakja van. OK. Van olyan kapcsolás, amit meg lehet így is építeni, csak minek. Akár több szakértelem is kellhet hozzá, mint egy "rendeshez". (Aztán vigyoroghatsz, hogy igazad volt: zajos a táp.)
Ne is építsűnk tápot! A gyártó a mikrokontroller lábaihoz csatlakoztatott alkatrészekre több esetben előirja, hogy "a lehető legközelebb kell elhelyezni" - ez breadboardon nem kivitelezhető.
Mottó: Hé! Józsi! Nem fogok gyorsan menni, nem kell meghúzni a hengerfej csavarokat!
Tehát maradjunk annyiban, hogy a breadboard célja az amatőrök támogatása, így alkalmas
- alapáramkörök kipróbálására (pl. villogó led)
- kész modulok összekötésére, ha az összekötések nem speciálisak (pl. cpu modul, tápegység modul, relé meghajtó modul)
...a végső kivitelezés itt sem lehet breadboard.
Én is így kezdtem a felületszerelt áramkörökkel: naívan! ;)
Majd megszerelem a "lábasjószágokkal" és ha működik a végeredmény SMD lesz. Csak van egy kis bibi! Pl. amit előszeretettel használok: IRFML8244, (közép)mérete 2,35 x 2,9 x 1mm (lábakkal együtt), 5,8A (81A) áramot kapcsolni képes FET-nek sincs megfelője. A gyártók nem hülyék, és "lábasjószágban" ilyen paraméterű eszközt nem lehet előállítani. (Ha mégis találnál, akkor elmondom, hogy melyik az a további öt paraméter, ami miatt teljesen más alkatrészről van szó. De legfontosabb az ár!) Így lehetetlen kipróbálni más alkatrésszel a kapcsolást!